Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 24. szám
1913, március 23. o ESZTERGOM és VIDÉKE. kességét fogja képezni az estelynek Vay-Ibrányi Alice úrnőnek a vörös- kereszt egylet nemes főnöknőjének előadása, ki ezúttal először számol be nyilvánosság előtt a vidéken a bolgár-török-háborúban szerzett igen érdekes tapasztalatairól. A műsor Zsolt Nándor és Dienzl Oszkár zeneprodukcióin kívül még 2 élőképet is jelez. Az első élőkép Munkácsi Mihály hires festményének a tépést csi- nálóknak lesz a mása, mig a műsor végére jelzett Apotheozis Einczinger Ferenc tervei alapján készült. Az élőképek összeálitása körül Berán Károly rendező bizottsági tag szorgoskodik. Az élőképekben résztvesz- nek Eggenhofer Aladarné, Istvánfy Elemérne, Pott Gusztávné úrnők, Bedros Manci, Brutsy Marianka, Be- rényi Edithke, Eggenhofer Erzsiké, Eggenhofer Ilonka, Eggenhofer Margitka, Kapisztory Mici, Lindtner Etelka Magos Margitka, Reviczky Erzsiké, gróf Sternberg Rózsika úrleányok, Brenner Sándor, Brutsy Pál, Eggenhofer Dezső, Istvánfy Elemér, Müller Gyula, ReuszFerencz, Reviczky Gábor urak. Államsegély. A nyergesujfalui áll. el. iskola dologi szükségleteinek részbeni fedezésére 150 korona utal- ványoztatott ki. Bérbeadott vadászterület. Uny község 2015 holdnyi vadászterületét a héten tartott árlejtésen Fekete Ödön budapesti lakos vette bérbe f. év augusztus 1-től kezdődőleg. A beriet 1919. július 31-én jár csak le. Tűzoltói diszérmek kiosztása. Ő felsége áltál a nyergesujfalui érdemes önkéntes tűzoltók részére adományozott diszérmek ünnepélyes kiosztása f. hó 16-án d. u. 3 órakor történt a nyergesujfalui Knoll fele vendéglő nagytermében nagyszámú közönség meleg részvétel mellett. Az orsz tanitói nyugdíjintézetbe Boros Mór nagyölvedi magan el. isk. tanító 1000 K igénnyel fölvétetett. Március 15-e Szőgyénben. A „szőgyeni kér. szoc. egyesület“ a január hó 18-an megkezdett ismeret- terjesztő előadások sorozatát f. hó 15-en a magyar szabadság emlékére tartott szép ünnepély keretében fejezte be. Az egyesület a tél folyamán összesen 15 előadást tartott. Az előadások megtartásában résztvettek: Azsalto- vics Gyula jegyző, Érőss Imre tanító, Erőssné M. Berta tanítónő, Hajnaly Kálmán tanító, Csongrády Boriska k. a. Lukács Erzsiké k. a. Kocsán Károly udvardi tanító, a központ kiküldötte, Stibló Lajos slelkész, Szabó Endre tanító és Szabóné G. Lenke tanítónő. Az előadás tárgyait a gazdaságtan, természetrajz, természettan, csillagászat, történelem, alkotmánytan, nevelés és egészségtan, háztartástan és a szépirodalom köréből merítették. Pályázat alapítványi helyre. Az Esztergom vármegye kezelése alatt álló Petheő Bormasztini Eva-féle alapítvány kamataiból a Paulai szent Vincéről nevezett esztergom-vizivárosi apacazárdában fenntartott helyek egyike, egy nem nemesi hely az 1913/14—1916/17. tanévek tartamára üresedésbejön. Felhivatnak mindazon szülők és gyámok, kik ezen megüresedő alapítványi helyre igényt tartanak, hogy kérvényeiket f. évi április 15-ig nyújtsák be az alispáni hivatalnál. Ezen alapítványi hely elnyerésére képesített minden Esztergom megyebeli származású, legalább 7 és legfeljebb 12 éves róm. kath. leány- gyermek, aki az alapitó levél szerint az alapítvány elnyerése után havon- kint egyszer a Bold. Szűz lauretomi litániáját köteles elmondani magyar nyelvén az alapitó lelkiüdveért. A magyarnyelv terjesztő bizottságnak. Az esztergomi takarék- pénztár az Esztergom-vármegyei magyarnyelv terjesztő bizottságnak 100 koronát adományozott a megyebeli iskolák magyarositó munkájának megkönnyítésére. Eltűnt értékes ékszer. Kaán Károlyné úrnőnek egy körülbelül 300 korona értékű brosstűje