Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 99. szám

Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 99. szám. Csütörtök, december 12. AZ ESZTERGOMVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK : KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...................12 K Negyedévre........................3 K Fél évre ...... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér. Böngészés. Hogy a háború lehetőségének gondolata mennyire feltüzeli az emberek fantáziáját, arra ékesen szóló példa az a hir, ami hétfőn reggel bejárta egész Esztergomot. Azt beszélték ntcaszerte, hogy vasárnap a hidőrző katonák egy álapácát fogtak el, akinek keble helyén 2 bomba volt elrejtve. Természetes, hogy szerb, vagy muszka spion volt az illető, akit a rendőrök bevittek nagy titokban a kaszár­nyába s ott most szuronyos bakák őrzik az „ip- szét.“ A közfantázia logikusan működött ez alka­lommal, mert az okból következtetett az oko­zatra. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a mi jóvérű bakáink legelső sorban a bombákat keresik s csak ha nem azt találnak, akkor hiszik el, hogy az illető nő csakugyan nem álruhás férfi. * Örömmel értesülünk arról a tömeges név- magyarositó mozgalomról, amely Esztergom ide­gen nevű, de magyar érzésű polgárságának köré ben újabban megindult. Mert igaz ugyan, hogy idegen hangzású névvel is lehet valaki jó hazafi, de — lehet az magyar névvel is, hát akkor miért ne juttatná ilyen‘-külsőségekben is érvényre pat­riotizmusát. Nagyon elkel a jó példa, soha sem annyira talán, mint manap, ebben a nemzetközi áfiumma] elbóditott, megmérgezett korszakban, amelyben immár a nemzeti eszmék hivatásos harcosait is egy gyékényen látjuk árulni a haza fogalmát is megtagadó és gúnyoló internacionáléval. Minden egyes névmagyarosítás egy kődarab az ostromlott nemzeti eszme védőbástyájának fel­építéséhez. Csak egytől kell őrizkedni itt is, és főkép­pen : az ízléstelenségtől. Mert régi, érdemes, kiváló családok nevét nem tiltja ugyan semmi törvény, vagy rendelet, hogy felvegye bárki is, de — tiltja a jóizlés. Hiszen a név nem is arra való, hogy ez által össze lehessen téveszteni az embereket egy­mással, hanem a könnyebb megkülönböztetésre. És annyi szép hangzású új nevet lehet kifundálni pár perc alatt minden fáradság nélkül, teszem pl- egy községi névjegyzék segítségével, hogy nem érdemes „valódi uraságoktól levetett“ neveket ke­resgélni. (pi.) Karácsonyi ünnep Cséven. A hegyeket, völgyeket bejáró, természetet szerető, meleg szivü emberek társasága a jóté­konyság begyepesedett utján vándorolt el f. hó 8-án Csévre, hogy kövesse a természetet, mely­ben egy fűszál, egy zuzmó sincs elhagyatva, ár­ván, ne legyen tehát a teremtés koronájában sem vagy legalább is kevesebb legyen. A turista lelke nagyon sokszor emelkedik fel a természet Urához. Tavaszkor, nyáron gyö­nyörködik a millió virággal díszített pázsitokon és eszébe jut, hogy alig néhány méternyire tőle nyomortól sápadt arcok képezik az élet virágait. Őszkor a hulló lomb takarót, később táplálékot ad az erdő növénykéinek. Az embereknél az ősz gondbarázdákat szánt a szegény arcán. A tél fenn a bérceken, lent a völgyekben felséges nyuga­lom, pihenése a természetnek s ott a falu zsupp- fedeles házikóiban a kétségbeesés hörgése hal­latszik, melybe bele vegyül a kenyeret kérő di­dergő gyermekhang. Ide kell a turista, Istenéhez felemelkedett meleg önzetlen szive és itt is jele­nik meg, nem kói ve seminii, csaK adva. A M. T. E. budapesti és esztergomi osz^ tálya ez évben a Pilis aljára, Csévre zarándokolt el, bevenni az emberi sziveket. Előcsapatul