Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 98. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 98. szám. Vasárnap, december 8. ESZTERGOM és VIDÉKÉ AZ ESZTERGOMVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK EIIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZERKESZTIK : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. KEMPELEN FARKAS Egész évre . . ... 12 K Negyedévre . . . . 3 K ——— és Félévre . . . ... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. VARSÁNYI IGNÁC Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Böngészés. Esztergomban kicsiben most éppen olyan a helyzet, mint Európában nagyban. Itt is háború folyik, véres háború. Sőt az érdekelt felek elhelyezkedése, erőssége, helyzete is sokban hasonlít a komolyabb, nagy diplomáciái sakbtábláéhoz. A szerencse csak az, hogy ha a mi vicinális háborúnk véres is, de benne nem ember, hanem — disznóvér folyik. Az ütközet már egy idő óta megindult a délszlávok, — akarom mondani a helybeli hentesiparosok és a muzul — eh, a sertésnevelő gazdák között. Ez utóbbiak tábori sátrai hol itt, hol ott tűnnek fel s ahol megjelennek, ott rögtön ostromolja is őket a —- vevő közönség pénzével. íme az orosz messzi guruló rubelek. Ahogy az Atyuska az összes szlávok érdekeire gondol, Peterdy r. kapitány is a nagy fogyasztó közönség kívánalmait tartja szem előtt. A nagyhatalmak diplomáciája: a keresk. minisztérium újból csak az Atyuska döntő szavára kiváncsi.-------így lehetne ezeket a hasonlatosságokat folytatni ad infinitum, vagyis magyarul: a megcsö- mörlésig. De ehez tulajdonképpen már elég közel is jutottunk : én is hasonlataimmal, a rettentő drágaság által sanyargatott közönség is a hentesek huzavonájával. Hát vagy van kérem szabad kereskedelem, szabad ipar, szabad verseny, vagy nincs. Ha van, akkor mi jogon merészkednek a hentesek egy konkurrens üzlet ellen fellépni csak azért, mert az kevesebb haszonnal is beéri ? Ha nincs, — az más. Akkor mondja ki ezt nyíltan a minisztérium, a r. kapitány, a képviselő- testület. Ez esetben nyugodt lélekkel fogjuk lenyúzni engedni a bőrünket is. Már úgy is közeleg a 48 filléres karácsonyi tejesviz és egyéb nyúzási alkalmak. A hentesháboru hir szerint most a képviselőtestület elé kerül. Hát tiltsa ki a képviselő- testület az olcsóbb húst a városból. Jó lesz ez nekünk a jövedelmi adó mellé — karácson}-! ajándéknak. — pi. A magyar gyáripar föllendülése. A magyar nemzet jövője attól függ, hogy milyen erővel es felkészültséggel vesz majd részt az ipar és kereskedelem nemzetközi versenyében s milyen uj forrásait tudja megnyitni a nemzetvagyono- sodásnak, amelyet a gyáripar fejlődése biztosit legelső sorban. Magyar iparról eddig nagyon keveset lehetett beszelni, mert egyszerűen alig volt. Sőt egyenesen a politikusok panama médiuma volt eddig az ipar fejlesztése. De vannak biztató jelek is, melyekből azt látjuk, hogy a sokat szidott állami támogatás mellett a magyar gyáripar az utóbbi időben örvendetesen föllendült. A nagyarányú és 3 évtized óta folyó allami támogatás azonban önkéntelenül is fölveti azt a kérdést, vájjon az elért eredmények arányban allanak-e a hozott áldozatokkal és általában elegendők-e az állami támogatás ez idő szerint alkalmazott eszközei a hazai ipar célirányos fejlesztésére? E kérdésre adandó felelet nem csak az állam szempontjából fontos, mert esetleg mentesíthetné oly áldozatoktól, melyeket elkerülhetne, fontos az a hazai közgazdaság szempontjából is, mert esetleg uj eszközök, vagy források igénybevételével indokolná. Minden irányban kimeritő és főleg minden szempontot kielégítő felelet azonban alig adható a felvetett kérdésre, mert csak arra kell utalni, hogy annak, aki az állami támogatás ma divó rendszerét eliteli, azt is bizonyítania kellene, hogy enélkül a múltban ép úgy fejlődött volna a hazai ipar, mint ahogy tényleg fejlődött. S hogy ez a fejlődés elég számbavehető, azt az 1898. és 1906. évi termelési statisztikai felvételek eredményeinek összehasonlítása mutatja, melyből kitűnik, hogy e nehány év alatt is minden egyes iparág hatalmas arányokban fejlődött. így pl. a textilipar évi termelésének értéke 52 millió koronáról 138 millió koronára növekedett. Az 1881. év jan. 1-től 1910. december 31-ig 1202 gyár részesült állami támogatásban. Az allami támogatás leginkább kedvezmények engedélyezésében állott, utána számszerűleg a tisztán gépsegélyben és allami kedvezményekben részesültek szerepelnek. A pénzsegély összege kereken 41 millió koronára rugótt, a mellyel szemben kereken 150 millió korona álló tőke befektetése és 38.557 munkás állandó foglalkoztatása volt kikötve. A pénzsegélyben részesült 296 gyár közül 26 gyár szűnt meg és az effektive elveszett pénzsegély 436.250 koronára rúg, ami az engedélyezésnek csupán 1.1 százaléka. 360 gyár közel 5 millió korona értékű gépsegélyt kapott, melytől csak 21 (5.8 százalék) esetben vétettek vissza a gépek 290.389 korona (5.9 százalék) értekben. A kikötött munkásletszámnál itt is 23.8 százalék többlet volt megállapítható. Végeredményben a pénz- és gépsegéllyel szemben elért termelési többlet 298,332.301 korona, vagyis kereken 300 millió koronára tehető. A három évtized folyamán engedélyezett kereken 40 millió korona pénz- és 5 millió korona gépsegély tehát évi 300. millió korona termelési többletre vezetett. Meg kell jegyeznünk, hogy e termelési többlet, eltekintve a már fentebb említett és a természetes fejlődésre vonatkozó körülményt, a pénz- és gépsegélyen kívül, még az állami kedvezmények engedélyezésének folyománya is, mert a legtöbb pénz- vagy gépsegélyben részesült gyár az állami kedvezményeket is élvezte. De ezt Az összes raktáron levő általán ismert legjobb árucikkeket erősen visszahelyezett, a kiselejtezetteket pedig csodálatos olcsó árakért árusítja nagy karácsonyi occasio kiárusításban vármegyénk legnagyobb szőnyegáruháza, kézműárú, női ruhakelme, vászon és női felöltő különlegességek tárháza. Azsúros rumburgi vászon zsebkendők fi IS és kézzel csomózott Smyrna hinta- QA I/' EsztergOítl, Szécheíiyi-téf. tucatja ezelőt 15 K, most U ** takarók minden színben IY TELEFON 117. SZÁM. Scheiber Rezső és Tsa
