Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 19. szám

1913, március 6. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 annak idején ily irányú kísérle­te visszautasításra fog találni. Mi a főrealiskola államosí­tását szintén kívánjuk ; de nem tartjuk a város legsürgősebb feladatának, mikor a jóval fon­tosabb és életbevágóbb vízve­zeték és a csatornázás ügye még csak az előkészítés stádi­umában van. A miniszter kí­vánta feltételekkel pedig egye­nesen perhorreskáljuk az álla­mosítást ! S nem csinálunk be­lőle titkot, hogy a leghevesebb ellenzéke leszünk az ez irány­ban történhető minden köny- nyelmű elhamarkodásnak ! Még csak egy búcsúszót a t. „Esztergomi“ ellenfelemhez! Nem volna a megrovási ka­land teljes, ha elválóban nem küldetnék még egy intelmet utána. Cikkem elején említettem, hogy támadom az esztergomi viszo­nyokban és az államosítás ügyé­ben való járatlanságot vetett szememre. Ily vád után joggal várhatná az ember, hogy a vád­ló ugyancsak megmutassa jár­tasságát a kérdésbeli ügyben. És hogyan mutatja meg t. el lenfelem ? — Úgy, hogy pél­dául Boncz tanácsossal itt járt miniszteri mérnököt emleget cikkében, holott valójában dr. iuris Németh Artur segédtit­kár volt itt annak idejében a miniszteri kiküldöttel. Mi jogon vádolhat tehát tájékozatlanságról az, aki maga a tájékozatlan ? Tu quis es, qui alios iudicas ? Csak igaz ügyet lehet igazi sikerrel védelmezni. Az igazta­lan ügy mellett való erőlködés­nek többnyire kudarc a vége, mert az ősi tapasztalat szerint — aki keresi a veszedelmet, könnyen elmerül benne. „Esz­tergomi“ úr, jóéjszakát ! Prisons. II II | TOLLHEGGYEL. | ii : ii ..... F alusi levél Döntősről. mibű íjjtink? hátt aztzudar hábboru tsak minn- ketis megnyomoréjtot kiremalássan mer arohejmtzégné atziner seadd- hatt mánmunkát meggfuvartt mostandhát nintsse keresett sehi- tell hijábadobótatt ajedző azhátrálí- kokír njomorrússágossan kopplallunk hátt ötöddmagamma asszegin lova- jimmis azir azeggyikk hizótteköllött annyi mernints liszszta ládába seabb- rakk azatskóba pedigmán sokszóés sokkal hitejgettek azpesti urakk azlintzki követünk aszonta egygy- páresztendőkk elűtt hogynemlessz többéit seadó seujjontz üssönnbelé ammenjdörrgőssmén- kű azijjen esküvísbe nemishitelezzekk azulta méga szatzellárifárinakkse merhátazis be- csappott mikkor megszavaztuk kö­vetnek hoggygyűjjünktsak azpesti- lakásába majsegejt ottand mindakétt- kezive habajjbavagyunkk segejtettám vóna tsakuggyan mindakéttkezíve sorsjegyekké köllötta físzkesfenénekk úgytzurukkótunk onnajd hazafeli bizzonynemiss bánnánk haatiszapista kargyahegyire kerűne mindijjenszó- száttyár igazzhogy nemsokatt törődök appollitikáva deazír méggiss nagy- gyon szeretním tunnyi igaziaza furt- saujjság hogyűfellsíge aferentz jóska azideji kurttafarrsangba megházaso- gyik merhátt akkorr iggazzavóna ahunt- zuttkomámnak hogyazír nintsenmama sehulsepíz assifonérba merakirájnak kőmingye gyűlísttartotunk minappába akko- mámná akiaszongya hogyhátt azujj prímássnak vallamikkor kofsisavót hátthavalamikép jórafordúna asso- runkmer háttsokkat iráni eggykiss szerentse máma tsakkhogyhátt azaróka komám ojjanszomjassvót hogykéttüveg boro- matis megivott méggsemontaki hogy- háttmilesszhogylessz azuj prímássá színyigasság szeginemberr szán- díkátt bódogistenbirrja igyvagyunkk- hátt nyakigszegínsígbe tsakazafene- sokkadó nevóna merhátt nemrígibe háromm gye- rekkünkközű kettőmán keresettakő- bányába deháttabbais beléütöt amenj- dörrgőssménkű amikesserűsígünkre azángyom aszondja minduntig lípjekfő kípvisellőnek dehátt miafené- ■ bű fizessekkbortt azhazafijaknak le- monddok rúla hátijjen amisorunk másskorris báttorkodok ijjesmittir- nya hakinyomattyák asszegin magyar- emberr igasságát tisztölette ketskésssabójancsi. i HÍREK. Uj