Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 20. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1913. március 9.

zet beállta után is, csak akkor óhajtják keresztülvinni, ha az eddigi reális és elővigyázó mérlegezési rendszer fentartása mellett, úgy a régi, mint az uj részvények után már a kibocsájtás évében kerek 200 korona osztalékot biztosíthatnak és mert ekként az uj részvény, a régi tulajdonosnak igy azonnal közel 7°/o jövedelmet hozna, mert továbbá részvényesek belértéke jóval magasabb a kifizetendő 3,000 koronánál, forgalmi értéke pedig 4,000 koronán felül áll és igy a régi részvényes minden egyes új részvény után 1,000 korona értéktöbblethez jut és ezenfelül a régi részvény is csorbítatlan t élj es értékével s felemelt osztalékkal marad a részvényes tulajdonában, mivel pedig az elővételi jogokért 400 korona körüli ár lesz elérhető és a régi részvény csorbítatlan értékben sőt 200 K osztalék hozammal marad kézben és mert ilykép a részvényes érdeke mindenkép figyelembe vétetett, eleve is biztosítva van úgy az indítvány elfogadása, mint a jövőbeni kivitel.

Az alaptőke felemelésével kapcsolatban az alapszabályok revíziójának szüksége merülvén fel, ezzel egyidejűleg a tartaléktőkék alkotása, cégjegyzés és egyébb belső ügyek elintézési módja is iendezés alá kerül; végre a betétek kezelése és az elveszett betéti könyvek felkutatása s megsemmisítése körüli eljárás az eddiginél szabatosabban állapíttatnék meg

A nyugdíj szabályzatokban célba vett érdemlegesebb módosítások a következők : jövedelmezőségi és adózási szempontból a nyugdíjalapnak nyugdíjintézetté való átalakítása, mégis akként, hogy a rendelkezési jog továbbra is a takarékpénztári igazgatóságnak volna fenntartva; támaszkodva a tekintélyes nyugdíjalapra és a mindsűrűbben előforduló pre- cendes esetekre, teljesittetnék a tisztviselők azon kérelme, hogy jövőre, a fizetéseken kívül, a lakbér után is számíttatnék a nyugdijjárandóság.

E két módosított szabályzat fo- lyamányaképen az ügyviteli és szolgálati szabályok a kor igényeinek megfelelőleg módositást nyernek.

Részletesen befog számolni az igazgatóság a közgyűlésnek, a Hé- viz-fürdő és az Esztergom-Párkány- nánai összekötő villamos vasutügyről; ez utóbbi a sok szükséges fórumot megjárva a minisztérium által néhány nap előtt közölt észrevételek folytán a most készülő második tervek alapján uj tárgyalás elé fog kerülni.

Részvényes körökben már is nagy érdeklődéssel tekintenek a f. hó 16- iki közgyűlés elé, mely nap úgy a társaságnak, mint "annak vezetőjének Bleszl Ferenc igazgatónak, egyik újabb diadalteljes napjának Ígérkezik.

HÍREK.

A hercegprímás utazása. Dr.

Csernoch János hercegprímás hétfőn, f. hó 10-én délben Budapestre utazik a főrendiház ülésére.

Barkaszentelés a főszékesegyházban. F. hó 16-án, virágvasárnapon a barkaszentelési szertartást Dr. Csernoch János hercegprimás fogja végezni a főszékesegyházban. Ugyancsak a hercegprimás fogja végezni a nagycsütörtöki olajszentelést és lábmosást, husvét vasárnapján pedig szentbeszédet is tart a Bazilikában.

Szabadságon. Dr. Mihályi Imre megyei árvaszéki jegyző, megrongált egészségének helyreállítása céljából f. évi április hó 10-ig szabadságoltatott.

Kilépés a munkapártból. Sza- celláry György, a dorogi választókerület országgyűlési képviselője levélben jelentette be a nemzeti munkapártból való kilépését gróf Khuen Hédervári Károly pártelnöknek. A kilépés a választójogi törvényjavaslattal van összefüggésben.

Előléptetés. Prikkel Mihály tb. aljegyző, I. oszt közigazgatási gyakornok a legutóbbi törvényhatósági bizottsági gyűlésen az ujonan szervezett II. oszt aljegyzői állásra választatván meg, helyébe I. oszt. köz- igazgatási gyakornokká Zsiga János II. oszt közigazgatási gyakornok lépett elő.

Plébánosi kinevezés. Pomothy Gábor volt vízivárosi káplán, ki csak nemrégiben távozott Alsóvámosra adminisztrátornak, most ugyanoda plébánossá neveztetett ki.

Előadás a kath. körben. Schlach- ta Margit nővér, a Szociális Missió- társulat alelnöke a Katholikus Kör nagytermében 1913. március 12-én, szerdán este 6 órakor előadást fog tartani, magas színvonalú műsoros estély keretében.

