Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 81. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. október 10. zárkózni attól. Erre nézve teljes garanciát nyújt a város polgármestere, aki tudomá­sóm és meggyőződésem szerint csökkenést nem ismerő ambíciójú ember és a ki mint ilyen amit városának érdekében szépnek, jónak és hasznosnak tart, annak megva­lósulásáért fáradságot nem ismer. Ad vocem polgármester! Nos bátran állíthatom, hogy Esztergom szabad kir. város közönsége minden tekintetben büsz­ke lehet arra, hogy a polgármesterek egyikének a legjavát bírja, aki a szónak teljes értelmében a város javának él. El önzetlenül. Az ő kormányzata alatt szem­mel láthatóan és kézzelfoghatóan emel­kedik a város közgazdasági, közművelő­dési szempontból egyaránt. Aki ezt két­ségbe vonja, az nem őszinte barátja a városnak, még kevésbbé az igaz­ságnak. Hogy mindent, de mindent egyszerre nem tudott elérni és létesíteni, az nem az ő akaratán, hanem a számottevő körül­ményeken törött meg. De hogy kormány­zata és egyénisége kifogásolni valót ezideig nem hagy fenn, azt a város foko­zatos fejlődése tanúsítja, amelyben a leg­több érdem, az ő körültekintő kormány­zatát illeti. Kevés polgármester van Ma­gyarországon, aki a város területén he­tenként szemlét tartson, mint ő. Már pe­dig ezen szemle más célból nem történik, mint a személyes tapasztalatok szerzése céljából, hogy azután azokhoz képest ve­zesse a kormányzatot. A másik a mi feltűnt, az, hogy a messze történelmi időkből származó vár­bástyák az őrtornyokkal együtt úgy gon­doztatnak, hogy az idők vas foga ne érez­tesse vele annyira romboló hatását. He­lyesen van. Esztergom városának ezen egykor a honvédelem szolgálatában álló és kőalko­tásában megnyilatkozó ősi kincse valóban megérdemli annak gondozását. A hajdani történelmi nagyságnak és dicsőségnek ezen beszédesen kincses emléke úgy szólván pótolhatlan kerete városunknak és a rajta levő bazilikának. Sőt mint egy időben megírtam volt igen kívánatos volna, ha a bástyán és annak mentén, ugyanoly gal­lériák emelkednének, mint teszem a budai halászbástyán, és mint a budai vároldal kertészetileg müveltetnék. Milyen jól venné ki magát, ha az árkádokkal és galleriákkal díszített bás­tyák alatt e»gy rendszeresen müveit kert volna, amelynek utjain itt is, ott is a régi nagyságok szobraival találkoznánk. Bi­zony szép volna. Csak egyszer kezdené meg már va­laki a várdombnak kertté való művelését. Mert igy a hogy van, vad elhagyatottság- ról tesz tanúságot. A bazilikát a bástya és a domboldal kiképzésével környékezni minden tekintetben emelné a fenséges ha­tást a közelben úgy mint a távolból. Mindenesetre a legnagyobb elismerést érdemli a káptalan illusztris testületé, hogy figyelmét a várbástyák gondozására is reá fordította igy szolgálván tanúságot arról, hogy mint a magyar kereszténységnek egyik legősibb társas intézménye minden­kor kész a dicső múlt emlékeinek kegye­letben való tartására szolgáló nemes ér­zelmek befogadására és ápolására. A harmadik a mi lekötötte a figyel­memet, a rekonstruált vármegyeháza volt, amelyre csak amondó vagyok, kár hogy mindkét oldalról szűk utcából környezve biz az eldugott helyen van. És ennek kapcsán úgy is arra gondoltam, vajon nem lehetne-e a vármegyeházát a főreáliskola céljaira átengedni. Mert iskolának kétség kívül csendes hely és valami nagy átala­kítások talán még sem volnának szüksé­gesek., Az uj vérmegyeházát pedig oly helyre kellene épiteni, ahol külsejével hat­ni díszíteni tudna. Van ilyen hely Eszter­gomban elég, csak választani kell. Vagy ha a vármegyeházát nem lehet, nem szabad a főreáliskola céljaira átadni, úgy a föreáliskola elhelyezéséről és felé­pítéséről kell gondoskodni és pedig úgy, hogy az mindenképen dísze legyen a vá­rosnak és építészeti szempontból is mara­dandó emlékű és kiképeztetésü legyen s ne holmi féle csecsebecséktől agyonnyo- moritott laktanya tipus. A többiről a közelebb. Bertalan Vince. Előadás a pénzintézeti uj adóról.