Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 19. szám
1913, március 6. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 annak idején ily irányú kísérlete visszautasításra fog találni. Mi a főrealiskola államosítását szintén kívánjuk ; de nem tartjuk a város legsürgősebb feladatának, mikor a jóval fontosabb és életbevágóbb vízvezeték és a csatornázás ügye még csak az előkészítés stádiumában van. A miniszter kívánta feltételekkel pedig egyenesen perhorreskáljuk az államosítást ! S nem csinálunk belőle titkot, hogy a leghevesebb ellenzéke leszünk az ez irányban történhető minden köny- nyelmű elhamarkodásnak ! Még csak egy búcsúszót a t. „Esztergomi“ ellenfelemhez! Nem volna a megrovási kaland teljes, ha elválóban nem küldetnék még egy intelmet utána. Cikkem elején említettem, hogy támadom az esztergomi viszonyokban és az államosítás ügyében való járatlanságot vetett szememre. Ily vád után joggal várhatná az ember, hogy a vádló ugyancsak megmutassa jártasságát a kérdésbeli ügyben. És hogyan mutatja meg t. el lenfelem ? — Úgy, hogy például Boncz tanácsossal itt járt miniszteri mérnököt emleget cikkében, holott valójában dr. iuris Németh Artur segédtitkár volt itt annak idejében a miniszteri kiküldöttel. Mi jogon vádolhat tehát tájékozatlanságról az, aki maga a tájékozatlan ? Tu quis es, qui alios iudicas ? Csak igaz ügyet lehet igazi sikerrel védelmezni. Az igaztalan ügy mellett való erőlködésnek többnyire kudarc a vége, mert az ősi tapasztalat szerint — aki keresi a veszedelmet, könnyen elmerül benne. „Esztergomi“ úr, jóéjszakát ! Prisons. II II | TOLLHEGGYEL. | ii : ii ..... F alusi levél Döntősről. mibű íjjtink? hátt aztzudar hábboru tsak minn- ketis megnyomoréjtot kiremalássan mer arohejmtzégné atziner seadd- hatt mánmunkát meggfuvartt mostandhát nintsse keresett sehi- tell hijábadobótatt ajedző azhátrálí- kokír njomorrússágossan kopplallunk hátt ötöddmagamma asszegin lova- jimmis azir azeggyikk hizótteköllött annyi mernints liszszta ládába seabb- rakk azatskóba pedigmán sokszóés sokkal hitejgettek azpesti urakk azlintzki követünk aszonta egygy- páresztendőkk elűtt hogynemlessz többéit seadó seujjontz üssönnbelé ammenjdörrgőssmén- kű azijjen esküvísbe nemishitelezzekk azulta méga szatzellárifárinakkse merhátazis be- csappott mikkor megszavaztuk követnek hoggygyűjjünktsak azpesti- lakásába majsegejt ottand mindakétt- kezive habajjbavagyunkk segejtettám vóna tsakuggyan mindakéttkezíve sorsjegyekké köllötta físzkesfenénekk úgytzurukkótunk onnajd hazafeli bizzonynemiss bánnánk haatiszapista kargyahegyire kerűne mindijjenszó- száttyár igazzhogy nemsokatt törődök appollitikáva deazír méggiss nagy- gyon szeretním tunnyi igaziaza furt- saujjság hogyűfellsíge aferentz jóska azideji kurttafarrsangba megházaso- gyik merhátt akkorr iggazzavóna ahunt- zuttkomámnak hogyazír nintsenmama sehulsepíz assifonérba merakirájnak kőmingye gyűlísttartotunk minappába akko- mámná akiaszongya hogyhátt azujj prímássnak vallamikkor kofsisavót hátthavalamikép jórafordúna asso- runkmer háttsokkat iráni eggykiss szerentse máma tsakkhogyhátt azaróka komám ojjanszomjassvót hogykéttüveg boro- matis megivott méggsemontaki hogy- háttmilesszhogylessz azuj prímássá színyigasság szeginemberr szán- díkátt bódogistenbirrja igyvagyunkk- hátt nyakigszegínsígbe tsakazafene- sokkadó nevóna merhátt nemrígibe háromm gye- rekkünkközű kettőmán keresettakő- bányába deháttabbais beléütöt amenj- dörrgőssménkű amikesserűsígünkre azángyom aszondja minduntig lípjekfő kípvisellőnek dehátt miafené- ■ bű fizessekkbortt azhazafijaknak le- monddok rúla hátijjen amisorunk másskorris báttorkodok ijjesmittir- nya hakinyomattyák asszegin magyar- emberr igasságát tisztölette ketskésssabójancsi. i