Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 80. szám

>912. októbber 3. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — Új kadótőrmesterek. A Széchenyi-téren hangos kardcsörgés ijesztgeti a verebeket és do­bogtatja meg némely bakfis szivét mostanában. Az első hosszú kardok ezek, hát hogyne csörög­nének ! Most tették le t. i. a 76-ik gy.-ezrednél az önkéntesek a vizsgájukat. Esztergomban a kö­vetkezők mentek át jó eredménnyel a vizsgán: Amon Henrik, Barborik Kálmán, Fray Ferenc, Gyarmathy Kálmán, Halász Sándor, Havas László, Müller Dezső, Östör László és Schwartz Pál. — Az „Ébredés“ daloskor hangversenyére a meghívókat már szétküldötte a rendezőség. Az október 13-án tartandó hangverseny iránt város­szerte élénk érdeklődés tapasztalható s ez a kö­rülmény már előre is biztosítja az estély sikerét. Jegyek a hangversenyre előre is válthatók Buzá- rovits Gusztáv könyvkereskedésében. — A tanárkongresszus. A Budapesti Tanári Kör kongresszusi bizottsága az egybehívandó tanár­kongresszus ügyében a következő sürgős felhívást küldötte széjjel az ország valamennyi középiskolai tanártestületéhez: Az új nyugdíjtörvény valamennyi tanárra, most szolgálatban levőkre is 35 évben álla­pítja meg a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati időt. E tervezet egy-két hét alatt törvénynyé válhatik, tehát az egész tanárságnak, valamennyi tanártes­tületnek, bármily jellegű iskolának a legsürgőseb­ben tiltakozni kellene ellene. A Budapesti Tanári Kör szükségesnek tartja az országos tanárkon­gresszus egybehivását és néhány nap múlva kör­levéllel fordul a testületekhez és már most elő­zetesen kéri őket, hogy e körleveleket vegyék azonnal tárgyalás alá. A Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete e hó 28-án tartott választmányi ülésén mély megütközéssel tárgyalta azt a sérelmet, amit a készülő nyugdíjtörvény a tanárok eddigi jogain ejteni szándékozik az által, hogy a szolgálati időt 30-ról 35-re akarja fel­emelni s még a most szolgálatban levő tanárok szerzett jogait sem akarja respektálni, miért is a tanárság elhatározta, hogy jogai és érdekei meg­védéséért minden lehetőt meg fog tenni s e célból szövetkezik a Középiskolai Tanáregylettel. — Új vasúti állomás. Muzsla község már régóta mozgolódik, hogy rendes vasúti állomást kapjon a mostani kis őrház helyett. A MÁV. igaz­gatósága, végül engedett a kérelemnek és rendes állomást építtet az őrház helyén. Az építési mun­kálatokat legközelebb megkezdik, hogy lehetőleg még ez év folyamán tető alá kerüljön az épület. — Tűzoltó mulatság. A kicsindi önk. tűz­oltó testület építendő szertára költségeinek fede­zésére október hó 6-án, vasárnap a kicsindi iskola összes helyiségeiben jótékonycélú, táncmulatságot és alakuló ünnepélyt rendez. A táncmulatság kez­dete este 6 órakor. Személyjegy 1 kor., család­jegy 2 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogad­nak és hirlapilag nyugtáznak. — Előmunkálati engedély. A kereskedelem­ügyi miszter a garamvölgyi cukorgyár részvény- társaságnak a társaság oroszkai gyárudvarától kiindulva Oroszka, Garamlekéz, Garamdamásd, Nyír, Agó, Garamvezekény, Zselir, Tergenye és Nagybeszek községek határainak érintésével Ágota majorig tervezett fővonalból álló gőzüzemű ipar- vasútra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Szónterületek eladása. Dr. Perényi