Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 83. szám
2 1912. október 17. mert hatóságának, valamint a legmagasabb létszámú erkölcsi testület székhelye, központja, annak lakossága és katholici- tása nem zárkozhatik el a törvényadta jogánál fogva iskoláit az egyház tulajdonába átadni, hogy azok nem mind eddig- elé csak szellemileg, hanem közigazgatásilag, tulajdonjogilag és róm kath. jellegűek legyenek. E tekintetben remélhető, hogy az ősváros tanácsának a többsége nem lesz megfélemlíthető és katholicitását nyilván fogja dokumentálni azzal a határozattal, amely szerint: 1. A város területén levő összes és a nevén jegyzett elemi népiskolákat akár telekkönyvileg egészben, akár szerződésszerüleg a használati jogot telekkönyvileg biztosítva Esztergom sz. kir. város r. kath. közönségének átadja. 2. Továbbra is vállalja mindazon fenntartási kötelezettségeket, amelyek az iskolákat és azok tanszemélyzetet illetőleg eddigelé is tehették. 3. Az iskolák közvetlen közigazgatásától lemondván, azokat a róm. kath. egyház hatáskörébe bocsátja mégis azzal a fenntartással, hogy a megalakítandó róm. kath. iskolaszék e»gy meghatározott része a város rk. vallásu képviselőtestületi tagjaiból választassék. Ezzel szemben az egyházhatóság a helyi autonómiát azonnal szervezi, az iskolaszéket és az egyházhatósági közigazgatást beállítja. Az ősváros nemes közönsége ezek- után senki által se hagyja magát megtán- toritani és legyen büszke és dicső arra, hogy nagy múltjához méltón ősi iskolának ősi jellegéhez a róm. kath. jelleghez minden körülmények között szívósan ragaszkodik és fog ragaszkodni. Az ős nemes város közönségének abbeli eljárását a mindenkori bíboros hercegprímás és esztergomi érsek, valamint a nagytekintetü méltóságos főkáptalan bizonyára honorálni fogja. Mert mi sem kívánatosabb, mint annak a tudatnak mély átérzése, hogy mig Magyarországban hitvallásos iskolák létezhetnek, a magyar katholicizmus központjában közjogilag kiváltságos székhelyén a majdnem tisztán kath. vallásu lakókkal biró Esztergom sz. kir. városban az iskolák hitvallásos jellegűek legyenek. ESZTERGOM és VIDÉKE. Ezen tudat mély átérzése nem ismer egy felől sem akadályt a vele járó erkölcsi kötelezettség hitvallói áldozatkészséggel leendő teljesítésére, amelynek központjában a kereszt áll, a kereszt, amely a bazilika kupolájának ormán a legszentebb gyermeknevelés és képzés alapfeltételeinek sugarait hinti szét. Bertalan Vince. Társadalmi bajok és állapotok. Ha ma a különböző társadalmi állású tényezőkkel érintkezésbe jutunk, minden oldalról csakis panaszhangokkal találkozunk. Semmiféle állású tisztviselő nincs a maga fizetésével kielégítve. Hogyha egynémelyik meg is nyugszik a maga helyzetében — már a másik ezen megütközik és adatokkal iparkodik beleszuggerálni az elégületlenség gondolatát. Ha a tisztviselőt kérdezzük : a tanárok álláspontját és helyzetét irigylendőnek minősiti, mig a tanárok ugyanazon nézőpontról bírálják a tisztviselők irigylésreméltó helyzetét. — Ha az iparost kérdjük, no azok még több argumentummal támogatják a havi biztos fizetést élvező fejmunkások jövedelmi állapotát, ép igy a kereskedő világ emberei is, — akik az előbbi társadalmi állás tényezőivel egye- temleg, a termelő-osztály ellen fordulnak és nyakra-főre duzzognak ez ellen, hogy az állati és növényi termény árát oly szokatlan magasra felszöktetik. Ha már most a városi össznépességet széttagolva, meg megállunk egyes társadalmi osztály előtt és anyagi helyzetüket külön-külön mérlegeljük, avagy egyiket a másikával egybevetve: összehasonlítjuk, igazán jellegzetes kép tárul szemünk elé. A fejmunkások osztályán kezdjük. Manapság nem kis aprehensiót okozott azon mód, mely