a napokban eltűnt. Valami besurranó tolvaj csenhette el a kis szekrényről, melynek lapjára helyezve, az úrnő pár pillanatra távozott a szobából. A rendőrség azonnal intézkedett, hogy a tolvaj a tűt ne értékesíthesse, hanem mielőbb kézrekerithető legyen. Államsegély a rendőrségnek. A belügyminister az esztergomi rendőrség részére 8000 korona államsegélyt utalványozott. Analfabéta tanfolyamok. Sze- gőné Gremen Margit által vezetett bényi analfabéta tanfolyam záróvizsgája f. hó 13-án, Szarka Gábor által vezetett pilisszentléleki tanfolyam záróvizsgája pedig f. hó 16-án tar tatott meg. Mindkét tanfolyam záróvizsgáján Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő személyesen megjelent, s úgy a vezetőknek, mint a tanfolyam hallgátóinak meleg elismerését fejezte ki. Sajnos, vármegyénkben még nagy számmal vannak irni-ol- vasni nem tudók s tanítóink hazafias kötelességüknek tennének eleget, ha az analfabéta tanfolyamokat az arra szorulókkal megkedveltetnék és azok rendezését őszinte lélekkel felkarolnák. Tanfolyam önálló iparosok részére. Az ipartestület kebelén alakult önképzőkör tanfolyamot rendez az önálló iparosok részére, ha 16 résztvevő jelentkezik. A tananyag az irás, számvetés és levelezés tárgyait öleli fel. Jelentkezni lehet az ipartestület bemondójánál levő ivén a húsvéti ünnepekben. Ezen időn túli jelentkezés valamint az esetleg 20 létszámot meghaladó aláírás utáni jelentkezés figyelembe vehető már nem lesz; viszont ha 16-nál kevesebben jelentkeznek, úgy a tanfolyamot nem tartják meg. A kitett ív aláírás előtt jól átolvasandó. A tanfolyamon résztvevők tandijat nem fizetnek, sem pedig tanszerekre szükségük nincs. A tanfolyamot Neményi Károly városi tanító, ipartestületi titkár vezeti. A bécsi hajó egy órával később. A dunagőzhajózási társaság most adta ki tavaszi menetrendjét személyszállító hajóinak járásáról. Budapest fölött levő dunai városok lakosságát érdekelni fogja, hogy a megszokott bécsi hajójáratok egy órával később fogják völgy- és hegymenetben állomásunkat érinteni. Az első hajó Budapestről f. hó 20-án, csütörtökön este indult, de nem hat, hanem hét órakor s igy Esztergomba nem 10, hanem 11 órakor érkezett. Viszont Bécsből reggel nyolc órakor indult az eddigi 7 óra helyett s Esztergomból legkorábban d. u. 5 órakor indult a hajó Budapest felé. Hercegprímás az apostolok között. Nagycsütörtökön, a lábmosás ünnepélyes szertartása után a szertartásban résztvevő 12 „apostolt“, a Bazilika megrokkant tipikus őreit Dr. Csernoch János hercegprímás a primási palotában hagyományos módon megvendégelte. A 12 öreg igen megtisztelve érezte magát, mert nemcsak hogy a prímás asztalánál étkezhettek, hanem még maga a hercegprímás is szolgálta ki őket udvari papjaival egyetemben. A jó öregek mélységesen meg voltak hatva, majd összesúgtak-bug- tak, végre az egyik, a legbátrabb közülük, ki valamikor fiatalkorában bizonyára vőfélységet is próbált, ilyen ékes szavakkal adott kifejezést a mindnyájukat eltöltő érzelemnek : „Kegyelmes Hercegprímás Urunk! Nagyon szépen köszönjük a sok szívességet, amiben bennünket meg méltóztatott tisztelni. Nagyon szépen köszönjük és kívánjuk a fölsé- ges Úristentől, hogy a Keresztény Anyaszentegyházat még sokáig kormányozza erőben, egészségben. Kezeit csókoljuk és Isten sokáig éltesse !“ A hercegprímás mosolyogva hallgatta az ékes felköszöntőt, majd nyájas szavakkal válaszolva, mondá : „Mig ilyen derék, jó apostolaim lesznek, addig az egyházmegyém kormányzása is könnyebben fog menni Isten segítségével.