már szombaton a két osztály Kauzál István, Brilli Gyula és Fényes Henriket küldte ki, a kik fárad­ságot nem ismerve az ottani derék tanítói karral hozzáláttak az ünnepély előkészítéséhez és úgy feldíszítették a magyar kultúra szégyenére valló állami iskola egyik osztályát, hogy szegény úgy nézett ki, mint a 70 éves fátyolos, koszorús me­nyasszony. A turista egyesület mindkét osztályának tagjai reggeltől folyton gyülekeztek és részlvettek az ünnepi misén, melyen az esztergomi túrista dalárda Matt Gyula karmester vezetése alatt re­mek dalokban magasztalta az Urat. A dal felha­tolt az égbe s mosolyra fakasztotta a Napot, a mi lehetővé tette, hogy nem kellett szorongni a tudomány előcsarnokának rozoga falai között, ha­nem turistákhoz méltóan, a szabad napsütötte templomtéren zajlott le az ünnepély. Kezdődik. Szivet, lelket felemelő dal hang­zik fel. Néma csend, csak a budapesti osztály dalárdájának éneke „Az Ur napja ez“ zeng, mint az orgona. A hang az ég felé tör — a szöveg pedig a szívbe fúrja magát. A dalt még viszhangozza Pilis bérce, mikor a dal végső akkordjaival harmonikusan szólal meg a legmagyarabb rend egyik kiváló tagja, Parcsamy Henrik bencés tanár. Ha a dal betöl­tötte a völgyet, Parcsamy ünnepi beszéde betöl­tötte a hallgatók lelkét. Az ünnepély fénypontja ez a beszéd volt, mely nem hangzott el, nem ve­szett el a légürben, hanem mindenki haza vitt belőle egy gondolatot, mint emléket a szeretet ünnepéről. A felruházott 20 gyermek felé fordulva szép beszédet, mély, vallásos motívumokkal tarkítva mondott Garai István csévi plébános, majd meg­köszönte a turisták jótéteményeit. A karácsonyi pásztorok dala hangzott fel az ártatlan gyermekek ajkáról a fényesen díszített karácsonyfa tövében. Kifogástalan magyarsággal mondott alkalmi beszédet egy csévi tanuló, majd az ajándékok kiosztása után egy másik köszönő beszédeit mon­dott. A gyermekek énekén és beszédjein látszott legjobban, a derék tanítói kar áldásos működése. Dr. Thirring Gusztáv a budapesti osztály elnöke beszélt még az egyesület nevében mele­gen, szeretettet es buzditóan úgy a község la­kosai, mint a tagtársakhoz. Végre Gogola Rezső községi jegyző a község nevében mondott kö­szönetét. Himnusz hangjai zárták be az ünnepélyt, mely után az egyik vendéglőben a jól végzett munka tudatával asztalhoz ült a megjelent 80 turista, az ottani tanítói kar és Gogola Rezső jegyzővel, a ki a háziúr szerepét volt szives el­vállalni. Szép beszédek, a budapesti és esztergomi dalárda és az ottani rezes banda, mely meglepő szépen játszott, tették hangulatossá a jó ebédet. Az idő múlott, a társaság csoportonként fogyott, de ott maradt a 20 felöltöztetett gyer­mek és ezek hálája kisérte a bércek vándorait. V. /. Műkedvelői előadás. Az esztergomi izr. gyakorló iskola f. évi felekezeti ünnepélyét nagyszámú közönség jelen­létében, szép anyagi sikerrel tartotta meg. A ma­gas színvonalon álló műsor kiválasztásában, an­nak betanításában és művészi előadásában Spie­gel Ármin főrabbi ragyoghatta pedagógiai ügyes­ségét, mert minden műkedvelőt oda állít, a hol Az összes raktáron levő általán ismert legjobb árucikkeket erősen visszahelyezett, a kiselejtezetteket pedig csodá­latos olcsó árakért árusítja nagy karácsonyi oecasio kiárusításban Scheiber Rezső és Tsa vármegyénk legnagyobb szőnyegáruháza, kézmüárú, női ruhakelme, vászon és női felöltő különlegességek tárháza. Azsúros rumburgi vászon zsebkendők ß !/ és kézzel csomózott Smyrna hinta- ÍZ Esztergom, SzéchetiyÍ-tél\ tucatja ezelőt 15 K, most ” takarók minden színben IY TELEFON 117. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents