Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 74. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. szeptember 15. Hogy mindenről szóljunk, ki kell még térnünk Bleszl Ferencnek arra az érthető óhajára is, hogy ne kívánja gróf Teleki a 800 ezer koronás hozzájá­rulást, hanem építse meg e nélkül. Csakhogy ilyen óhajtást a világon senki se teljesítene, mert először: miért mondjon le valaki a finanszírozás meg- könyitóséről ? Másodszor: ez a pénz nem csak for­galmi érték, hanem úgy is nevezhetjük, hogy erkölcsi érték, a mely a bizalmat szimbolizálja csengő hangon. A vasútra pedig irányitó befolyást gyakorolhatna a Takarékpénztár akkor is, há nem ő építené meg, mert hiszen arra valók az igazgatósági tagsági helyek és szavazatok a részvényjegyzések aránya szerint. Konszummálva az elmondottakat, igy fest a helyzet: Teleki—Okolicsányiék készek ugyan várni a válaszra, de csakis addig- amig a pilismaróti vonal közig, bejárása felett meg lesz hozva a miniszteri határozat. Ha egy év, hát egy év, ha egy hét, hát egy hét, ameddig ajánlatukat fenntartják. De úgy hírlik, hogy már talán csak napok kérdése, hogy ez a határozat publikáltassék. Akkor aztán késő lesz siratni a vil­lamos összekötő vasútat, a melynek léte- süléséhez most megvan az évek óta epedve várt lehetőség, de ha hamis illúziók miatt elszalasztják azt, akkor lesz ugyan két más vasút, lesz esetleg ezekből kifejlődő összekötő vasút is később, de bizony nem villamos és talán nem is személyszállító. A tizenkettedik óra is üt már. Vár­ják Bleszl Ferenc válaszát. A habozás pedig halálos lehet a vil­lamos összekötő vasútra nézve. A felelősség nagy, súlyos. Mi megtettük kötelességünket, most Bleszl Ferencen van a sor, hogy városá­val szemben ezt megtegye. Meg fogja tenni. Az enkarisztikus kongresszus. Minden eddigi kongresszusnál impozánsabb a világ katolikusainak bécsi eukarisztikus kong­resszusa. A rendezőség 60 ezernél több jelentkezőről tud. A nagyszerű vallási manifesztáción a pápa külön követén és az uralkodóház követén kívül megjelent nagy kísérettel a norfolki herceg is, ott van továbbá Kopp párisi bíboros érsek a lon­doni és írországi érsekekkel, a belga miniszterel­nök stb. Van Rossum bíborost, a pápa külön köve­tét négy ünnepségek közt fogadták, aki Ő Felsé­gének vendége. A gyűlések helyéül a Rotundát választották, amelyben 14000 ember részére tudnak ülőhelyet biztosítani. Ma, vasárnap van a kongresszus főnapja, a mikor az ünnepi fölvonulás fog megtörténni, a melyben az udvar is részt vesz. A menet eleje reggel fél 8 órakor indul el a Szent István templomtól és előreláthatóan egy órán keresztül fog tartani az elvonulás tizenhatos sorokban. Ebben a menetben csak felnőtt férfiak ve­hetnek részt. A nők részére a menet útjának két oldalán tribünök vannak fölállítva, amelyre azon­ban több jegyet már nem adnak. A népek menete után következik az udvari díszmenet, amely fél 12 órakor indul el a Szent István templomból. Ez a menet előreláthatóan két kilométernyi útvonalon fog kifejlődni. Elől halad a legszebb és legdíszesebb, III. Károly korából való udvari disz- hintó külön e célra átalakítva s az Oltáriszent- séget viszi. Ebben a hintóbán foglal helyet a pápai kö­vet és Nágel biborosérsek. A kocsiban nyolc szénfekete udvari paripa lesz fogva. Ezt a díszhintót követi a királyi her­cegek hat és négy lovas hűhóinak sora. Majd a kardinálisok, érsekek és püspökök következnek díszhintókon. A kamarások és más udvari méltó­ságok lóháton haladnak a menetben. A menetet a magyar és az osztrák testőrgárda rekeszti be. Az egész útvonalon, amerre a menet elhalad, ka­tonai kordon lesz. A menet a Ringstrassen át a Rurgthorig vo­nul, amelynek tetején gyönyörű oltárt állítottak. Ennek az oltárnak költségeihez Ő Felsége maga húszezer koronával járult hozzá. Ott fönt, a Burg kapujának tetején Van Rossum pápai követ a sza­bad ég alatt tábori csöndes misét pontifikái, ame­lyen részt vesz a király is kíséretével. Ezt a pon­tot állítólag százezer ember láthatja. Mise alatt tiz egyesült katonai zenekar játsza Haydn „lm arcunkra borulunk“ kezdetű egyházi énekét. A kongresszus magyar állami csoportjának értekez­leteihez a magyar nyelvű ájtatosság számára a Kapucinus templomot jelölték ki. — Az eukarisztikus kongresszusra Esz­tergomból a lapunk múlt számában említetteken kívül felmentek Bécsbe még a következők: dr. Molnár Szulpic, dr. Mattyasóvszky Kasszián, Grósz Ferenc és Draxler Alajos. — Uj részvények. Az esztergomvidéki hi­telbank uj részvényei már elkészültek s a tulaj­donos részvényesek átvehetik őket. — A közig, bizottsági ülésről. A f. hó 11-én megtartott közig, bizottsági ülésen Etter Gyula előterjesztést tett egy Kéménden felállítandó csendőrőrs érdekében. Az