Kál­mán alispán és társa, Schwarz Adolf vállalkozó Csév község földbirtokosaival a múlt hó folyamán bányaszerződést kötöttek a csévi kőszénterületek kiaknázására. Vett értesülésünk szerint egy kül­földi nagyobb pénzcsoporttal máris folynak a tár­gyalások a szénterület megvétele tárgyában. — A Kövesd német szóra ment. Propelle­rünk a téli szezont eddig rendesen Pest és Buda között töltötte a Dunán, az idén azonban Po­zsonyba megy telelni. Ez a telelés sem jelent azonban számára tétlenséget, mert f. hó 5-től kezdődőleg Pozsony és a vele szemközt fekvő Ligetfalu között, a mit ott Engeraunak hívnak még ma is, fogja a jó prespurgiakat szállítani. — Gőzfürdő megnyitás. Van már fürdő Esztergomban elég, csak fürdőző vendég is akadna hozzájuk megfelelő számban. Most fejezték be a káptalani gőzfürdő renoválását s immár az is nyitva áll az izzadni vágyó közönség részére. A fürdő ügyes bérlője, Réger Dezső, minden ké­nyelmet biztosit a fürdőzőknek. — Turista gyűlés. A Magyar Túrista Egye­sület Esztergomi Osztálya ma este 9 órakor a Magyar Király szálloda külön helyiségében ren­des választmányi gyűlést tart, melyre úgy a vá­lasztmányi tagokat, mint a turista tagtársakat ez utón kéri fel, hogy a gyűlésen minél számosab­ban részt venni szíveskedjenek. — Katalin bál. Az „Esztergom Szentta­mási és Vízivárosi Katholikus Polgári Kör no­vember hó lü-én Katalinbált rendez. — Kisajátítás akadályok nélkül. Múlt hó 30-án d. u. a városházán kisajátítási értekezlet volt az árvédelmi munkálatokból kifolyólag az ér­dekelt gazdákkal. A Galagonyástól a szérűkön át a Kisdunába torkoló vízlevezető árok részére szükséges földterületeknek átengedéséről volt szó, a mi elé az érdekelt gazdák semmi akadályt nem gördítettek. — Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vasárnap reggel kirándulást tesz a következő útiránnyal: Pilis- csaba-—Klotildtelep—Pilisszántó—Vaskapu— Tris- tokivölgy—Pilisszentlélek—Esztergom. Indulás az esztergomi vasútállomástól reggel 5 óra 40 p. Gyaloglás 6 és fél óra. Eleimet mindenki magával hozzon. Vezető: ifj. Zalaba József. — A Duna ajándéka. Még a nyáron tör­tént, hogy szentgyörgymezei gyerekek egy gaz­dátlan csónakot halásztak ki a Dunából. Mind mostanáig használták is azt abban a hitben, hogy a Duna nekik ajándékozta. Most a könyörtelen rendőrség értesülvén a leletről, elvette tőlük és lopás miatt feljelentést is tett a nebulók ellen. Az elveszett csónak tulajdonosa kellő igazolás után a rendőrkapitányság útján visszakaphatja vizi alkalmatosságát. — Erdőőri és vadőri szakvizsgák. Az erdő­őri és vadőri szakvizsgákat folyó hó 14. napján délelőtt 9 órakor fogják megkezdeni. Vizsgázni lehet Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Máramarosszigeten, Kolozsvárt, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett és Szombathelyen. A vizsgákat mindenütt a me­gyeházánál tartják meg. A megfelelő bizonyítvá­nyokkal felszerelt folyamodványok szeptember hó végéig az illetékes erdőfelügyelőségnél adan­dók be. — Csendélet a közös udvarban. Bábszki János földműves panaszt tett a rendőrségnél a vele egy udvarban lakó Pereszlényi Ferenc, ennek neje és leánya ellen súlyos testi sértés vétsége miatt. Bábszki úgy adta elő a dolgot, hogy múlt hó 26-án d. u. 1 óra tájban a kocsija tengelyét akarta jóféle kulimásszal megkenni, de nem találta a kocsitartó bakot. Rászólt hát Pereszlényire, hogy nem látta-e valahol a kocsitartót. Erre a szelíd kérdésre a lakásszomszéd dühös káromkodásra fakadt: „Az apád istenit, itt a kocsitartó!