bölcsészettudor. Csinos Al­bint, főreáliskolánk nagytudású és te­vékeny tanárát f. hó l-én promove- álták bölcsészeti doktorrá a kolozs­vári tudományegyetemen. Doktori ér­tekezése az izmaelitáknak magyaror­szági szerepléséről szólott és tekint­ve, hogy e kérdéssel történetíróink mindeddig alaposabban nem foglal­koztak, az érdekfeszitő értekezés a szakkörökben osztatlan figyelmet kel­tett. Monstre-deputáció a herceg­prímásnál. Kedden délután Szat- már vármegye 60 tagú küldöttsége tisztelgett dr. Csernoch János herceg­prímásnál Csaba Adorján szatmári főispán vezetése mellett. A küldött­ség Szatmár megye, Szatmárnémeti és Nagykároly városok legtekintélye­sebb tisztviselőiből és polgáraiból állott. A hercegprímástól a nagyká­rolyi gör. kath püspökség érdekében hathatós támogatását kérték. A her­cegprímás biztosította a küldöttséget törekvésük támogatásáról és hosszabb beszédben fejtegette a székhely ver­sengés eshetőségeit. A küldöttség a hercegprímás lekötelező szívélyessé­gétől lelkesült örömmel eltelten vett búcsút városunktól, melynek előző­leg nevezetességeit is megtekintette. A március 15.-Í szónokok. A városházán hétfőn d. u. 4 órakor volt az értekezlet a f. évi március lo.-i ünnepély rendezése érdekében. A rendezőség úgy határozott, hogy a Honvédtemetőben tartandó ünne­pély szónokául a város polgársága nevében Nádler István tanítóképző intézeti tanárt kéri fel. A Polgári Egyesület által aznap este tartott diszbanketten a Kossuth-serleggel kezében Mátéffy Viktor városi plé­bános fogja mondani az ünnepi be­szédet. Örömünnep a szentgyörgy- mezői körben. A szentgyörgymezői Kath. Olvasókör páratlan sikerű es­télyéről kell beszámolnunk e lap ol­vasóinak. Az estély vasárnap este 6 órakor vette kezdetét a kör helyi­ségében, melynek különös jelentősé­get adott az a lelkesítő tény, hogy az előadáson megjelent dr. Csernoch János hercegprímás is, udvari pap­jaival egyetemben A pazar pompá­val díszített termet egészen megtöl­tötte a közönség, mely lelkesült él­jenzéssel fogadta a terembe lépő fő­pásztort, ki látható örömmel gyönyör­ködött az egykor oly szerény kere­tek között mozgó kör pompás arányú fejlődésében. Az estély a kör házi zenekarának indulójával vette kezde­tét, mely indulót „Éljen a főpásztor“ címmel maga a karmester, Eitler Jó­zsef főszékesegyházi énekes kompo­nálta és hangszerelte. A zene elhang­zása után a kis Vodicska Annuska mondott felköszöntőt a magas vendég tiszteletére a kör iparostagjai nevében és felköszöntője végén kézcsók mel­lett egy pompás csokrot adott át a hercegprímásnak. A kis leányka liliom­tiszta fehérségében, mosolygó szemei­vel, aranyszőke kibontott hajával el­ragadóan kedves látvány volt. Utána Belkovits Mariska a földműves osztály köszönetét tolmácsolta és hasonlóan egy nemzetiszinű szallaggal díszített csokrot nyújtott az ünnepeknek. Az üdvözlő szavak elhangzása után a főszékesegyházi vegyes énekkar, ki­bővülve a kör és a Turista Dalárda férfitagjaival ifj. Bucher Antalnak üd­vözlő dalát zengte el a szerző sze­mélyes vezetése mellett. A hatalmas kompozíció megremegtette a kebleket és az estélynek egyik legművészibb és leghatásosabb számát képezte. Majd Merényi Gyula szavalta el Ho- mor Imrének, lapunk belső munka­társának ez alkalomra irt ünnepi ódá­ját nagy tetszés mellett. Ezen számo­kat Obernyik Károlynak „Az örök­ség“ c. 5 felvonásos drámai műve követte, a kör műkedvelői gárdájának kitűnő előadásában. A műkedvelők ez alkalommal is megmutatták, hogy a drámai jeleneteket ép oly átérzéssel tudják játszani, mint amily kedvvel a vígjátékok előadását eszközük. Kü­lönösen a három főszereplő : Zajda Juliska, Merényi Gyula és Lovas Fe­renc játszottak kitünően. Nehéz sze­repe volt Verbóvszky Józsefnek is, Mihalovits Gyula pedig az inas sike­rült szerepében sokszor