ülésen egyhangúlag el­fogadták Etter indítványát, hogy a belügyminisz­ter feliratilag kéressék fel egy csendőrősnek Ké­ménden való felállítására. Ugyancsak Etter Gyula felszólalt az ellen, hogy az esztergomi vasútállo­máson a jegypénztárhoz vivő utat el szokták cso­magokkal, árúkkal torlaszolni. Dr. Wipplinger Ödön a vonatok túlzsúfoltsága ellen emelt szót. Dr. Perényi Kálmán bejelentette, hogy feliratban kéri a minisztert gyorsított személyvonatok, sőt esetleg gyorsvonatok járatására. Elhatározta még a közig, bizottság, hogy megkeresi a minisztert egy, a bényi római sáncoknál felállítandó vasúti sorompó tárgyában, esetleges balesetek elkerülhe- tése végett. — A jegyzők drágasági pótléka. Pilisma­rót község képviselőtestülete szept. 11-én tár­gyalta a jegyző és aljegyző drágasági pótlékát és méltányolva azon ügybuzgalmat, melyet a köz­ség szolgálatában kifejtenek, továbbá okos belá­tással lévén a nagy drágasággal arányban nem álló eddigi fizetésükre, részükre egyhangúlag 30 %-os drágasági pótlékot állapított meg 1912. és 1913. évekre. Úgy vagyunk értesülve, hogy ezen pótlék dacára, a község pótadója 1912. évben nem fog emelkedni, sőt 1913. évben 10 %-al ke­vesebb lesz, mint az idén, a mi rendezett viszo­nyokra és jó vezetésre vall. Magát becsüli meg az a község, amely ilyen vezetőket megért és megbecsül. Süttő község képviselőtestülete legu­tóbb tartott közgyűlésén Gősi György községi főjegyzőnek évi 600 korona, Richter Károly al­jegyzőnek pedig évi 200 korona drágasági pótlé­kot szavazott meg egyhangúlag. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi szá­mában a pénzdrágasággal kapcsolatban foglalkoz­tunk az esztergomi pénzintézetekkel, mint a vi­dék elsőrangú és erős intézményeivel. Cikkünkbe egyes fővárosi lapok téves és szenzációt hajhá- szó közleményei alapján sajnálatos kitétel csú­szott be. Ugyanis a balassagyarmati takarékpénz­tárat úgy tüntettük fel, mintha a pénzdrágaság végzetes következményekkel érintette volna, noha a nevezett pénzintézet (1866-ban alakult) igen szilárdan meg van alapozva (alaptőkéje 1.800.000 K), a környék közgazdasági és pénzügyi életében érdemes vezetőségével élén kitünően érvényesül s a fővárosi lapok által kiszínezett pénzzavar egé­szen jelentéktelen, sőt említésre méltó sem volt. — Egy kispap öngyilkossági kísérlete. Ki­nos szenzációja van a mi szemináriumunknak ; egy növendékpap öngyilkos szándékból péntekre virradó hajnalban, fél 5 órakor az épület Szent- györgymező felé néző első emeleti folyosójáról leugrott és súlyos sérüléseket szenvedett. Petrás József, aki a Selmecbányái gimnázium V. osztá­lyából lépett be az esztergomi papneveldébe az idén, minden áron pap akart lenni, de úgy lát­szik, óhajtásával nem állott arányban szellemi ké­pessége, mert az itteni szigorúbb gimnáziumban nem volt képes lépést tartani többi társaival a ta­nulásban és ez nagyon elkeserítette a szegény fiút. Mivel átlátta, hogy semmi módon sem lesz képes élete célját elérni, más pályára menni pe­dig nem akart, csütörtökön éjjel megérlelődött benne a végzetes elhatározás, hogy elemészti ma­gát. Tettét végre is hajtotta, de mivel az esésben szerencsésen fordult meg a levegőben, csak jobb karját és egyik oldalbordáját törte el. A Kolos kórházba szállították, a hol azonnal kötést alkalmaz­tak reá. Felgyógyulásában erősen bíznak az or­vosok. Az intézet vezetősége azonnal értesítette a fiúnak Selmecbányán lakó atyját. Anyja, a ki el­mebajos volt, már nem él. — Tüköryné újabb sikerei. Fővárosi napi­lapokban az alábbi hir látott napvilágot: Tüköry Jenőné, az ismert forrás- és érckutató, ismét nagy sikereket ért el. Hannover mellett Wietzben 249 méter mélységben petróleumforrá­sokat talált, amelyeknek bősége biztosítja a sike­res üzemet. Csehországban egy osztrák főrend birtokán aranyat és horganyt, Joachimstalban uj rádiumos uránérc réteget és egy északnyugati magyar vármegyében kiterjedt kőszénrétegeket fedezett fel. — Az építőiparosok vándorgyűlése. Az Építőiparosok Országos Szövetsége ma Győrött vándorgyűlését tartja, melyen munkásügyi kér­dések és az építőiparosokat közelről érintő gya­korlati és szervezkedési kérdések kerülnek tár­gyalás alá. — A párkányi sorozás. Folyó hó 9. 10. és 11-én tartották meg Párkányban a sorozást. Összesen 400 legény került sor alá és 142 vált be közülök. — Uj téglagyár részvénytársaság. Váro­sunkban egy uj részvénytársaság alakult „Her- cegprimási és Eggenhoffer-féle Egyesült Tégla­gyár és Fedélcserépgyár Részvénytársaság“ néven. Az uj társaság Kurzweil és Singer közkereseti társaságtól átvette a hercegprimási téglagyár bér­letét, a létesítendő uj gyártelep céljaira pedig megvette a Csarnok-utcában levő dr. Kovácsné

Next

/
Thumbnails
Contents