HÍREK. Uj bölcsészettudor. Csinos Albint, főreáliskolánk nagytudású és tevékeny tanárát f. hó l-én promove- álták bölcsészeti doktorrá a kolozsvári tudományegyetemen. Doktori értekezése az izmaelitáknak magyarországi szerepléséről szólott és tekintve, hogy e kérdéssel történetíróink mindeddig alaposabban nem foglalkoztak, az érdekfeszitő értekezés a szakkörökben osztatlan figyelmet keltett. Monstre-deputáció a hercegprímásnál. Kedden délután Szat- már vármegye 60 tagú küldöttsége tisztelgett dr. Csernoch János hercegprímásnál Csaba Adorján szatmári főispán vezetése mellett. A küldöttség Szatmár megye, Szatmárnémeti és Nagykároly városok legtekintélyesebb tisztviselőiből és polgáraiból állott. A hercegprímástól a nagykárolyi gör. kath püspökség érdekében hathatós támogatását kérték. A hercegprímás biztosította a küldöttséget törekvésük támogatásáról és hosszabb beszédben fejtegette a székhely versengés eshetőségeit. A küldöttség a hercegprímás lekötelező szívélyességétől lelkesült örömmel eltelten vett búcsút városunktól, melynek előzőleg nevezetességeit is megtekintette. A március 15.-Í szónokok. A városházán hétfőn d. u. 4 órakor volt az értekezlet a f. évi március lo.-i ünnepély rendezése érdekében. A rendezőség úgy határozott, hogy a Honvédtemetőben tartandó ünnepély szónokául a város polgársága nevében Nádler István tanítóképző intézeti tanárt kéri fel. A Polgári Egyesület által aznap este tartott diszbanketten a Kossuth-serleggel kezében Mátéffy Viktor városi plébános fogja mondani az ünnepi beszédet. Örömünnep a szentgyörgy- mezői körben. A szentgyörgymezői Kath. Olvasókör páratlan sikerű estélyéről kell beszámolnunk e lap olvasóinak. Az estély vasárnap este 6 órakor vette kezdetét a kör helyiségében, melynek különös jelentőséget adott az a lelkesítő tény, hogy az előadáson megjelent dr. Csernoch János hercegprímás is, udvari papjaival egyetemben A pazar pompával díszített termet egészen megtöltötte a közönség, mely lelkesült éljenzéssel fogadta a terembe lépő főpásztort, ki látható örömmel gyönyörködött az egykor oly szerény keretek között mozgó kör pompás arányú fejlődésében. Az estély a kör házi zenekarának indulójával vette kezdetét, mely indulót „Éljen a főpásztor“ címmel maga a karmester, Eitler József főszékesegyházi énekes komponálta és hangszerelte. A zene elhangzása után a kis Vodicska Annuska mondott felköszöntőt a magas vendég tiszteletére a kör iparostagjai nevében és felköszöntője végén kézcsók mellett egy pompás csokrot adott át a hercegprímásnak. A kis leányka liliomtiszta fehérségében, mosolygó szemeivel, aranyszőke kibontott hajával elragadóan kedves látvány volt. Utána Belkovits Mariska a földműves osztály köszönetét tolmácsolta és hasonlóan egy nemzetiszinű szallaggal díszített csokrot nyújtott az ünnepeknek. Az üdvözlő szavak elhangzása után a főszékesegyházi vegyes énekkar, kibővülve a kör és a Turista Dalárda férfitagjaival ifj. Bucher Antalnak üdvözlő dalát zengte el a szerző személyes vezetése mellett. A hatalmas kompozíció megremegtette a kebleket és az estélynek egyik legművészibb és leghatásosabb számát képezte. Majd Merényi Gyula szavalta el Ho- mor Imrének, lapunk belső munkatársának ez alkalomra irt ünnepi ódáját nagy tetszés mellett. Ezen számokat Obernyik Károlynak „Az örökség“ c. 5 felvonásos drámai műve követte, a kör műkedvelői gárdájának kitűnő előadásában. A műkedvelők ez alkalommal is megmutatták, hogy a drámai jeleneteket ép oly átérzéssel tudják játszani, mint amily kedvvel a vígjátékok előadását eszközük. Különösen a három főszereplő : Zajda Juliska, Merényi Gyula és Lovas Ferenc játszottak kitünően. Nehéz szerepe volt Verbóvszky Józsefnek is, Mihalovits Gyula pedig az inas sikerült szerepében