Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 17. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 17. szám. Csütörtök, február 22. F AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. KEMPELEN FARKAS Egész évre . . . . 3 K —— és Félévre . , . . . . 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. VARSÁNYI IGNÁC Kéziratot nem adunk vissza. -:- Nyiltér sora 60 fillér. Esztergom jövője. — Irta: Dr. Körösy László. — Jeligének lelkesítő. Programúinak ideális. Tárgyalásra pedig tanulságos. Szívesén, hozzájárulok tehát Kempe- len Farkas ur, igen tisztelt kollégám érdekes praeludiuma Út'á'fi, én is néhány vonással szülővárosom jövőjenek most kialakuló vázlatához. Három évtized óta hangoztattam rendületlenül a fővárosi sajtóban, hogy a budai-esztergomi (dunaparti) vasúti összeköttetés elsőrendű szükséglet. Mert sehol az egész országban nincs elnanyagoltabb közlekedési állapot, mint a kies budaiesztergomi parton. Csodalatos, hogy már a vasútépítés első éveiben is a balparton létesült az elsőrendű vasúti összeköttetés. Ez az állandó kedvezés azután a másodrendű szépségű es változatú balpartot ma már meseszerű vívmányokkal gazdagította. Holott a gyönyörű jobb part panorámái még ma is őskori, kulturátlan környezetben gyönyörködtetik a világot. Ma azonban már kedvezőbb reményeink helyzete, mint tegnap. Hosszú tétlen évtizedek után, ma már a végzetes mulasztások jóvátételére kerülhet a sor. Köztudomású, hogy a budai-szentendrei privilegizált vicinális évek hosszú sorozatán Jetiinek és Hieronymy rész vény tulajdonolok haszonélvezeteben állott es igy képtelenség volt, a hosszú szerződések miatt, a várva-várt uj budai-esztergomi va- sút-nak nemcsak megvalósítása, sőt még csak kezdemenyezese is. Budapest székesfővárosa azonban megkezdte az elavult szentendrei vicinális örökös létjogosultságát támadni. Több meddő tiltakozás után végre egyszerre csak kitiltotta a népszerűtlen vicinálist a budapesti Palffy-térről O-Budára. Mindenki fölháborodott mar azokon a cudar füstfelhőkön, melyeket a rozoga vicinális ontott Buda gyönyörű parti palotáéra és üdülőhelyére. A világos helyzetet még inkább tisztázta az, hogy végre valahára Jetiinek visszavonult, Hieronymy miniszter pedig elhunyt. Ma már többet remélünk, mint tegnap. Befejezéséhez közeledik ez idő szerint a budai-szentendrei villamos vasút. És ez uj korszakot jelent várakozásainkban. Mostoha sorú jobb partunk ma - már csak villamossal kárpótolható. És a biztató értesülések szerint a budai-szentendrei villamos idővel Esztergomban fog végződni. Ma már a kereskedelemügyi minisztériumban is tudják, hogy milyen története volt vidékünk eddigi elhanyagoltata- sának. Tiz-tizenkét gyönyörű vidékéi jobb parti község fogja tehát öröm ujjongással fogadni, hogy végrevalahára már velük is törődik az ország. Székesfővárosunk uj területeket hódíthat uj nemzedékei, javára. A paratlan szépségű Dunavölgy fölött domináló Vise gr áa és a történeti nevezetességű, árpádkori Dömös se jut pedig télen az éjszaki sarkra, midőn teljesen el van szigetelve a világtól. De az egész dunaparti vidék is mesésen kiépülhetne Esztergomig és akkor a fővárosnak olyan remek környezete lesz, a milyennek egyik világvárosban sincsen párja. Esztergom pedig ilyen villanyos ösz- szeköttetés után idővel magamagatól pen- sionopolisszá fejlődhetik, ha a város mindazokat a kívánatos előnyöket is biztosítja a melyek ma még hiányoznak. „ESZTERSOM és VIDÉKE“ TARCAJA. Ábránd. Halvány holdfényben, Halk morajban Dereng az éj . . . Szomjazó lelkem Csókjaid várja, Mely édes, bűvös Fészket épit nekem Miénk az éj — Jer szeress! E csillagos, néma Sejtelmes éjjelen Amor jöjj vezess . . . Árnyékod pirosló Esti fény legyen. — Karomba zárlak Lelkem szép jegyese, S a szerelem lenge szárnyain Ringatlak a habok felett. T. — E — íY gyors Vicinális. — Megtörtént eset — Az anyós és a vicinális anekdoták immár teljesen divatjukat múlták. Kifogástalan úri emberek és úri nők kellő óvatossággal kerülik e mes- gyét, és szellemes sziporkáikat más térre terelik. Mindazonáltal, süssék bár rám a maradíság megszégyenítő bélyegét, bátorkodom egy vicinális históriával alkalmatlankodni. Tudvalevőleg a vicinális igen kedves, prakii- kus alkalmatosság. Megvan az a sajátossága, hogy sohsem fut, rohan, mint a száműzött, amikor jónak látja megáll, amikor nem látja jónak nem áll meg. A mi vicinálisunk (s ez piros betűkkel lesz feljegyezve a h. é. v. történetében) a stréberség himes mezejére lépett, föltolva magát az elsők közé és kollégáira fütyülve: száguldott, mint a megkergült birka. Hogy a tárgyra térjek, úgy esett az eset, hogy a fentebb említett t. i. vicinálisunk egy kisebb állomáson megállt. Emberek leszálltak, emberek felszálltak, a mozdonyvezető is leszállt, a mozdonyvezető azonban nem szállt fel. A vonat, mert neki, helyesebben a fűtőjének ugytetszett, a szokásos zakatolással megindult. A vicinális érdemes vezetőjének sürgős, elintézni valója akadt az állomáson. Mikor visszatért — bár forró nyár volt — úgy vélte, hogy a világ megfordult, egyszeriben sűrű nehéz köd telepedett a vidékre, mitől nem látja a vonatját. Nagy álmélkodása csakhamar eloszlatta a ködött, tisztán látott, oly tisztán, hogy újból elborult minden előtte. Méltóságteljesen ballagott a h. é. v. tisztes .távolban, vezetője nélkül. Hogy miért indította meg a fűtő a'vicinálist, azt a szorgos vizsgálat sem tudta kideriteni. Igen homályos az ügy. — A fűtő védekezése szerint — azt hitte — hogy a mozdonyvezető ur a vonaton van s nyilván valamelyik ismerősével dis- kurál. Lehetséges azonban, hogy a fűtő merő nagy- ravágyásból önkényesen léptette elő magát, hogy a mozdony vezetői magas méltósággal járó gyönyöröket élvezhesse. De térjünk vissza a mi mozdonyvezetőnkhöz. Pár pillanatig merően bámult vicinálisa után, majd egy hatalmas lélekzetvétellel a vonat után vetette magát, de nem tudta elérni. A mozdony- vezető megállt és széjjel nézett, ezt okosan tette, néhány lépésnyire két szomorúan legelésző gebét pillantott meg. Gondolt egyet és egyik mit sem sejtő soványságra ült, és hatalmas ökölcsapásokkal gyors futásra kényszeritette. A kísérlet bevált
