Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 92. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1912. november 17.

Létminimum és adósróf.

Azt sejtjük, hogy a 800 koronás létminimumot nagyon drágán fogjuk megfizetni mi, 800 korona kereseten felüli kispolgárok és jámbor újságolvasók. Az uj adótörvény a jövő évben lép életbe és nem hiába 13-as számmal Írjuk a jövő esztendőt, de azt hisszük, sírva fogjuk ezt az évet emlegetni. Mert hiába emlegetik, hogy az uj adó bevallással nem következik be adóemelés és hogy a jövedelmi adót 30 millióban kontingentálták, mert azok a rendeletek, amelyeket a kormány a múlt napokban közreadott és a melyek az adókivetésnél közreműködő köröket kitanitják a szövevényes adókivetés minden részletére, hogy maga ez a kita- nitás a paragrafusok özöne és az ember beleszédül, ha olvassa^— azt sejttetik, hogy itt mélyreható operáció fog történni az ember zsebére. A jelszó mindig az, hogy az adót nem emelik, ellenkezőleg kis eg- zistenciáknak teljes adómentességet biztosítanak. A 800 koronán aluli jövedelem teljesen mentes. A többieknek is jövedelméhez képest vetik ki adóját egy kerek összegben ; de hogy jövedelemnek számítson, ha az adófizető fél ócska nadrágját eladja a handlénak, — ez csak az uj adótörvény ötlete, mely, hogy rusztikusán fejezzük ki magunkat, belenéz az ember hasába és olyan szagló érzéket disputái bele az adókivetéssel megbízott szimatolók orrába, hogy ezek az emberek minden fajta jövedelmét szigorúan számba vehessék.

Már néhány évtizede folytonosan emlegetik, hogy a direkt adókat nem emelik. S ezzel szemben az adózó fél évről- évre adóemelést tapasztal. És még a régi adótörvények is úgy csinálódtak, hogy az adófizető fél adófelszólamlásaival, kérvényeivel rendesen alakszerűségekbe botlott, elkésett; de igaza sohse volt. Az adózó fél bölcs belenyugvással fizetett eddig, mint a köles, mert úgy is tapasztalta, hogy akár Ponciushoz, akár Pilátushoz szaladgál, hogy adóját leszállítsák, — abból ugyan nem evett.

Azt hittük, hogy a nagy garral hirdetett létminimumos törvény könnyíteni fog az adózók terhein. De mióta az uj adó életbeléptetéséről szóló és kötetre menő végrehajtási utasításokba belenézünk, — kétségbeesve kapaszkodunk a levegőhöz, mert annyi útvesztőt, a betűknek annyi labrinthusát, az ovatos fiskális gondnak akkora mértékét látjuk arra, hogy az adófizető minden esetleges jövedelme kiszimatoltassek és kellő mértékben, sőt mértéken túl megadóztassék, -— hogy elmegy a kedvünk minden modern jelszótól, mely a kis ekzistenciákat 800 koronáig mentesiti ugyan, de a kis polgári társadalmat, melynek élete még keservesebb, mely ellen a korszellem naponta uj követeléseket támaszt, még jobban megadóztatják. Mindezt pedig igen tetszetős jelszó alatt, a létminimum boldog igérése mellett.

Hisszük, hogy a nagyobb adózók érdekeiket megtudják védeni, de mi lesz a gyámoltalan kis emberrel, aki még kevesebb betűvel összerótt és világosabb szövegezésű törvényekbe és utasításokba is megbotlott és tanácstalanul áll, ha neki kell a felszöktetett adó ellen felszólalni, kérvényezni? Azt hisszük, hogy egyes adózó fél alig lesz képes érdekeinek gondozására. Még azok járnak jól, akiknek egyforma foglalkozásuk lévén, szervezetileg léphetnek föl érdekeik oltalmára. És ha csakugyan úgy lesz, ami még ma csak a kis polgárok aggodalma, hogy a jövedelmi adó kontingentalása alatt tulajdonképpen újabb adóemelés lappang, akkor a polgári társadalom nem tehet egyebet, minthogy egységesen szervezkedik érdekeinek megvédésére.

És tulajdonképpen cikkünk ezért is íródik. Egyrészt az adókivetéssel foglalkozók szives figyelmébe ajánljuk, hogy a harmadik es negyedik osztályú kereseti adóval eddig megrótt kispolgári társadalom uj adóemelést el nem bir; — másrészt már eleve azt ajánljuk az érdekelt adózók figyelmébe, hogy a mennyiben az 1913-ban életbelépő uj adózás uj és méltánytalan terheket róna rájok, idejében és együttesen lépjenek föl igazaik megvédésére. Ma még csak intő szóval kisérjük az adókivetés előmunkálatait és várakozó álláspontot foglalunk el velük szemben, de lehet, hogy bekövetkezik az is, hogy a kis polgári társadalmat, ezt a sanyargatott osztályt talpra kell állítanunk a létminimumos törvény ellen, melyet állítólag a modern humanizmus szelleme leng át.

Ezt a szellemet a közzétett végrehajtási utasításokból egyáltalában nem látjuk lengeni, sőt adósrófra gyanakszunk. Ezt pedig igazán nem bírjuk el.

