Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 82. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. október 13. bűvölt. Gyermekkoromból négy évnek kedves emléke fűz engem is a kedves Esztergomhoz. Szivesen nyújtok tehát segédkezet, hogy ez a vasút is megépíthető legyen. Valamivel hat millió koronán felül, esetleg csupán hat millió K. lenne az építési költsége. Úgy kalkuláltam a dolgot, hogy az érdekeltségtől két millió százezer K. értékű törzsrészvényt jegyeztessünk. A többit más utón gondolom előtere mthetőnek. Ha például a város kereskedői, iparosai, háztulajdonosai körülbelül négyszázezer koronát, a Takarékpénztár kétszázötvenezret, a várm. és város (mint erkölcsi testület) együtt kétszázötvenezret, a hercegprímás és főkáptalan együtt négy- százezret, Pilismarót és Dömös községek együtt százezer koronát áldoznának, összesen tehát egy millió négyszázezer koronát jegyeznének, akkor a jövő nyáron — azt hiszem — nem Visegrádig, hanem Esztergomig vonuló vonal építésébe foghatnánk. Ha hiszed, Kedves Barátom, hogy az 1*4 millió koronát előteremtjük, inditsuk meg a mozgalmat! Szívélyesen üdvözöl igaz barátod Metzker Károly, Visegrád, 1912. okt. 8.“ Nem találtam célszerűnek a múlt közleményben Metzker Károly barátomat arra kérni, hogy ő kezdeményezzen nálunk is költségvetést. Mert az ő Szentendre-visegrádi tervének realizálása épen most van Íróasztalán és a tömérdek részletmunka leginkább leköti minden szabad percét. Annál többre becsülöm azonban azt, hogy a tevékeny férfiú spontán nyilatkozatával egyszerre kifejti a Budapest esztergomi villamos vasútnak a mi vonalunkra eső kalkulusait. Érzem, hogy nem követek el semmiféle indiskréciót, midőn nagyrabecsült barátom hozzam intézett magánlevelét közérdekből közlöm ugyanott, a hol már évtizedek óta napirenden tartom a régi, nagyszerű kérdést. Metzker Károly valóban nem ér rá vezércikkirásra, de arra mégis időt szentelt, hogy gyakorlati eszével es számvetésével költségvetési vázlatot teremtsen. A ki már elvégzett hasonló munkát, az illetékes arra, hogy a mi útvonalunk költségét is meghatározza. Komárom városának agilis főispánja, tevékeny országgyűlési képviselője es buzgó polgármestere elég volt sok szép siker biztosítására. A haladás és fejlődés korszakában erre hívatottak ma nálunk is hasonló no- tabilitásaink. A kezdeményezés az érdekelt közönség hivatása. Az alakulás a törvényhatóság szárnyai alatt gyarapodik. A siker pedig nemcsak Isten áldásától függ, hanem a mi hivatott egyéneink őszinte közreműködésétől és lelkes áldozatkészségétől is. Minden áldozat a mi javunkra válik. Minden fáradság a mi sikerünk jutalma. Nem hiú frázisokra, hanem teremtő erejű férfiakra van égető szükségünk ez idő szerint. Dr. Kőrösy László. Az „Ébredés“ daloskor hangversenye. Ma vasárnap este fél 8 órakor tartják meg az esztergomi nyomdászok érdekes műsorral egybekötött hangversenyüket a „Magyar Király“ szálloda dísztermében. A budapesti „Ébredés“ daloskor tagjai mintegy 45-en, délután fél 3 órakor érkeznek városunkba és holnap a hajnali vonattal utaznak vissza Rudapestre. A hangverseny az előjelekből Ítélve, igen sikerültnek Ígérkezik, melyet úgy a híres dalárda vendégszereplése, mely a fővárosi daloskörök között is előkelő helyet vívott ki magának, valamint az érdekes kabaré műsor fog élvezetessé tenni. A hangverseny műsora a következő. 1. Szabadságdal. Pogátschnigtól. Énekli: az „Ébredés“ daloskor. 2. Költemények. Szavalja: Bozsik Margit. 3. Kabaré dalok. Énekli : László L. Jenő. 4. Sűrű erdő. Hoppe Rezsőtől. Énekli: az „Ébredés“ daloskor. 5. Dalok. Énekli: Bozsik Istvánná. 6. Egy szegény ember szerencséje. Irta : Farkas Adolf. A szerző különös engedelmével előadja : Fazekas Dezső. 7. Duett. Éneklik : Bozzay nővérek. 8. Ernáni. Bordal, Verditől. Énekli: az „Ébredés“ dalkör. 9. Fogadás. Cigány-jelenet. Előadja : Krajniker Ferenc. 