sokszor megkacagtatta a közönséget. Kisebb szerepekben Lotsky Margitka, Grátzer Lajos, Pach László, Zsitvay Sándor, Simon Ilonka és Benes Gizuska jeleskedtek. A darab végén a hercegprímás köszönetét fejezte ki Pauer Károly elnöknek a sikerült ünnepély rendezéséért, melynek minden száma igaz gyönyörűséget nyújtott minden egyes szemlélőnek. A hercegprímást távozásakor ismét lelkes éljenzésben részesítette a közönség. Az estély után vidám hangulatú társasvacsora volt, melyen számos felköszöntő is hangzott el. Az elsőt Pauer Károly elnök mondotta a hercegprímásra, majd Nádler István tanítóképző tanár Pauer elnököt éltette, mint a kinek lelkes fáradozása ezen ünnepély rendezésével a kört fénypontjára emelte. Az „Esztergomi függetlenségi és 48-as kör“ vasárnap délelőtt tartotta meg közgyűlését a „Fürdő“ nagytermében élénk érdeklődés mellett A közgyűlést Brutsy János elnök lelkes szavakkal nyitotta meg, majd dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd olvasta fel tartalmas titkári jelentését a kör lefolyt évi működéséről. A kör csendes, de annál, eredményesebb működést fejtett ki különösen a városi és megyei gyűléseken, hol a tagok lelkes munkássága révén az ellenzéki szellem mindenkor győzedelmeskedett. Elénk példája volt ennek a múlt héten lefolyt megyegyűlés is. A kör figyelemmel kisérte az országos politika eseményeit is és a haza érdekében mindenkor azon nézetének adott kifejezést, hogy a kettészakadt függetlenségi párt, a Kossuth- és Justh-párt ismét egyesüljön. A szám- vizsgálói jelentés után, mely alkalommal Draxler Alajos pénztárosnak köszönetét szavaztak, a tisztujitás következett. Farkas Tivadar indítványára az elnök ismét Brutsy János lett, al- elnökök Marosi József és Magyary László, titkár dr. Zwillinger Ferenc, pénztáros Draxler Alajos, számvizsgálók Dombay Nárcisz és dr. Prikkel Marián lettek. A tisztikar és a választmány megalakítása után dr. Katona Sándor indítványára Désy Zoltán orszgy. képviselőt a közgyűlés táviratilag üdvözölte hősies és hazafias fellépéséért és megbotránkozásának adott kifejezést a kormány, de különösen a miniszterelnök korrupt viselkedése, tettei miatt. Végül Magyary László és Szokob János beszéltek még röviden, mely után az elnök a gyűlést befejezettnek nyilvánította. A Gazdasági Egyesület uj vezetői. Az „Esztergommegyei Gazdasági Egyesület“ múlt hét végén tartotta rendes évi közgyűlését, mely- legfontosabb mozzanata az volt, hogy Etter Gyula alelnök és Grósz Ferenc telepfelügyelő ebbeli tisztségükről lemondottak. Az egyesület tagjai sajnálattal vették tudomásul a lemondást s miután Dr. Vargha Dezső a tagok ezen érzelmét szép szavakban ki is fejezte a lemondott egyesületi tisztviselők előtt, helyükbe uj alelnök és telepfelügyelő választását ejtették meg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Erőss Dezső főkáptalani jószágigazgatót választotta meg ügyvezető alelnökké, telepfelügyelővé pedig Bachl Lajos választmányi tagot. Mindkettőben önzetlen, lelkiismeretes és kiváló szaktudású vezetőt nyert a vármegye eme fontos és tevékeny egyesülete. Harangszentelés. Az esztergomi Szent-Ferenc-rendiek templomának mintegy másfélszáz éves harangjai vasszerkezetű és kiválóan szép hangú uj harangokkal cseréltettek fel. Az uj harangokat tegnap d. e. 10 órakor szentelte meg Dr. Csernoch János hercegprímás nagy ünnepélyességgel. A négy uj harang Szlezák László budapesti haranggyáros készítménye. A harangok nevei: Szt. Anna, Szt. Ferenc., Szt. Paskál és Szt. Család, mely utóbbi Slezák gyáros nagylelkű adománya. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a karvai polgári olvasókör alapszabályait megerősítette. Feloldott zárlat. Sárisápon a f. é. január 12-én elrendelt ebzárlat e héten feloldatott.