“ Az apostolok nemcsak uj ruhát és ezüstpénzt kaptak az ebéd emlékéül, hanem elvihették evőeszközeiket is, melyekkel ama nevezetes primási ebédet elköltötték. Szerencsétlenség a dorogi rakodónál. Csütörtökről péntekre virradó éjjel fél 2 órakor egy súlyosan serüit bányamunkást hoztak Dorogról a „Kolos“ kórházba. A sérültet Spilmann Mihálynak hívják, ki 39 éves, nős és a dorogi bányában mint csillekezelő volt alkalmazva. Spilmann épen az Auguszta aknai csillemegállónál foglalatoskodott, midőn észrevette, hogy a „kutyák“ összetorlódtak. Azonnal megadta a szokásos jelt, a három csengetést, melyre a gépésznek vissza kellett volna huzni a csilléket. A gépész azonban nem volt a helyén és így az otúevő Lappman bányamester akart segíteni a torlódáson, azonban ahelyett, hogy visszahúzta vona, tovább engedte a csilléket. Mikor a csillék megmozdultak, az egyik nyil- sebesen rohant lefelé, úgy, hogy Spilmann nem tudott félreugrani s igy a nehéz alkotmány egyenesen a derekához ütődött és olyan súlyos zuzódásokat okozott úgy a derékon, mint a belső nemesebb szervekben, hogy életbenmaradása kétséges. Kihallgatása pénteken délelőtt történt, s amennyiben súlyos balesetének okául mások mulasztását jelölte meg, a hatóság ezen ügyben szigorú vizsgálatot foganatosított. Megkerült szökevény. Ráfael Lulugye cigányasszony lopás miatt a helybeli kir. járásbíróságnál volt lezárva a múlt év folyamán. Október 7-én azonban egy őrízetlen pillanatban átmászott a 2 m. magas kőfalon és nyomtalanul eltűnt a városból. Országszerte körözték, még végre f. hó 18-án Szekszárd mellett a deresi csendőrőrjárat ráismert és töb- bedmagával letartóztatta. Lulu tagadta, hogy ő azonos volna a körözött Ráfael Lulugyéval és magát következetesen Horvát Mariskának vallotta. Végre a bajnai csendőrörs egy - megbízottja személyesen járt lenn Deresen és hazahozta Lulut, ki még azt is esküvel igyekezett bizonyítani, hogy Esztergomnak hírét sem hallotta sohasem. Itt Farkas István fogházőrmester is rábizonyított, mire Lulu, bár útközben is szökni próbált, újra visszakerült az egyszer már oly kalandos körülmények között elhagyott járásbirósági börtönbe. Juliska lopott. Farag András lábatlani lakos dajkának fogadta fel Öllé Juliska 12 éves falubeli leányt. A napokban Faragné észrevette, hogy egy nyitott helyen tartott 90 koronája eltűnt. Gyanúja azonnal a dajkára irányult, ki az előhívott csendőrök előtt beismerte a lopást, de a pénzt már nem lehetett nála megtalálni. Leesett a kocsiról. Molnár István 65 éves kocsis szerdán egy kocsi lisztet szállított Bajótra. Útközben elszunditott s a gyeplőt elejtette. Mikor ezt észrevette lehajolt a gyeplőért, mire elvesztette az egyensúlyt és a lovak közé esett, majd pedig a súlyos szekér is keresztülment a ballábán s azt összetörte. A „Kolos“ kórházban ápolják. Vége a szabad húsárulásnak. Az esztergomi ipartestület beadványt intézett a város polgármesteréhez, mint elsőfokú közegészségügyi hatósághoz, hogy a város képviselőtestületének azon határozatát, mely megengedi, hogy a lakosság otthon hizlalt sertéseit levágja és kisebb- nagyobb adagokban kimérve adhassa, — március hó 31-től november 1-ig tartó időre függessze fel, illetve a lakosság kimérhetési jogát ezen időre szüntesse be. Az ipartestület e kérelmet azon indokokkal támogatja, hogy az a miniszteri rendelet, mely a ki wem N Sirolin"Roche” jíj biztos hatású tartós köhögésnél, ■p //1. LC35A Js 1 r alégutak hurutainál, hörghurut és astfimánál. Influenza és tiidögyuladások utána jóízű Sirolin "Roche"- al való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. S/ROUN„Roche"oldólag és-E fertőtlenítóleg hat; elősegíti az étvágyat és emésztést, i f •v jUT Ara Koron«. O yyw" i—k Szíveskejék a gyógytárakban határozottan Sirolin'Roche“-1 kérni. %
