Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 3. szám

4

ESZT£*gOM és VIDÉKE.

1913 január 9.

lőre a legtöbb lap magát a tényt jelzi csak a legteljesebb tárgyilagossággal, de el lehetünk készülve, hogy ezen alaposan bonyodalmas história nemcsak a komoly jogászköröknek lesz alkalmas vitatárgya, hanem a humor csiklandozó nyilaitól sem lesz ment ez a város, amely oly igen bővelkedik rendőrkapitányokban. Az egyik legterjedtebb fővárosi napilap a „Pesti Hirlap“ egyenesen, teljes megértéssel találja el e dologban a város adózó közönségének a legtitkosabb gondolatát is, midőn sigy ir:

Esztergomnak két rendőr- kapitánya van. A belügyminiszteri bölcsesség amolyan két dudás egy csárdában féle fura helyzetet származtatott Esztergom városában. Négy évvel ezelőtt történt, hogy Unger Hugó akkori esztergomi rendőrkapitányt egy hivatalán kívül elkövetett vétsége miatt a vármegye fegyelmi választmánya hivatalvesztésre Ítélte. A fegyelmi választmány ítéletét a miniszter is jóváhagyta. Unger Hugó azonban nem tudott beletörődni az ítéletbe, hanem ügyének ujrafelvételét kérte. Az ujrafelvételi kérelemnek a miniszter helyt adott és utasította a vármegye fegyelmi választmányát, hogy az ügyet ismét vegye tárgyalás alá és hozzon uj ítéletet. A vármegye fegyelmi választmánya oly ítéletet hozott, amely szerint Unger Hugó hivatalból nyugdi- jaztassék. Ezt az ítéletet a belügyminiszter akként módosította, hogy az ítéletnek a hivatalból való nyugdíjazásra vonatkozó részét megsemmisítette és mivel a városi szakvélemény alapján Unger Hugó a terhére felhozott fegyelmi vétség elkövetése idején betegségénél fogva elhatározási és cselekvési

képességében jelentékenyen korlátozva volt, csak száz korona pénzbírságra ítéli és állásba visszahelyezi. Időközben a város rendőrkapitányi állását betöltötték és igy most két rendőrkapitánya van Esztergomnak. Az ujonan kinevezett rendőrkapitány fizetése időközben 2200 koronáról 4400 koronára emelkedett. A rehabilitált rendőrkapitány szintén ezt a javadalmazást tartja magara nézve irányadónak. Szombaton jelentkezett a város polgármesterénél szolgálattételre, de helye be lévén töltve, állását nem foglalhatja el, hanem valószínűleg a községibirói teendők ellátásával fogják megbízni rendőrkapitányi javadalmazással. Felmerült az a megoldás, hogy a felmentett rendőrkapitányt nyugdíjaznia kell a város képviselőtestületének, de a teljes egészségnek és munkaképességnek örvendő rendőrkapitány nem hajlandó nyugalomba menni annál kevésbé, mert a város eyugdij- szaaályrendeletének egyik pontja sem alkalmazható rá. Ha a város képviselőtestülete mégis a nyugdíjazás mellett foglalna állást, akkor perre kerül a dolog.

Műsoros táncmulatság Köböl- kuton. A köbölkuti társaskör 1913. évi január hó 11-én, saját helyiségeiben, könyvtár-alapja javára családias jellegű, műsoros farsangi táncmulatságot rendez a következő műsorral: Monológ, előadja Horváth Klárika. Zerkovitz-dalok, énekli Stampay Margitka. Jelenet, Gábor Andortól, előadják Drechsler Elluska, Berényi Sabina és Berényi Róbert. Kupiék, előadja Brusty Jenő. Humoros felolvasás, tartja ** Conferencier; Berényi R.