“ kiál­totta és egy doronggal hatalmasan fejbevágta Bábszkit, aki a földre bukott. Itt aztán Pereszlényi felesége és lánya kapákkal estek neki. Mikor a jajgatásra Bábszki leánya kiszaladt, hogy ne bántsák már az apját, a támadók közül valamelyik a leányt is hátba vágta. így mondta el a dolgot Bábszki János. A rendőri vizsgálat fogja majd kideríteni, hogy nincs-e az előadásban egy kis poétika licencia. — Kisiparosok nagygyűlése. A Magyaror­szági Kisiparosok Szövetsége vasárnap délelőtt nagygyűlést tartott, amelyen az érdekeltek élénk részvétele mellett erős hangon támadták azt, hogy a kormány a betegsegélyezési járulékot két szá­zalék helyett három százalékban és három szá­zalék helyett négy százalékban állapította meg. A vezetőség egy memorandumban foglalta össze a kisiparosok sérelmeit és tiltakozását, amelyet a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztenek fel. — Életre való eszme. A tegnapi postával az alábbi igen célszerű tervekkel foglalkozó és általánosan megszívlelendő tartalmú levelet kaptuk : „Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Engedje meg, hogy b. lapjuk által publikálhassam egy régóhaj­tott közös, de sajnos kevesek vágyát. Ugyanis a nyugati nyelvek elsajátításáról van szó. Ama körülményt fejtegetni, hogy világi nyelvek tudása nemcsak társadalmi követelmény, hanem szüksé­ges is, azt hiszem, nem aktuális. Annyira mégis vagyunk, hogy mindenki át van hatva ama alap­szabály igaz voltáról: „ahány nyelv, annyi ember“. Elszomoritó dolog, hogy társaságaink oly keveset törődnek idegen nyelvek művelésével. Különösen nekünk magyaroknak, kiknek nyelvét sajnos, oly kevesen értik, elkerülhetetlen lenne legalább 2 nyugati nyelv bírása. — Melyik legyen ama két nyelv, melyet megtanuljunk ? — Az első tekintet­tel német sógoraink közel voltára, okvetlen a német. Hisz a chovinizmus ama tévedése, hogy ne tanuljunk németül, csupán hazafiságból, már rég meghaladott állapot. — Mi legyen a máso­dik ? — Itt bizonyára összeütközésbe jövök néhány nézettel, ha azt merem állítani, hogy második az angol. Pedig csak gondolkodjunk kissé a dolog felett. Ma már az angol a legelterjedtebb világ­nyelv. Nemcsak praktikus mivolta miatt a keres­kedőnek és utazóknak szükséges, de igenis min­den társadalmi alaknak is, mert hisz az angol ma már a franciát minden szalonból kiszorítja. Emel­lett a legmodernebb, a legelegánsabb. A mai csa­ládok gyermekeiket (1. Bpest) anyanyelvűk után elsősorban angolra taníttatják. Es mi elmaradott esztergomiak e nyelvből vajmi keveset tudunk. Ha ma egy angol vetődik neves városunkba, félő, hogy éhen hal. A német nyelv után pedig játszva megtanulható. Mindezek után harmadiknak még mindig marad idő a franciára is, a kinek kedve van hozzá. Fentieket előrebocsájtva, már most ama általános kívánságot tolmácsolom, alkossunk nyelv­iskolákat és a hosszú téli estéket megrövidíthet­jük egy-egy kellemes nyelvórával. Vajha lenne egy vállalkozó szellem, aki célhoz segítene ben­nünket? Az eszme többé, tehát közös. A közös érdekeket meg csak kell valakinek támogatnia ! Hasznost a kellemessel ! Maradok mély tisztelet­tel C. I.“

Next

/
Thumbnails
Contents