Nyugdíjazás a takarékpénztárnál. Az Esztergomi Takarékpénztár R. T. tegutóbbi igazgatósági ülésén Horváth Kálmán II.-od könyvvezetőt saját kérőimére nyugdíjazta. Horváth 26 éven át volt az intézetnek buzgó, lelkiismeretes tisztviselője s most gyöngélkedésére való tekintettel kérte jól megérdemelt nyugdiját.

A hölgyek lelkigyakorlatai, melyeket dr. Rótt Nándor prelátus-ka- nonok, a budapesti papnevelő-intézet igazgatója vezetett, a tegnap reggel 8 órakor tartott befejező ájtatosság- gal értek véget, mely alkalommal a a résztvevő hölgyek mindnyájan a szent áldozáshoz járultak.

Felmentés. Lovag Kriegs-Au Emil, székesfővárosi hitoktatót, ki — bár évekkel ezelőtt távozott városunkból, — még mindig szerető emlékezetében él a belvárosi plébánia híveinek, a hercegprimás felmentette a hitoktatói teendők alól, hogy minden ideiét a szt. László-egyesülei angyalföldi munkásházának vezetésére szentelhesse. Apostoli működéséhez áldást és sok sikert kívánunk.

Nyugdíjazás. A vármegye köz- igazgatási bizottságának erdészeti albizottságától érkezett hir szerint a m. Mr. földmivelésügyi miniszter őfelsége a király engedélyével Köváry László m. kir. főerdőtanácsosr, a komáromi m. kir. állami erdőhivatal főnőkét, ki vármegyénk erdészeti ügyeiben is nagy szerepet töltött be, f. hó 1-től kezdve állandó nyugalomba helyezte és szolgálata alól felmentette.

Az uj harangok. Azon négy uj harangot, melyet szerdán szentelt meg Dr. Csernoch János hercegprimás az esztergomi Sz. Ferencrendiek templomában, f. hó 7-én este húzták meg először. Gyönyörű lágy áhítatra gerjesztő hangjuk van, melyekben a sétáló közönség szemmel láthatólag gyönyörködött. A Sz. Ferencrendiek áldásos népszerűségét bizonyára fokozni fogják e szent hangok is.

Felemelt államsegély. A vall. és közokt. miniszter az esztergomi közs. főreáliskola 21.000 koronányi államsegélyét 23000 koronára emelte fel.

Elnökválasztás Pilismaróthon.

A pilismaróthi volt úrbéres közös erdő- birtokosság legutóbbi évi rendes közgyűlése alkalmával Hollósy Károly pilismaróthi ref. lelkészt választotta meg az 1913—1915. évekre elnökévé. Az uj erdőbirtokossági elnök közismert agilitásától sok jót vár a pilismaróthi gazdaközönség.

Népakadémia kath. legény- egyletben. A ma este 6 órakor tartandó előadás sorrendje: 1.) Ének.

Énekli az egyesületi ifjúság vegyes kara. 2) Amadéé k. Die Lauterche- rin. Zongorán játsza: Riedl Lujzi- ka. 2) Üdvözlégy Mária. Szavalja: Gyurcsek István. 4) Előadás. Tartja : dr. Lépőid Antal hercegprimási titkár. 5) Eljön-e velem ? Műdal. Énekli : Gottmann Istvánná. Zongorán kiséri : Dankó Sarolta. 6) Magánjelenet. Előadja: * * * 7) Magyar dalok. Énekli az egyesületi ifjúság vegyeskara.

Mozi Párkányban. A párkányi nagyvendéglőben, mint értesülünk, állandó mozgófényképszinházat állít fel Geyer Lajos bérlő. Az előadások egyelőre szombaton és vasárnapokon tartatnak.

Egy közérdekű előadás. Az

„Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör“-nek f. hó 13-án, csütörtökön este 6 órakor kezdődő utolsó idei böjti népakadémiáján Csá- nyi József rendőrfogalmazó fog előadást tartani „A rendőrség hivatása és a közönséghez való viszonya“ címen. A közérdekű előadás elé élénk érdeklődéssel tekintenek mindazok, kik nem annyira a szórakoztatást, mind inkább a közönségnek népszerű módon való kioktatását tartják a népakadémiák elsőrangú feladatának.

Egy munkás balesete. Simonik József 36 éves kesztölci lakos kőbányamunkás t. hó 5-én reggel a dorogi Hungária kőbányában dolgozott. Amint a vaskocsit kővel megrakva tolta, az egyik sin melletti kőrakásról egy hatalmas szikla lezuhant s mielőtt még Simonik félreugorhatott volna, jobb lábara esett és azt súlyosan megsebesítette. A helybeli „Kolos“ kórházban gyógykezelik.

Népakadémia Szengyörgyme- zőn. Ma este 6 órakor tartja a szent- györgymezői kath. olvasókör március 15-i ünnepélyét népakadémia keretében, gazdag műsorral. A műsornak különösen nagybecsű száma lesz ifj. Buchner Antal főszékesegyházi karnagy „Nemzeti dal“ c. szerzeménye, melyet a főszékesegyházi énekkarral bővült Turista Dalárda itt fog először előadni. Azonkívül itt kerül először bemutatóra Luspay Kálmán egri zeneszerzőnek „Márc. 15“ c. gyönyörű éneke is, mely a „Katholikus Kántor“ c. folyóirat legutóbbi számában jelent meg.

