Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 21. szám
1913, március 13. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Cserkész diákok. Egy évtizeddel ezelőtt bontották ki az angol diákok a scouts-boys zászlaját, s azóta Európa országai, melyek a nevelésben legelői járnak, egyen- kint befogadták ez intézményt, s végül hozzánk is eljutott, s mint mindenütt, nálunk is nagy lelkesedéssel fogadta a tanuló ifjúság. A fegyelmezett és világ- hóditásra törő angol fölismerte a természetnek testet és lelket edző s üditő hatását, s azt a legteljesebb mértékben föl is használja. Hazánkban a magyar- diák természetéhez idomítva kezd meghonosodni a cserkészet ügye, s főgimnáziumunk ifjúsága már megindította a szervezés munkáját. A mozgalom tartósságára és jövőjére nézve biztatást nyújt az a körülmény, hogy a diákság örömmel kap az eszmén, mintegy ösztönszerűleg érezve, hogy neki erre szüksége van, ha a hazának edzett, tettre kész, önzetlen és lovagias gyermeke akar lenni. S a szülőknek, nevelőknek s mindazoknak, kik a hazának szebb jövőt kívánnak, biztatásukkal, támogatásukkal s élénk rokonszenvükkel kell felkarolniok a diák cserkészetet, mint a nevelésnek legújabb, de leghatásosabb módját. Mert lássuk csak a cserkész csapat működését ? Az Isten, király, haza és fölebbvalői iránti kötelesség teljesítésre magát becsületszóval kötelezett cserkész csapat megindul a tanár vezetésével, eső- és vihar ellen felszerelve, magával vivén a sátrat, főzőedényt, kötélhágcsót, ásót, csáklyát, iránytűt, térképet stb. stb. s útközben résen van, hogy tanuljon, lásson, engedelmeskedjék, másokon segítsen s becsületszavához hü legyen. Szolgálatába állítja az éltető napsugarat, az erdők ózonját, üdíti testét a forrás vizével, s lelkét vidámitja a madarak énekével s a mezők virágaival. Megtanul alkalmazkodni a különböző helyzetekhez, magának pihenő helyet s élelmet készíteni, a mentés munkáját gyakorolni, a természet titkait ellesni s a távolság és tér méreteit meghatározni. A cserkészt szent fogadalma köti, hogy mindennap végez valami jótettet s alkalmas egyenruhájában nem szégyel segíteni a szegénynek munkájában, s az állatok s fák védelmében. De kizárja a hazugságot a becsületszó s ebben kételkedni annyi, mint az esküszentségét kétségbevonni. Fölebbvalójának, ha kell, vakon engedelmeskedik, a jó célra takarékoskodik, s mint a cserkészet legnagyobb ellenségét, távoltartja magától a káromkodást, illetlen, ocsmány beszédet s a tisztátalanságot. És minthogy a rendszeresen űzött sportok a testedzés mellett a legjobb lélekmentők is egyúttal, könnyen átlátjuk ezen öntudatos és féríias komolysága kirándulásoknak hasznát, s mig mindenki nyugodt lélekkel bizhatja gyermekének egésszségét s jólétét a cserkészetre, az onnan vig kedvvel s a cserkész induló hangjai mellett hazatérő ifjak lelkének tisztaságában s nemességében örömét is lelheti egyúttal. Kezdetben természetesen csak a gyakorlásokra szorítkoznak kirándulásaink, s egy-két heten- kint néhány délutáni órát szentelünk rájuk. A szabad szünetnapokon teljes napi tervet próbálunk ki, meleg napokon esetleg éjjeli táborozással; végre a csapat hangulata szerint vizsgák után vagy a nagy szünet elején 2 — 3 napos cserkészésre is vállalkozhatunk. Ma már a mai társadalmunknak gondolkodása — a részvételi közönbösség dacára is — annyira megérett a modern nevelési és természetet kereső mozgalmak méltánylására, hogy engem nem fog meglepni, ha ki egy ásót- kapát, ki egy főzőkészüléket, kötéllétrát, ponyvát, használaton kívüli turista zsákot, hosszú vándorbotot vagy bármi alkalmas fölszerelést küld hozzám, vagyha a körökben,, kaszinókban, asztaltársaságokban s testületekben megcsörgeti valami lelkes szív a cserkészek tálcáját s összegyűjti a nemes célra szánt nikkeleket. A hazafias fölbuzdulás legszebben tettekben nyilvánul, s ki hazáját szereti, azelőtt nem lehet közömbös annak jövője, ezt a jövőt pedig csak a szellemileg művelt, testileg és lelkileg edzett ifjúság varázsolhatja széppé, biztatóvá és dicsővé. Parcsami Henrik. A piaci hírszolgálat. A magyar királyi földmivelésügyi minister a következő közérdekű leiratot intézte Esztergom város polgármesteri hivatalához: „Az ország egyes fontosabb piacain a kertészeti termények árai között olyan különbözetek mutatkoznak, amelyek a szállítási távolságokkal és egyébb természetes árképző tényezőkkel nem indokolhatók, hanem egyedül arra a tájékozatlanságra vezethetők vissza, amely tájékozatlanság a helyi kínálat és keresletre nézve fennforog. E tájékozatlanság magyarázata az, hogy a piaci áruiról rendszeres nyilvántartás mindezideig nem lett vezetve s hogy a helyi túltermelés sokszor az egész közelben fekvő piacok figyelmen kivül hagyásával oly helyeken igyekszik érvényesülni, amely helyeken épen ennek folytán esetleg árutorlódás áll elő. Ennek következménye az, hogy egyes piacokon egyes kertészeti