Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 87. szám
1912. október 31. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 népi dörgése kisérte a hintók elvonulását, sőt inég a bányákban is sortűzkent ropogtak a löve- gek. A templomban az orgona hangulatos nászindulóval fogadta a pompától ékes menetet. Czen- ner Lajos plébános magas szárnyalásu ünnepi beszéddel vezette be a szertartást, melynek végeztével a rokonok és ismerősök nagy serege sietett gratulálni az ifjú párnak és az örömszülőknek. A menyegzői háznál este 7 órakor közel 100 teritékü fényes lakoma volt, a mely után tánc következett világos reggelig. Sőt a vigságot még a reggeli nap mosolya sem zavarta meg mely a pezsgők durrogására ébredt fel a hegyek mögül és csak derülten mosolygott. Jó kedve volt, hisz előző délután két egymást forrón szerető szivet hymen rózsa láncaival örökre egybe kötött. — „Kobek Kornél autója." A következő sorok közlésére kérettünk fel. Becses lapjuk f. hó 24-iki szamában Kobek Kornél autója cimü közleményre legyen szabad következőkben válaszolnom : én gépkocsimmal f. hó 15 én nem éjjel, hanem déli fél egy óra tájban hazafelé tartottam, mikor Párkány község szelétől alig pár száz méternyire a nagy sárban lépésben egy egylovas szekér haladt előttem. — Nemcsak a szokásos duda jelet adtam meg, de chauffeuröm még a négyhangu kürtbe oly erősen fújt bele kétszer, hogy a pár száz méternyire szembe jövő kocsisok is meghallották, mennyivel inkább meg kellett tehát a nagy sarban zajtalanul haladó üres egy lovas szekerke kocsisának. En a kocsit meg nem érintettem, mert akkor legelsősorban par száz koronába kerülő acetylén fényszórómat érte volna baj, hanem a kocsi mellett egy méternyire haladtam előre. Valószínűleg a kocsisnak nem volt kezeben a gyeplő, mert mikor a ló megugrott, kapkodott a gyeplő után. — Mikor én mar őtet jól elhagytam, történhetett csak, hogy ő egy telefon oszlopnak ment neki kocsijával. — Szokásom szerint azonnal meg akartam állni, de a szembe jövő, körülbelül harminc emberből álló részeg regruta csoport oly fenyegető magatartást tanúsított, hogy saját jól felfogott érdekemben, minthogy ezelőtt hét évvel egy ily segítő megállás alkalmával csakis egy véletlenül szembe jövő gépkocsi utasai mentettek meg az esetleges agyon verestől, annak tudatában, hogy a segítség úgyis kéznél van, utamat folytattam, megiévén győződve arról, hogy egy arasztos sárba beleeső ember magát nemcsak agyon nem ütheti, de még csak komolyan meg sem sérülhet. Különben is tizenegy évi gépkocsi vezetésem alatt száznegyvenezer kilométer hátrahagyása után büszkén tartom magam, ezen, a gépkocsi zaja által talán kis mértékben előidézett, de az illető kocsis indo- lentiája áltál okozott, naplóm szerint 9 ik balesetet is számítva, az ország egyik legtapintatosabb gépkocsi vezetőjenek. Igen lekötelezne a tekintetes Szerkesztőség, ha b. lapjukban ezen soraimat leközölni kegyes volna. Hazafias üdvözlettel Kobek Kornél orsz. gy. képviselő.