szerint a nyugdíj megállapításánál a fejmunkások iskolai végzettségét vették alapul ; — pedig ha strikte vesszük a dolgot, a fizetési fokokba való beállításnál is ennek a végzettségi tekintetnek kellene igazságos és méltányos mértékben érvényesülni, és ha igen, akkor a 4 középiskolát végzettek nem szárnyalhatnák túl pl. a tanítóságot a fizetési fokok élvezésében, vagyis milyen egetverő anomália az, hogy egy kezdő tanító postaszolgákéval csaknem egyenlő jövedelemre számíthat, holott 4 középiskolai végzettségén felül még 4 évig a tanítóképzőben izzadott. Avagy mily pofonütött igazság az, hogy az állami tisztviselő lett légyen az a VII. VIII. IX. fizetési osztályban levő egyén, iskolázó gyermekeihez mérten, élvezi a 400—600 korona családi pótlékot, miglen az anyagiakkal szerfölött küzködő tanítókból — bárha 8 —10 gyermek neveltetéséről gondoskodik is, — csak azok kaptak 100 usque 150 kor. családi vagy mondjuk drágasági pótlékot, (teljesen egyenlőt a póstaaltisztekével) akik teljes fizetés címén 1000—1100 koronával rendelkeznek, — miglen, ha pl. 1110 koronát élvez bármelyikük, már el van végleg ütve a családi pótléktól, — persze-persze, mert a tanító élete és életviszonya valami megmagyarázhatlan, különös levegő- űrben mozog, ahol az ő számára külön éter rétegek úszkálnak nemde ? — melyeknek titkos erői láthatlanul táplálják a tanító és gyermekei testiségét ?! — s mint ilyenek, boldogan és megelégedetten nélkülözhetik a tőlük elvont családi pótlékot ? De ne bajlódjunk a hangtalan tanítókkal, hanem induljunk tovább ! Az iparosvilág amint a drágaság nőttönnő, ugyanúgy emeli munkája bérét, mely itt-ott tapasztalt súlya jelenségeiben szinte boszantóvá válik. Hogy példát statuáljunk, párkányi vásáron 7 koronáért vásárolt, de időközben két dongával megfogyatkozott szapuló egyik kádárhoz reperátió alá került. Két darab uj dongáért ugyan mit követelt ? — Hét koronát. Egy másik iparos vaskályha tartozékához való kör alakú, úgynevezett liracsövet (kályhacsövet) 4 korona és vasárusnál megvásárolva ugyanazt, mint saját készítményét, egy úri házhoz szállítva mit követelt érte? — 12 koronát. — Egy másik mesterember ruhát szállított. A kelmét, melyet a család vásárolt, úgy aprította fel, hogy összeállítás után a varratás és kelme együttvéve 90 koronára rúgott; s minthogy a használatra teljesen alkalmatlannak bizonyult, ujabbi átdolgozás végett a mesterhez visszakészült. Két heti ott tartás után — a nélkül, hogy a mester hozzányúlt volna, — újólag a családhoz származtatta. A család az elcsúfított fércelményen 80 kor. veszteséggel túladni kényszerült. Hát a kereskedő világ a helyzetszülte élelmesség tekintetében talán kíméletesebb bánásmódot tanúsít a vevőközönséggel szemben? Távolról sem. Sőt azt lehet tapasztalni, hogy a vidéki emporiumokban még a fővárosi árakon is túlszárnyalnak egynémelyek. Pedig, a vidéki központokban jóval alacsonyabb boltbérrel segéd és személyzettartási csekélyebb kiadási tételekkel kell megbirkózniok s igy az áruszállit- inányok a fővárosiakétól eltérőleg jelentékenyen olcsóbbak lehetnének. (Eolyt. köv.) Gyannathy 'József A Hutt-part rendezése. Egyik laptársunk, az E. L. vasárnap szóvá tette a szentgyörgymezei Nagy Dunasor magasra töltött részének, a Hutt partnak most folyó rendezését és ez alkalomból erős kritikát gyakorolt a műszaki kirendeltség vezetőjének eljárása felett. Ösmerve a cikk Íróját, annak személyisége a legnagyobb garancia előttünk arra nézve, hogy' a szóban forgó cikk minden sorát Esztergom legmelegebb szeretete, a város érdekeinek aggódó féltése sugalmazta. Mivel azonban műszaki dolgokban mi ujSiroliiv** Roche 99 ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen. lg: a