* Az 1913. január 1-ével életbelépő új adó­törvények a részvénytársasági és szövetkezeti alapon működő pénzintézetek eddigi adózását is gyökeresen megváltoztatják, — megszüntetik a III. és IV. osztályú kereseti adót, az általános jö­vedelmi pótadót, melyek helyett viszont a jöve­delmi adó lép életbe, — csökkentik a tőkekamat — és járadékadó mérvét, mig az adóbevallások körül oly feladatokat rónak a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatokra, hogy azok megfe­lelő alkalmazása a pénzintézeteket érintő összes új adótörvények alapos ismeretét teszi szüksé­gessé, annál is inkább, mert a vallomások kellő időben való benyújtásának elmulasztása, vagy a pénzügyi hatóság részéről pótlásra visszaadott vallomások hiányos kiegészítése az adó 25 %-át tevő birság kivetését vonhatják maguk után. Mindezeknél fogva Bleszl Ferenc, az Esz­tergomi Takarékp. Rt. igazgatója egy, az uj tör­vények ismertetését és a vallomások elkészítését útbaigazító előadást a pénzintézetek érdekében állónak, sőt elengedhe tetlenszükségesnek tartván, ezért a pénzintézeti adózás egyik szakemberét, dr. Berényi Pál, a Magy. Pénzintézetek Orsz. szövetségének igazgatóját arra kérte fel, hogy egy tájékoztató megbeszélés keretében az uj adó­törvények legfontosabb kérdéseiről Esztergomban a körzetbe tartozó összes pénzintézetek részére előadást tartson. Dr. Berényi Pál igazgató erre készséggel vállalkozott és előadását Esztergomban 1912. évi október hó 6-án, vasárnap d. e. 10 órakor az Esztergomi Tkp. Rt. tanácstermében tartotta meg, nagy számú helyi és vidéki érdeklődő közön­ség előtt. A meghívást nyert vidéki intézetek közül az értekezleten részt vettek : Aranyosmaróti takarékpénztártól Mittelmann János igazgató és Bartos Frigyes könyvvezető, Barsmegyei népbanktól Kozma Ödön ügyvezető, Bátorkeszi takarékpénztártól Renner József és Kukányi Ferenc igazgatók. Érsekújvár! takarék- pénztártól : Ticsenszky Dezső vezérigazgató, Öl védi János és Garba Gyula könyvvezetők, Bars- szentkereszti takarékpénztártól Pock Ágoston könyvvezető, Nagymaros-visegrádi takarékpénz­tártól Donáth Szilárd igazgató és Kell Ervin tiszt­viselő, Nyitrai hitelbanktól Halmay János aligaz­gató, Pilisvörösvár és vidéke takarékpénztártól Dr. Lugmayer József igazgató, Újbányái nép­banktól Zimmer Antal könyvvezető, Váci ipar és keresk. hitelintézettől Váró Károly vezérigazgató, Hübschl Kálmán igazgatósági tag és Nagy Ist­ván könyvvezető és a Vágselyei takarékpénztár­tól Zeiler István könyvvezető. Résztvettek az értekezleten a helybeli összes intézetek, részben képviselet, részben pedig tel­jes vezető tisztikarukkal u. m. az Esztergomi Kereskedelmi és iparbank, Esztergomvidéki hitel­bank, Esztergommegyei párkányi takarékpénztár, Esztergomi Borászati egylet, Esztergomi önse­gélyző takarék és hitelegylet és a Párkány vidéki hitelbank, végül a vendéglátó Esztergomi Taka­rékpénztár Rt. igazgató tanácsa, felügyelőbizott­sága és teljes tisztviselői karával egyetemben. S trolin" Roche 99 ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer 3 tÜdŐvéSZ ellen. <y* * (Ezen közleményünk teljes másolata munkatársunk szivességéből az E. L. mai számában is megjelenik.)

Next

/
Thumbnails
Contents