“ — Bagyary Simon meghalt. Lelkes, folyton munkálkodó, okos fiatal pap volt. Végtelenül kedves, rokonszenves, a némelyeknél néha tapasztalható bigottizmustól ment, tüzes magyar pap, temperamentumos, le kesedéssel teli tanár, aki a magyar históriái az eszébe szerette volna oltani tanítványainak. Előadása sokban hasonlított a nagytudasu Panghy Özsébéhez. — Dr. Bagyary Simon Esztergomban kezdte meg tanári pályáját 1904-1905 tanév elejen. Városszerte hamar népszerű ember lett. Nem volt képzelődő, nem gondolt minden tudományt a saját fejében összpontosítva, holott tehetséges ember volt. Szerénységével és előzékenysegével mindenkit lebilincselt. Mint szónok is sokat szerepelt. Emellett irodalmilag állandóan munkálkodott. Történeti értekezései sűrűn jelentek meg az egyes fővárosi folyóiratokban. — De pályatévesztett volt. A sors kiszámíthatatlan rendelése meghason- lottá tette. Egy végzetes elhatározás érlelődött meg benne, amely szomorú következményekkel járt. — Esztergomból Pápára helyezte el a rend főapátja, ahol egy évi működés után kilépett a rendből. Az isteni gondviselés azonban szándékát nem hagyta megvalósítani. Időközben dr. Prohászka Ottokár püspök fölvette egyházmegyéjébe. Mint világi pap tanított Wagner Manó intézetében, majd legutóbb Szentgotthárdon. Itt már igen visszavonult, rosszkedvű volt; állandóan betegeskedett. F. hó 25-én a tüdővész kioltotta életét. Temetése vasárnap volt. Nyugodjék békében 1 — Kár, hogy mindez igy történt . . . — A párkányi vásár az idén is a szokott mederben folyt le. Sem nagyobb, sem kisebb nem volt az utóbbi évekéinél. A tömérdek érdeklődő epen úgy gyúrta a sarat, mint eddig. — Nagy dinamitiopás. A Kaufmann féle kőbányának a Strázsahegyen lévő dinamitraktá- raból 29-én ejjel ismeretlen tettesek 65 klg. dina- mitot loptak el. Peterka Albert felügyelő a lopást csak 30-án reggel vette észre és azonnal jelentést tett róla az esztergomi rendőrségnél és a csendőrőrsön is. Ugyanebből a bányából már tavaly is loptak dínamitot, de nem ily nagy meny- nyiségben. Nincs kizárva, hogy a tettesek anar. chisták és ugyanazok, akik az esztergomi katonai lőporraktárból is akartak lopni, do akiket az őr tüzelésével elriasztott. — Tolvaj cseléd. Az esztergomi vasúti állomáson tegnap egyik hivatalnok cselédje, Fischer Maria, bikszádi születésű leány ellopta Vecsei Emil áll. főnök cselédjének aranygyűrűjét és a főnök lakásából is nehány Máv. jelzéssel ellátott ágyneműt. A győrűt a tolvaj leány egy 76 os tizedesnek adta — szerelme zálogául. A tolvaj leányt a rendőrség elfogta. — Ambiciózus rendörbiztos. Vérén János rendőrbiztos részt vesz a fővarosban tartandó rendőrfelügyelői tanfolyamon, hogy majd az ott tanultakat itthon értékesítse, főleg a rendőrlegény, ség iskolázásánál. — Tánciskola a kereskedöifjak egyesületében. Az esztergomi kereskedöifjak önképző egyesületének vezetősége elhatározta, hogy ezentúl minden szerdán, pénteken és vasárnap tánc- tanitási órákat rendez az egyesület helyisegében. Az első tánciskola szerdán este tartatott meg. — Szökött katona nadrágja. Lapunk emlí tette, hogy Wagner Ferenc 76. ezredbeli újonc betöréseket követett el az árvédelmi kirendeltség es a propeller társulat bódéiban azután megszö kött. A rendőrség egyik szigeti bódéban megtalálta a szökevény katona nadrágját és a lopott szőrtarisznyát. Apollo gveríYft Jlz> összes gyirtmisyoK legjobbja — Az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Katii. Polgári Kör 1912. évi november hó 10-én (vasárnap) házalapja javára, a „Fürdő“ szálloda termeiben szinielőadással kapcsolatos Katalin-estélyt rendez, melyen színre kerülnek 1. A pofozó masina. Bohózat énekekkel 2 felvonásban. 