10. a) Patak partján. ( Duett. Éneklik: Bozsik b) Trubadour. \ Istvánná és Benkő Gy. 11. Kupiék. Énekli: László L. Jenő. 12. Toborzó. Kar, Révfytől. Énekli: az „Ébredés“ daloskor. A karokat vezényli és a magánszámokat zongorán kiséri: dr. Ujj József karnagy. A hangversenyre a jegyek ma délelőtt 10 óráig Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében, este 6 órától pedig a „Magyar Király“ szállodában a pénztárnál válthatók. Az építtetők felelőssége. Közöltük már egyizben, hogy a munkásbiz- tositó pénztári járulékokért, ha azokat az építkezési vállalkozó meg nem fizetné, végső fokon az építtető közönség felelős. Most ebben az ügyben az Országos Pénztár helyi szerveihez rendeletet bocsátott ki, melyben figyelmükbe ajánlja, hogy a törvény 21. §- ának második bekezdése szerint az elsőfokú építési hatóságok az építési szabályzat értelmében mindennemű építkezésre kiadott engedélyt közölni tartoznak az ilietékes kerületi munkásbizto- sitó pénztárakkal. — Ily esetekben az építési engedély kézhezvételét követő, legkésőbb 3 nap alatt az építtetők, illetőleg építési munkamegrendelők a helyi szervek által a törvény 46 §. 2. bekezdésének következményeire kioktatandók. Figyelmeztetendők, hogy az építési üzem után kirovandó járulékok befizetését ellenőrizzék, illetve a járulékoknak megfelelő összeget az építési költségekből tartsák vissza mindaddig, mig a vállalkozó nem igazolja, hogy az 1907. évi XIX. t. cikkben előirt betegsegélyző és balesetbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. OC^Ö^O Dal a Dalról. HP ara szí legények dalolnak az utcán. 9ffíerengve, hosszan hallgatom, Szerelmes és bubánatos a nóta . . . S emlék kuli a szivemre, hulló ró^sa, <ffá ismerek: az én dalom! — Szerelmes és huhánatos a nóta! Éti írtam e^t valaha a nagy erdőn, Szomorúan, szerelmesen. feiern sírtak a harmatos falomlok, jf, párjavesztett, Súgó vadgalambok, Csak egy leány nem sírt velem . . . — díjelem sírtak a harmatos falombok! óffejh^ az a lány maholnap öregasszony, <Clhervadunk, elhamvadunk. Csak ez a dal marad meg ifjan, épen, Szerelmünk bus, vándorló leikeképpen, 9díikor mi már rég porladunk . . . — Csak ez o dal marad meg ifjan, épen! Szabolcsba Mihály. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetéseiket postafordultával szíveskedjenek kiegyenlíteni. — Nyugdíjazás. Altorjay Imre csendőrvezérőrnagyot, aki régebben Esztergomban mint szárnyparancsnok teljesített szolgálatot, nyugdíjazták. — Új perjel Zalaapátiban. Dr. Hajdú Tibor a Szent-Benedek-rend főapátja a zalaapáti perjeli tisztségre Rózsa Vitai Szent-Benedek-rendi áldozópapot, volt révkomáromi főgimnáziumi igazgatót, előbb az esztergomi főgimnázium közkedvelt tanárát nevezte ki. Az uj perjel már hivatalát elfoglalta. — Eljegyzések. Réger Dezső fürdőbérlő el jegyezte Seyler Vilmos főkáptalani főszámvevő kedves leányát, Ilonkát. — Az esztergomi tanítóság legagilisabb tagja, Nernényi Károly ipartestületi titkár eljegyezte Rancsik írónkét, Rancsik Imre ügyvéd leányát Budapesten. — Marsalek Ferenc szabómester f. hó 6-án eljegyezte Lencz Margitot Esztergomban. — Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk arról a csapásról, mely Szoleczky János igazgató- tanítót érte. Tériké nevű 16 éves leánya, a pápai tanitónőképezde volt növendéke csütörtökön hosz- szas szenvedés után elhunyt. Temetése tegnap délután 3 órakor volt igen nagy részvét mellett. A korán elhunyt kis leányt, édes atyjának letört reménységét rendkívül nagyszámú közönség kisérte könnyező szemekkel utolsó útjára. — Tanító, aki lelőtte a papját. A fővárosi újságok részletesen leírták a nyitraegerszegi dráma körülményeit. Pócs Alajos 22 éves kán- tortanitó lelőtte megférhetlen természetű, kötekedő plébánosát, Vida Jánost. Arról a lapok nem emlékeztek meg, hogy Pócs Alajos esztergomi fiú, egy Anna utcai derék szabómesternek a fia, a ki évekkel ez előtt végezte az érseki tanitóké- pezdét igen jó eredménnyel. Tanárai is úgy emlékeznek vissza reá, mint csöndes, jó viseletű, szimpatikus fiúra. Nem akarunk az eset bővebb és hiteles ösmerete nélkül Ítéletet formálni, sem a bűnt menteni, de ha a pesti lapok információi hitelesek, akkor igen sok enyhítő körülmény sorakozik a fiatal, szinte gyerekember mellé. — A Budapest—visegrádi villamos mérnöki felvételi munkálatai már folyamatban vannak és minthogy a szükséges tőke nagyrészt máris biztosítva van, az építést már jövő tavasszal megkezdik.