Sikerült előadások. Vasárnap

d. u. 5 órakor az „Inas Otthon“ tartott karácsonyi ünnepélyt a Kath. Legényegyesületben az iparos polgárság nagy részvétele mellett. A felemelő ünnepélyen megjelent dr. Pa- cséry Károly kir. tanfelügyelő is. Az ünnepi beszédet Maros Antal ipariskolai igazgató tartotta, az előadás végén pedig Magyary László ipar- testületi elnök mondott lelkesítő beszédet a tanoncokhoz és elismeréssel adózott Szoleczky János ig. tanítónak, ki az „Otthon“ vezetésével városunk uj iparosgenerációjának nevelése körül messze kiható kulturmun- kat végez. — Az érseki óvónőképző intézet növendékei és a vezetésük alatt lévő kis ovodisták hétfőn, Viz- kereszt ünnepén d. u. 5 órakor megismételték azon előadást, melyet múlt hó 22-én tartottak a „Kér. Szeretet Országos Gyermekvédő Műve“ javára. Dacára a megmaradt helyáraknak, zsúfolásig megtelt az intézet nagyterme és igy ismét jelentékeny összeg gyűlt egybe a jótékony intézmény javára. — A „Keresztény Szociálista Epitőmunkások“ helyi csoportja hétfőn d. u. 5 órakor tartotta meg szépen sikerült karácsonyi szinielőadá- sát a Kath. Legényegyesület nagytermében. Dr. Pécsi Gusztávnak „A napkeleti bölcsek“ c. mélyértelmű és hatásos darabja került színre kitűnő előadásban. Az egybegyült közönség elismeréssel adózott a szereplőknek, de lelkesen megéljenezte a tudós szerzőt, dr. Pécsi Gusztávot is, ki városunkban a kér. szocialista munkásegyesület irányításával és támogatásával követésre méltó működést fejt ki,

Nyugdíj felemelés. Az 1912. évi január 1. előtt elhalt állami tisztviselők. altisztek és szolgák olyan özvegyeinek nyugdijai, a kik a jelen törvény hatályba léptekor még életben vannak, a jelen törvény hatályba lépésének napjától kezdve 20%-kal felemeltettek. Ezen felemelt nyugdíj azonban az illető jogosultnak kérelmére azon hatóság által lesz folyósítva, amely a nyugdijat kiutalta. Ebből kifolyólag az érdekelt özvegyi nyugdíjasok az esztergomi m. kir. adóhivatalnál nyerhetnek bővebb felvilágosítást.

Tűzoltó mulatság. A párkányi önkéntes tüzoltótesiület 1913. január 12-én a községi nagy vendéglő dísztermében, a szertárépitési alap javára műkedvelői szinelőadással egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Beléptidij személyjegy 1.60 kor, családjegy 3 kor. Kezdete 8 órakor.

Előadás a vakok ügyéről. Jankovics Lajosné, a „Vakokat Gyá- molitó Orsz. Egyesület“ újpesti fióktelepének igazgatónője a tél folyamán városunkban a vakok ügyéről, a vakok oktatási módjáról, taneszközeiről és a legveszélyesebb és leggyakrabban előforduló szembetegségekről ismeretterjesztő előadásokat fog tartani, azzal a szándékkal, hogy a mérsékelt belépődíjak révén várható jövedelem a vakok javára forditas- sék. Figyelemmel azokra a valóban nagyfontosságu közegészségi és kulturális érdekekre, amelyeket a „Vakokat Gyámolitó Orsz. Egyesület“ a tervezett előadások megtartásával szolgálni készül, igen kívánatos volna, ha városunk közönsége ezen előadásoknak úgy erkölcsi, mint anyagi sikerét teljes mértékben előmozdítaná.