— A polgármester 70 éves. Vimmer Imre Esztergom városának polgármestere f. hó 15-én ünnepelte 70-ik születésnapját. Hetven év a mai nemzedék számára az átlagos életkor felső határát jelenti, amelyet ép testi és szellemi erőben megérni nem sokaknak adatott. Hála Istennek, ami polgármesterünk a kivételek közé tartozik s ezt a jelentős dátumot épen, friss erőben, szellemi képességeinek teljes birtokában, agilis munkaszeretetben és mindenkinek, még politikai ellenfeleinek is becsülésében érte meg. Aki Esztergomot egy évtizeddel ezelőtt látta és ma újból megtekinti, kell, hogy elismeréssel és tisztelettel gondoljon a város első tisztviselőjére, akinek neve Esztergom ébredését és fejlődését jelenti. Még hosszú, boldog életet kívánunk Vimmer Imrének, Esztergom kiváló polgármesterének! A városházának és a rendőrségnek tisztikara, segéd- és kezelőszemélyzete pénteken délben díszbe öltözötten felkereste a szeretett, humánus gondolkozásu, igazságos hivatali főnököt, Vimmer Imrét s ez alkalommal

Peterdy Kálmán r. kapitány üdvözölte őt lendületes, meleghangú beszéddel, amelyre a polgármester meghatott hangon válaszolt. Viharos éljenzés volt a válasz a polgármester köszönő szavaira s ezután átadták az emlékül felajánlott gyönyörű ezüst vázát, telve friss, élő virággal. A polgár- mestert a pénzügyi bizottság ülésében is üdvözölték. Bleszl Ferenc, a tárgysorozat előtt félszólalt s kedves szavakban tolmácsolta a bizottság minden egyes tagjának üdvözlését. A bizottság tagjai ezután egyenkint is üdvözölték a 70 éves polgármestert, aki köszönetét mondott e kedves megemlékezésért.

— A hercegprímás köszöneté. Vaszary Kolos hercegprimás a városhoz intézett levelében megköszönte a névnapja alkalmából a város részéről hozzá intézett üdvözlést.

— Beiktatás. Keményfy K. Dániel vízivárosi plébános, szentszéki tanácsos plébánosi beiktatása ma vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a plébánia-templomban. A beiktató szertartást a kerületi esperes helyett dr. Kiinda Teofil apostoli protonotarius prelátus-kanonok fogja végezni.

— Eljegyzés. Merényi Gyula városi irodatiszt csütörtökön tartotta eljegyzését Tóth Irmuská- val, a festői körökben jól ismert kedves művésznővel. Szívből gratulálunk I

— Ezüstlakodalom. Kaán Károly, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank főkönyvelője f. hó 24-én ünnepli meg házasságának huszonöt éves évfordulóját szűk családi körben.

— Erzsébet királyné emlékezete. Szekeres Bónis bencés tanár, a Kereskedő ifjak Egyesületének elnöke f. hó 19.én, kedden este 9 órakor a Kereskedő Ifjak Egyesületének nagytermében Erzsébet királyné emlékéről előadást fog tartani, melyen úgy a tagokat, mint az azok által bevezetett vendégeket szívesen látja és ezúton is meghívja az elnökség.

— Elkésett marasztalás. Vaszary Kolos hercegprimás lemondását a pápa elfogadta, de utódjának személyére nézve eddig még döntés nem történt. Most azt olvassuk a Budapesti Hírlapban, hogy az erdélyi római katholikus statusgyűlés tagjainak egy része akciót kezdett Vaszary Kolos hercegprimás megmaradása érdekében. — Nevezetesen a hercegprimás lemondása dolgában táviratban kérelemmel fordultak a római szentszékhez, a királyhoz és a hercegprímáshoz is. A szentszéket és a királyt arra kérik, hogy a lemondáshoz ne járuljanak hozzá, a prímáshoz pedig azt a kérelmet intézik, hogy vonja vissza lemondását s tartsa meg tovább is méltóságát. Ez a mozgalom ugyan már elkésett, de legalább jól eső dokumentuma és emléke lesz a távozó agg egyházfő előtt a katholikus hívek szeretetének és ragaszkodásának.

— A főjegyző fegyelmi ügye. A vármegye közig, bizottságának fegyelmi választmánya szerdán tartott ülésében Osváth Andor v. főjegyző fegyelmi ügyében úgy határozott, hogy Fekete Rezső t. b. főjegyző előadónak 400 kor. birságra szóló javaslatát mellőzve, Osváth Andort 200 kor. birságra ítélte.

— Pénzügyi bizottsági ülés. A pénzügyi bizottság f. hó 14-én délután 4 órakor a városház tanácstermében ülést tartott.

— ösztöndíj adományozás. A reáliskolai igazgató előterjesztésére a v. tanács a Koller-féle ösztöndíj évi 100 koronás kamatát az idén Deutsch Ignác és Turányi Antal reáliskolai tanulóknak adományozta.

— Megyebizottsági tagválasztás. A f, hó 15-én megejtett megyebizottsági tag választáson mint ahogy az előre látható volt, Draxler Alajost, mindenki által becsült polgártársunkat választották meg egyhangúlag.

— A tört. és régészeti társulat pénztárnoka dr. Prokop Gyula beterjesztette elszámolását, a mely szerint a társulat 6000 kor. vagyonnal rendelkezik.