2. Fáni orvossága. Bohózat 1 felvonásban. Belépődíj: Szemelyjegy 1 kor., családjegy (3 személyre) 2 kor. — Leszúrta az öccsét. Idősb Marosi Sándor pilismaróti vendéglős és dunai halászbérlő f. hó 26-án halászni küldte hasonnevű 20 éves fiát. A modern nevelésű fiú azonban nem akart engedelmeskedni apjának és gorombán feleselgetni kezdett vele. Az öreg Marosi erre nagy méregbe jött és megakarta fenyiteni az előle menekülő fiát. Másik fia, a 18 éves Marosi István végighallgatta bátyja durva kifakadásait s ezért ő is segített atyjának abban, hogy a magáról megfeledkezett fiút megfoghassa. Mikor már félig beérte, kezével bátyja felé ütött, aki ezen annyira feldühödött, hogy előrántott késével Marosi Istvánt oldalba szúrta. A szúrás által okozott sérülés oly veszedelmes volt, hogy a sebesültet azonnal be kellett szállítani a Kolos kórházba, azonban már állapota javulóban van. Ifjabb Marosi Sándort a csendőrség elfogta és az esztergomi kir. járásbírósághoz kisérte, ahol jelenleg vizsgálati fogságban van. — Az árvapénzek kamatja. Az esztergomi takarékpénztár november hó 1-től az eddigi 4% helyett a városi árvák betétjei után 41/2°/o-ot fog fizetni. — Jön a fúrógép. A város értesítést kapott, hogy az eddig Nyitrán dolgozó állami fúrógép már útban van Esztergom felé. Tovább fúrják te, hát a vízvezetéki próbakutakat. De jó lenne, ha az a fúró viz helyett valami török időkbeli nagy kincses vermet találna. Legalább lenne pénz is a vízvezetékre. — Elemeitek egy boát. Popper és Leier üzletéből kedden egy értékes női boát lopott el egy elelmes parasztasszony. A lopás idején éppen néhány paraszt nő tért be vásárolni apróságokat s ezek egyike lehetett csak a tolvaj. — Ellopott téli kabát. A Korona kávéházból tegnap délben ellopták Török József pincér csikós téli kabátját. A tettes minden valószínűség szerint egy bajusztalan, sportsapkát viselő fiatalember, aki kedden is, szerdán is volt a kávéházban, de mindig megugrott a fizetés elől, úgy, hogy olyankor ment be mindig, amikor más pincért látott bent, akitől még nem bliccelt el. A rendőrség nyomozza a tolvajt. — M. kir. állami humor. A jó öreg Esztergomi Lapok utolsó száma különös meglepetéssel szolgait. A mi eddig még soha sem történt meg vele, most humor volt benne, valódi denaturált, m. kir. állami humor. Azt a szellemességet cselekedte t. i. hogy lapunk eladásáról úgy emlékezett meg: „az Esztergom és Vidéke cimü laptársunk a párkányi vásárra gazdát cserélt.“ Hat hiszen igaz, a mi igaz. Van olyan portéka, a mit még vásár előtt elkapnak a vevők és van olyan is, a melyik még a vásáron se kelne el, mert ma már a vevőközönség nagyon megnézi, mit kap a pénzéért. Egyébiránt a kis hirecske rossz helyre került. A népmozgalmi statisztikában kellett volna azt közölni. És pedig, az uj tulajdonosra való tekintettel a Születések között, a humorra való nézvést pedig a Halálozások rovatában. Egyébiránt nichts für ungut ! — Múzeumok és könyvtárak. Vasárnap volt a múzeumok és könyvtárak orsz. szöv. közgyűlése a Nemzeti Muzeum dísztermében. Esztergomban pedig most vonaglik utolsót a Történelmi és Régészeti Társulat.