Revolver a postán. Nem szenzációképen említjük meg, csak mint tudni érdemes dolgot, hogy a kereskedelemügyi miniszter újabban rendeletet bocsátott ki, amely szerint a postai közegek revolverrel látandók el ott, ahol ezt a közbiztonsági állapotok megkívánják. Ennek értelmében a revolver a posta közegeknek

épen olyan felszerelési tárgya, mint a rendőrnek, vagy csendőrnek a szolgálati fegyvere, tehát a postásnak nem kell a revolver viseléséhez külön hatósági engedélyt szerezni. Városunkban a párkány-nánai állomásról érkező postakocsi már nem egyszer volt megtámadtatás veszélyének kitéve, tehát itt a revolver állandó viselése nagyon is megokolt.

Azok a rossz utak. E lap első számában olvastuk, hogy a győri kir. tábla 500 koronában marasztalta Nagysáp községet rossz htjáért. A győri kir. tábla úgy látszik nem tud a bényi megyei utakról, ahol a bényi Stein bérleti gazdaság állandóan egy bivaly-fogatot tartott, — nem tréfa — amely az utasok beletörött kerekű kocsijait a megyei útból kihurcolta őszön és télen. Itt a győri tábla marasztaló skálája csődöt mondana. Nem lehet megállapítani azt a nagy gazdasági kárt, amit az a körülmény okozott, hogy a hónapok óta tartó esőzések dacára itt a legfontosabb s elhalaszthatatlan teendő volt, hogy az eddig jól kavicso- zott út lapályai másfél méteres magas föld feltöltésekkel lettek kilométernyi hosszúságokban vízszintesbe hozva s az út járhatatlanná téve, de nem lehet beszélni, mert hatóságii g meg lett állapítva, hogy ez rendjén volt s ez igy volt a legjobban. Panaszkodni nem szabad. A jó útú Hont megyéből való úri embertől halottunk egy viccet. A megyeházán gyűlés készült s a vidéki megyebizottsági tagok az őszi sárban jöttek a városba ki jobban, ki rosszabbul, ki meg épen csak vergődve. Mihály bátyánk is megyei honatya lévén, iparkodott volna, ha két gebe lova bele nem ragadt volna a magyei út fertőjébe. Ahogy vergődik, jön arra az alispán szintén befelé tartva négyes fogatával s oda szól Mihály bátyánknak: no bátya mi lesz? hova? tán a gyűlésre? no siessen, majd megvárjuk a gyűléssel. Azzal elrobogott, már ahogy az út engedte. Ki volt azonban legjobban meglepetve, mint az alispán, ki mikor párolgó lovakkal a megyeház elé ér, már ott látja Mihály bátyánkat, kit ott hagyott fogatával vergődve a megyei úton. No bátyánk, mi a csoda, hát hog}^ kerül ide hamarább, mikor az én lovaim is belefáradtak s mégis csak most érek ide. Mihály gazda bajuszán sodorva egyet, felel : hát csak úgy nagyságos úr, hogy ráakadtam egy mezei útra s azon jöttem, s amint látja, hamarább beértem. Az alispán firtatni kezdte, merre van az a mezei út, hogy adandó alkalommal ő is felhasználhassa. Mihály gazda honatyai boszúságában, de felig kárörvendezve felelt: azt nem modhatom meg nagyságos úr, nem pedig azért, mert nagyságos úr megtalálná csináltatni, mert hát — de ezt már nem az alispánnak, hanem csak úgy maga magának foghegyen, bajusza alatt dörmögte — az útcsináláshoz nem csak ész kell, hanem ésszerűség is.

Modern „csordapásztorok.“ Városunk külső részeiben még ma is divatban van a „betlehemjárás.“ Nagyobb iskolás gyermekek karácsony és vizkereszt ünnepe között a hagyományos papirkoronával a fejükön, kezükben a „Betlehemmel“ eljárnak az ismerős házakhoz és végigénekelik a versüket pár fillér reményében. Ilyen betlehemes volt legutóbb Vig István, 12 éves szent- györgymezei fiú is, ki több pajtásával összeadva „összekeresett“ mintegy 2 koronányi összeget. 1 korona 60 fill-ért, mit is vehetett volna mást ?

pisztolyt vásárolt, a többit elcukrozta elcigarettázta. Vasárnap az ujonan szerzett pisztollyal játszadozott, midőn az véletlenül úgy sült el, hogy balkezét alaposan összeroncsolta. Otthon ápolják.

