Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 83. szám

2 1912. október 17. mert hatóságának, valamint a legmaga­sabb létszámú erkölcsi testület székhelye, központja, annak lakossága és katholici- tása nem zárkozhatik el a törvényadta jogánál fogva iskoláit az egyház tulajdo­nába átadni, hogy azok nem mind eddig- elé csak szellemileg, hanem közigazgatá­silag, tulajdonjogilag és róm kath. jelle­gűek legyenek. E tekintetben remélhető, hogy az ős­város tanácsának a többsége nem lesz megfélemlíthető és katholicitását nyil­ván fogja dokumentálni azzal a határo­zattal, amely szerint: 1. A város terüle­tén levő összes és a nevén jegyzett elemi népiskolákat akár telekkönyvileg egész­ben, akár szerződésszerüleg a használati jogot telekkönyvileg biztosítva Esztergom sz. kir. város r. kath. közönségének átadja. 2. Továbbra is vállalja mindazon fenntartási kötelezettségeket, amelyek az iskolákat és azok tanszemélyzetet illető­leg eddigelé is tehették. 3. Az iskolák közvetlen közigazga­tásától lemondván, azokat a róm. kath. egyház hatáskörébe bocsátja mégis azzal a fenntartással, hogy a megalakítandó róm. kath. iskolaszék e»gy meghatározott része a város rk. vallásu képviselőtestületi tag­jaiból választassék. Ezzel szemben az egyházhatóság a helyi autonómiát azonnal szervezi, az iskolaszéket és az egyházhatósági közi­gazgatást beállítja. Az ősváros nemes közönsége ezek- után senki által se hagyja magát megtán- toritani és legyen büszke és dicső arra, hogy nagy múltjához méltón ősi iskolá­nak ősi jellegéhez a róm. kath. jelleghez minden körülmények között szívósan ra­gaszkodik és fog ragaszkodni. Az ős nemes város közönségének abbeli eljárását a mindenkori bíboros her­cegprímás és esztergomi érsek, valamint a nagytekintetü méltóságos főkáptalan bi­zonyára honorálni fogja. Mert mi sem kí­vánatosabb, mint annak a tudatnak mély átérzése, hogy mig Magyarországban hit­vallásos iskolák létezhetnek, a magyar katholicizmus központjában közjogilag ki­váltságos székhelyén a majdnem tisztán kath. vallásu lakókkal biró Esztergom sz. kir. városban az iskolák hitvallásos jelle­gűek legyenek. ESZTERGOM és VIDÉKE. Ezen tudat mély átérzése nem ismer egy felől sem akadályt a vele járó erköl­csi kötelezettség hitvallói áldozatkészség­gel leendő teljesítésére, amelynek köz­pontjában a kereszt áll, a kereszt, amely a bazilika kupolájának ormán a legszen­tebb gyermeknevelés és képzés alapfelté­teleinek sugarait hinti szét. Bertalan Vince. Társadalmi bajok és állapotok. Ha ma a különböző társadalmi állású té­nyezőkkel érintkezésbe jutunk, minden oldalról csakis panaszhangokkal találkozunk. Semmiféle állású tisztviselő nincs a maga fizetésével kielé­gítve. Hogyha egynémelyik meg is nyugszik a maga helyzetében — már a másik ezen meg­ütközik és adatokkal iparkodik beleszuggerálni az elégületlenség gondolatát. Ha a tisztviselőt kérdezzük : a tanárok álláspontját és helyzetét irigylendőnek minősiti, mig a tanárok ugyanazon nézőpontról bírálják a tisztviselők irigylésreméltó helyzetét. — Ha az iparost kérdjük, no azok még több argumentummal támogatják a havi biztos fizetést élvező fejmunkások jövedelmi ál­lapotát, ép igy a kereskedő világ emberei is, — akik az előbbi társadalmi állás tényezőivel egye- temleg, a termelő-osztály ellen fordulnak és nyakra-főre duzzognak ez ellen, hogy az állati és növényi termény árát oly szokatlan magasra felszöktetik. Ha már most a városi össznépességet szét­tagolva, meg megállunk egyes társadalmi osztály előtt és anyagi helyzetüket külön-külön mérle­geljük, avagy egyiket a másikával egybevetve: összehasonlítjuk, igazán jellegzetes kép tárul sze­münk elé. A fejmunkások osztályán kezdjük. Manap­ság nem kis aprehensiót okozott azon mód, mely