Hazafias ünnepély az iparos- tanonc iskolában. Az esztergomi iparos-tanonciskola tanulófjusága a szabadságharc ünnepe március 15.- ének évfordulója emlékére a kath. Legényegyesület helyiségében ma d. e. 10 órakör hazafias ünnepélyt rendez, melyre az érdeklődő közönség figyelmét ez utón is felhívja az intézet vezetősége. Belépési-dij nincsen. A műsor a következő: 1. Hymnus Énekli az ifjúság. 2. Nemzeti dal. szavalja Tóth Gyula. 3. Emlékezés 1848—1849-re. — szavalja Radano- vits László. 4. Fehérköntös legendája. — szavalja Kubányi Sándor. 5. Tavasz elmúlt, dal. Énekli az ifjúság. 6. Ünnepi beszéd. — mondja Homor

Imre iparisk. tanító. 7. Március 15 szavalja Herr János. 8. Az öreg honvéd — szavalja Kováts István. 9. Szózat — énekli az ifjúság. 10. Alkalmi szinharab „A honvéd.“ Irta: Balogh Kálmán, két részben. Szereplő személyek: Bede Kálmán föld- birtokos — Garai János. — Pali fia, egyetemi polgár — Földvári Béla. — Erzsiké, Bede fogadott leánya — Lábady Mariska. — János öreg kertész Bedénél — Puksa Lajos. Az ünnepség után az ifjúság nemzeti zászló alatt vonul istenitisztelere a kir. városi plébánia templomba.

Kendé a kendő? Markó Béla helybeli cipészsegéd múlt év novemberében költözködés közben elveszített egy értékes nagykendőt. A dolog igen bántotta és miután a dolgot bejelentette a rendőrségen, maga is figyelt, kin látja majd viszont az elveszített becses jószágot. E héten aztán végre sikerült neki azt felfedeznie. A kendő Szolvik Józsefné szentgyörgymezői asszony tagjait melengette. Markó a rendőrség előtt kérdőre vonta Szolviknét, ki beismerte, hogy a kendőt úgy találta. Avval védekezett, hogy a kendőt azért viselte, hogy a gazdája ráismerjen és igy visszaadhassa néki. A rendőrségen azonban nem fogadták el ezt a mentséget és Szolviknét jogtalan elsajátítás vétsége miatt vonták vád alá.

Eltűnt szabóinas. Lőwy Izidor helybeli szabóiparos tanonca Platsek Miksa, f. hó 5-én megszökött gazdájától. A rendőrség azonnal intézkedett kézrekeritése iránt, többek között a tanonc szüleit táviratilag is megkereste, — de még eddig semmiféle nyomra nem juthatott. Mint eltüntet körözik.

Az Ipartestület közgyűlése.

Mivel a f. hó 2-ra egybehívott ipar- testületi közgyűlés nem volt határozatképes, az ipartestület elöljárósága ma, f. hó 9-én d. u. 3 órakor tartja meg folyó évi rendes közgyűlését a városház nagytermében, melyen most már, — az alapszabályok értelmében — a tagok számára való tekintet nélkül fognak határozni.

Szökött katona. Kovács Vendel, a helybeli 26-ik gyalogezred egyik közlegénye f. hó 2-án eltávozott a kaszárnyából és azóta nyoma veszett. A katonai hatóság mint katonaszökevényt, a legszélesebb körben körözteti.

Esztergomi vásár. A Gergely- napi vásár az idén a nagyhét első napjára, f. hó 17-re fog esni, melyre hasított körmű állatok is fel lesznek hajthatók.

Házalók a faluban. Két komáromi illetőségű házalót jelentettek fel a napokban a főszolgabiróságon, kik iparengedély nélkül vígan kóboroltak az esztergomjárási falukban és varrták nyakába rövidáru portékáikat a tapasztalatlan falusi népnek. Midőn őket emiatt kérdőre vonta a hatóság, azzal védekeztek, hogy ők nem is tudták, hogy ilyesmihez is engedély kell. A két házaló ellen ipari kihágás miatt indították meg az eljárást.

Juszallag mint akasztókötél. A világgal meghasonlott, elkeseredett ember volt Madarász József 35 éves ref. madari lakos. Múlt pénteken Hu- gyecz (Vangel) János és Nagy András madari napszámosokkal együtt ő is rozsét vágott a „Szagod“ erdőrészben, mely özv. Oberhauzer Ferencné piszkei lakos tulajdonát képezi. Úgy déltájban, 11 —12 óra között Madarász egyszerre csak otthagyta társait és egy, tőlük távolabb eső erdőrészbe vonulván, a rőzseköteg összetartására szolgáló juszallaggal egy fára felakasztotta magát. Társai azt hitték, hogy hazament, mivel előzőleg rósz-