termények egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli magas árak mellett szerezhetők be, mig más helyeken e termények torlódása áll elő, sőt megtörténik a piaci árak tekintetében való tájékozatlanság következtében, hogy a termelő helyektől nem nagy távolságokra eső piacokra, — esetleg a termelő helyen bőségben levő, — külföldi termények kerülnek. Ezen visszásságokon olyképen kívánok segíteni, hogy azok közül az egyének közül, akik a kertészet ügyei iránt melegebb érdeklődést tanúsítottak, a piaci hírszolgálat terén megfelelő szervezetet létesítek, melynek működése alapján a piaci árak tekintetében úgy a fogyasztó közönség, mint a kereskedelem az egész országra kiterjedő tájékozódást szerezhessen s a vezetésem alatt álló mi- nisterium is megszerezhesse azt az egyedül helyes alapot, amelyen bizonyos termelési ágaknak okszerű bevezetését vagy fokozását sikerre való kilátással kezdeményezheti. E hírszolgálat létesítése végett a nagyközönség azon lelkes és a közügyek érdekében szolgálatra mindig kész tagjait, kik a kertészet ügye iránt eddig is előszeretettel viseltettek s azt előmozdítani törekedtek, ezúttal is együttműködésre hívom fel, s az e végből felkérem a Cimet, hogy lakóhelye piacának időközi állását az e célra általam megküldendő kimutatás megfelelő rovatainak kitöltésével időnként velem közölni szíveskedjék. A kimutatások minden év március 1-től október hó 31-ig hetenként és november hó 1-től február 28-ig havonként lesznek beküldendők. A kimutatások portómentessége iránt annak idején intézkedni fogok. Különösen reményiem, hogy ezen felhívásom a nők körében nem fog eredménytelenül elhangzani, mivel épen a nők azok, akiket ez, a háztartást is közelről érintő kérdés leginkább érdekel s mivel a magyar nőknek mindig hagyományos erényük volt, hogy ott ahol a közügyeknek hasznára lehettek, azok előmozdítása körül mindig szívesen közreműködtek.“ HÍREK. Március 15-ének megünneplése. 1848. márc. 15-ike dicső emlékének kegyeletes felújítása és méltó megünneplése a nemzet szent hagyományai közé tartozik és lelkes felbuzdulással vesz benne részt minden hazafi. E dicső emléknap idei évfordulója alkalmából is felkérte a város tanácsa Esztergom szab kir. város hazafias közönségét, képviselőtestületét, tisztikarát, egyesületeit, testületéit és minden egyes polgárát, hogy az 1913. évi március hó 15-én, szombaton tartandó hazafias ünnepségeken a régi, hagyományos lelkesedéssel vegyenek részt. A szombati ünnepségek különben a következő programúi szerint folynak le: Délelőtt a város kegyúri templomában 9 órakor ünnepi istentisztelet tartatik. A város tisztikara és a képviselőtestület tagjai a városház nagytermében 3A 9 órakor gyülekeznek, s innen a város zászlajának elővi- tele mellett vonulnak a szentegyházba. Délután a honvédtemetőben nyugvó szabadsághőseink sírhelyét hazafias ünnepség keretében koszo- rúzza meg a polgárság. E végből d. u. 2 órakor a Széchenyi téren lesz a gyülekezés. A tanintézetek ifjúsága saját zászlaik alatt, a polgárság pedig a város zászlajának elővitele mellett pontban fél három órakor indul az ünnepség színhelyére, hol az ünnepély a következő sorrend szerint tartatik meg: 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd. Mondja : Kemény László főgimn. VII. o. t. 3. Nemzeti dal. Petőfi Sándortól. Szavalja: Dudás László IV. éves tanítójelölt. 4. Nemzeti dal. Férfi négyes ifj. Buchner Antaltól. Énekli: az „Esztergomi Turista Dalárda.“ 5. „A szabadságról.“ Prém Józseftől. Szavalja : Merényi Dezső főreáliskolai Vili. o. t. 6. Ünnepi beszéd. Mondja : Nád- ler István tanítóképző intézeti tanár. 7. Ima. Mondja: Perger Lajos esztergom-szentgyörgymezői esperesplébános. 8. Szózat. A polgármester felkérte a háztulajdonosokat, hogy az ünnep napján házaikat lobogózzák fel. Kedvezőtlen időjárás (eső, sár) esetén az ünnepség a Széchenyi-té- ren, esetleg a városház tanácstermében, fog lefolyni. Este 8 órakor az „Esztergomi Polgári Egyesület“ az agg honvédek megvendégelésével diszlakomát rendez a „Magyar Király“ nagytermében, melyen az ünnepi felköszöntőt Mátéffy Viktor városi pléb. fogja tartani a Kossuth serleggel kezében. Tisztelgés a hercegprímásnál. A József főherceg Szanatórium Egyesület esztergomi fiókjának tisztikara szombaton tisztelgett a hercegprímásnál és arra kérte, hogy vállalja el a fiók fővédnökségét. Dr. Csernoch János hercegprímás elfogadta a felajánlott fővédnökséget és biztosította a humánus célú egyesületet meleg pártfogásáról. Dömösi plébános investitiója. F. hó 11-én investiálta Dr. Rajner Lajos érseki helynök Bliesz Ádám dömösi plébánost házi kápolnájában. Az investialásnál Dr. Breyer István érseki titkár segédkezett. Eskütétel. Bogyay Gyula főkáptalani erdőgyakornok f. hó 12 én tette le az erdőtiszti esküt a megyeházán. A főkáptalani intézőség Bo- gyait a dömösi központi erdőhivatalba rendelte szolgálattételre.