szerint a nyugdíj megállapításánál a fejmunkások iskolai végzettségét vették alapul ; — pedig ha strikte vesszük a dolgot, a fizetési fokokba való beállításnál is ennek a végzettségi tekintetnek kellene igazságos és méltányos mértékben érvé­nyesülni, és ha igen, akkor a 4 középiskolát vég­zettek nem szárnyalhatnák túl pl. a tanítóságot a fizetési fokok élvezésében, vagyis milyen eget­verő anomália az, hogy egy kezdő tanító posta­szolgákéval csaknem egyenlő jövedelemre számít­hat, holott 4 középiskolai végzettségén felül még 4 évig a tanítóképzőben izzadott. Avagy mily pofonütött igazság az, hogy az állami tisztviselő lett légyen az a VII. VIII. IX. fizetési osztályban levő egyén, iskolázó gyermekeihez mérten, élvezi a 400—600 korona családi pótlékot, miglen az anyagiakkal szerfölött küzködő tanítókból — bárha 8 —10 gyermek neveltetéséről gondoskodik is, — csak azok kaptak 100 usque 150 kor. csa­ládi vagy mondjuk drágasági pótlékot, (teljesen egyenlőt a póstaaltisztekével) akik teljes fizetés címén 1000—1100 koronával rendelkeznek, — miglen, ha pl. 1110 koronát élvez bármelyikük, már el van végleg ütve a családi pótléktól, — persze-persze, mert a tanító élete és életviszo­nya valami megmagyarázhatlan, különös levegő- űrben mozog, ahol az ő számára külön éter ré­tegek úszkálnak nemde ? — melyeknek titkos erői láthatlanul táplálják a tanító és gyermekei testiségét ?! — s mint ilyenek, boldogan és meg­elégedetten nélkülözhetik a tőlük elvont családi pótlékot ? De ne bajlódjunk a hangtalan tanítókkal, hanem induljunk tovább ! Az iparosvilág amint a drágaság nőttönnő, ugyanúgy emeli munkája bérét, mely itt-ott tapasztalt súlya jelenségeiben szinte boszantóvá válik. Hogy példát statuáljunk, párkányi vásáron 7 koronáért vásárolt, de idő­közben két dongával megfogyatkozott szapuló egyik kádárhoz reperátió alá került. Két darab uj dongáért ugyan mit követelt ? — Hét koronát. Egy másik iparos vaskályha tartozékához való kör alakú, úgynevezett liracsövet (kályhacsövet) 4 korona és vasárusnál megvásárolva ugyanazt, mint saját készítményét, egy úri házhoz szállítva mit követelt érte? — 12 koronát. — Egy másik mesterember ruhát szállított. A kelmét, melyet a család vásárolt, úgy aprította fel, hogy összeállí­tás után a varratás és kelme együttvéve 90 ko­ronára rúgott; s minthogy a használatra teljesen alkalmatlannak bizonyult, ujabbi átdolgozás vé­gett a mesterhez visszakészült. Két heti ott tartás után — a nélkül, hogy a mester hozzányúlt volna, — újólag a családhoz származtatta. A család az elcsúfított fércelményen 80 kor. vesz­teséggel túladni kényszerült. Hát a kereskedő vi­lág a helyzetszülte élelmesség tekintetében talán kíméletesebb bánásmódot tanúsít a vevőközön­séggel szemben? Távolról sem. Sőt azt lehet tapasztalni, hogy a vidéki emporiumokban még a fővárosi árakon is túlszárnyalnak egynémelyek. Pedig, a vidéki központokban jóval alacsonyabb boltbérrel segéd és személyzettartási csekélyebb kiadási té­telekkel kell megbirkózniok s igy az áruszállit- inányok a fővárosiakétól eltérőleg jelentékenyen olcsóbbak lehetnének. (Eolyt. köv.) Gyannathy 'József A Hutt-part rendezése. Egyik laptársunk, az E. L. vasárnap szóvá tette a szentgyörgymezei Nagy Dunasor magasra töltött részének, a Hutt partnak most folyó ren­dezését és ez alkalomból erős kritikát gyakorolt a műszaki kirendeltség vezetőjének eljárása felett. Ösmerve a cikk Íróját, annak személyisége a legnagyobb garancia előttünk arra nézve, hogy' a szóban forgó cikk minden sorát Esztergom legmelegebb szeretete, a város érdekeinek aggó­dó féltése sugalmazta. Mivel azonban műszaki dolgokban mi uj­Siroliiv** Roche 99 ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen. lg: a

Next

/
Thumbnails
Contents