Az útadó összeírása és kivetése. Dr. Perényi Kálmán alispán körrendeletben értesítette Esztergom város polgármesterét, a járási főszolga- birákat és valamennyi községi elöljáróságot, hogy a törvényhatósági útadó százaléka az 1913. évre 10°/o- ban, az igás minimum 6 koronában, a kézi minimum 3 koronában álla- pitattott meg. Igás minimum azokra vetendő ki, kiknek legalább két igavonó állatjuk van, s az állami adójuk a 60 koronát meg nem haladja; a kézi minimum azokra, kiknek még két igavonó állatjuk sincs es állami adójuk a 30 koronát meg nem haladja. A 60, illetve 30 kor. állami adónál többet fizetők mindenkor százalékos útadókkal rovandók meg. A kivetési előmunkálatok s a szükséges lajstromok elkészítése márc. 15-íg, a város részéről pedig márc. 30-ig terjesztendő az alispánhoz.

A siker titka. Egyik szomszéd város könyvkereskedője rájött arra, hogy az elkobzott könyvek a legka- pósabbak. Kitett tehat a kirakatába egy könyvet, melynek eltakart cim- szalágjára a következőket nyomtatta:

Ausztriában elkobozva 1 Mit kell tudniok a leányoknak házasságkötés előtti?

A vásánó közönség tódult az üzletbe a csalogató cim után amikor a könyvet felbontották, látták, hogy a könyv eredeti cime : „Szakácskönyv“.

Igaza volt! Ezt minden leánynak tudnia kellene a férjhezmenés előtt.

Közigazgatási bizottsági ülés volt szerdán a városházán, melyen a folyó ügyeken kívül a közigazgatási bizottság albizottságait alakították meg. A fellebbezett gyámsági és gondnoksági ügyek elbírálására hivatott küldöttség tagjává a kimaradt Dr. Helcz Antal helyébe Má- téffy Viktort; az ut és pótadó elleni felszólamlasi bizottságba Cottelly Ernőt, Kobek Kornélt, dr. Varga Dezsőt és dr. Wipplinger Ödönt; a börtönvizsgáló bizottságba dr. Fehér Gyula elnöklete alatt Brutsy Jánost és dr. Varga Dezsőt; a fegyelmi választmányba az államiak részéről Cottelly Ernőt és dr. Pacséry Károlyt továbbá dr. Fehér Gyulát és Matfyasóvszky Lajost rendes tagnak, dr. Wipplinger Ödönt és az államiak részéről Néniethy József műszaki tanácsost póttagnak választották meg. Ezen ülés tárgyalta azt köztudomásra jutott tényt is, hogy a gazdasági felügyelői állások rendszeresítésével a közgazdasági előadói és a törvényhatósági állatorvosi funkciók megszűnnek a közigazgatási bizottságban. A miniszter Esztergom vármegye gazdasági felügyelőségi állására dr. Lakner Lászlót nevezte ki.

Utóállitás. Kedden volt utóállitás az esztergomi járásban, mely alkalommal az előállt 17 állitásköte- les közül 7-en váltak be. Keresetképesség tekintetében megvizsgáltatott 4 atya, ezek közül keresetképtelennek egy nyilváníttatott.

Harc az iskoláért. Ugylátszik min den vármegyének megvan maga iskolája, a melyért az egyház és a politikai község közt elkeseredett harc folyik. Nálunk a nyergesujfa- lusi iskolaépület tulajdonjoga az jogvita tárgya azóta, hogy az állami iskola felépült. A község birtokában tartja az egyház nevén álló iskolát