megkacag­tatta a közönséget. Kisebb szerepek­ben Lotsky Margitka, Grátzer Lajos, Pach László, Zsitvay Sándor, Simon Ilonka és Benes Gizuska jeleskedtek. A darab végén a hercegprímás kö­szönetét fejezte ki Pauer Károly el­nöknek a sikerült ünnepély rende­zéséért, melynek minden száma igaz gyönyörűséget nyújtott minden egyes szemlélőnek. A hercegprímást távo­zásakor ismét lelkes éljenzésben ré­szesítette a közönség. Az estély után vidám hangulatú társasvacsora volt, melyen számos felköszöntő is hang­zott el. Az elsőt Pauer Károly elnök mondotta a hercegprímásra, majd Nádler István tanítóképző tanár Pauer elnököt éltette, mint a kinek lelkes fáradozása ezen ünnepély rendezésé­vel a kört fénypontjára emelte. Az „Esztergomi függetlenségi és 48-as kör“ vasárnap délelőtt tar­totta meg közgyűlését a „Fürdő“ nagytermében élénk érdeklődés mel­lett A közgyűlést Brutsy János elnök lelkes szavakkal nyitotta meg, majd dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd olvasta fel tartalmas titkári jelentését a kör lefolyt évi működéséről. A kör csen­des, de annál, eredményesebb műkö­dést fejtett ki különösen a városi és megyei gyűléseken, hol a tagok lel­kes munkássága révén az ellenzéki szellem mindenkor győzedelmeske­dett. Elénk példája volt ennek a múlt héten lefolyt megyegyűlés is. A kör figyelemmel kisérte az országos poli­tika eseményeit is és a haza érde­kében mindenkor azon nézetének adott kifejezést, hogy a kettészakadt függetlenségi párt, a Kossuth- és Justh-párt ismét egyesüljön. A szám- vizsgálói jelentés után, mely alkalom­mal Draxler Alajos pénztárosnak kö­szönetét szavaztak, a tisztujitás követ­kezett. Farkas Tivadar indítványára az elnök ismét Brutsy János lett, al- elnökök Marosi József és Magyary László, titkár dr. Zwillinger Ferenc, pénztáros Draxler Alajos, számvizs­gálók Dombay Nárcisz és dr. Prikkel Marián lettek. A tisztikar és a választ­mány megalakítása után dr. Katona Sándor indítványára Désy Zoltán orszgy. képviselőt a közgyűlés távi­ratilag üdvözölte hősies és hazafias fellépéséért és megbotránkozásának adott kifejezést a kormány, de külö­nösen a miniszterelnök korrupt visel­kedése, tettei miatt. Végül Magyary László és Szokob János beszéltek még röviden, mely után az elnök a gyűlést befejezettnek nyilvánította. A Gazdasági Egyesület uj ve­zetői. Az „Esztergommegyei Gazda­sági Egyesület“ múlt hét végén tar­totta rendes évi közgyűlését, mely- legfontosabb mozzanata az volt, hogy Etter Gyula alelnök és Grósz Ferenc telepfelügyelő ebbeli tisztségükről le­mondottak. Az egyesület tagjai saj­nálattal vették tudomásul a lemon­dást s miután Dr. Vargha Dezső a tagok ezen érzelmét szép szavakban ki is fejezte a lemondott egyesületi tisztviselők előtt, helyükbe uj alelnök és telepfelügyelő választását ejtették meg. A közgyűlés egyhangú lelke­sedéssel Erőss Dezső főkáptalani jó­szágigazgatót választotta meg ügy­vezető alelnökké, telepfelügyelővé pe­dig Bachl Lajos választmányi tagot. Mindkettőben önzetlen, lelkiismeretes és kiváló szaktudású vezetőt nyert a vármegye eme fontos és tevékeny egyesülete. Harangszentelés. Az esztergo­mi Szent-Ferenc-rendiek templomá­nak mintegy másfélszáz éves harang­jai vasszerkezetű és kiválóan szép hangú uj harangokkal cseréltettek fel. Az uj harangokat tegnap d. e. 10 órakor szentelte meg Dr. Cser­noch János hercegprímás nagy ün­nepélyességgel. A négy uj harang Szlezák László budapesti haranggyá­ros készítménye. A harangok nevei: Szt. Anna, Szt. Ferenc., Szt. Paskál és Szt. Család, mely utóbbi Slezák gyáros nagylelkű adománya. Alapszabály jóváhagyás. A bel­ügyminiszter a karvai polgári olva­sókör alapszabályait megerősítette. Feloldott zárlat. Sárisápon a f. é. január 12-én elrendelt ebzárlat e héten feloldatott.

Next

/
Thumbnails
Contents