Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 8. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. január 25. Ha én tanár volnék és monista, materialista, evolucionista, atheista és még nem tudom, hányféle ista lennék is, — ezekhez mindhez megvan az egyéni jogom, — azt az egyet szent bizonyosan tudom, hogy ha vitatkoznék is talán felnőtt embertársaimmal eféle témákon, de gyermek előtt soha még csak távoli célzást sem tennék ilyen kérdésekre, mert nem bírnám el a felelősséget magammal szemben. Még ha feltenném is azt, hogy a vallásosság elmaradottságot jelent, de látnom kellene, ha becsületesen nézem az életet, hogy ez az állapot lelki nyugalmat, boldogságot képes adni számtalan embernek. Meg merjem őket ettől fosztani az úgynevezett igazság kedvéért ? És tudnék ellenérték gyanánt nekik ilyen igazságot nyújtani ? Hiszen az atheisták vélt igazsága csak negativ igazság. Abból áll, hogy: nincs Isten. De mi van hát?! Erre ezerféle felelet van, de éppen mert ezerféle, tehát, nem lehet abszolút egy igazság. Szóval elvennék valami jót és hasznosat a gyermekektől es nem tudnék neki ekvivalens értéket adni helyette. Ezt az eljárást egész nyugodtan nevezhetjük rablásnak, az elkövetőjét pedig gyermekfosztogatónak. Ezek után visszakanyarodom oda, ahonnan elindultam. Szentül hiszem, hogy efajta undoritó dolog a mi reáliskolánkban elő nem fordult, de — nem is szabad soha előfordulnia. A pletykázók pedig gondolják meg, milyen dehonesztáló, megbecstelenítő vádat dobnak valakinek hírnevéhez, ha azt állítják róla, hogy a magánéletben jogos (tévedni mindenkinek joga van) atheizmust behurcolja az iskolába is. erősen hiszem, hogy a nagy mindenségben a szellemé az elsőség, az anyag ellenben ennek csak egyik alárendelt tartozéka. A tudomány valóban még csak gyermekkorát éli. A legtöbb embernek öt érzéke van, némely zseninek talán lehet hat is, vagy hét, vagy még több érzéke is. Hogy azonban az egész igazságot megismerhessük, legalább ezer érzékre lenne szükségünk, a legkülönbözőbb fajtából. Innen van az, hogy minél tapasztaltabbak és bölcsebbek leszünk, annál kisebbnek érezzük magunkat. — Ami a lélek halhatatlanságát illeti — folytatta hosszabb szünet után Tolstoj —, úgy az ebben való hit nem annyira a tudás, mint inkább az érzés dolga. A tudomány a lehető legmegbiz- hatatlanabb kalauz ezen a téren. Amit mi halálnak nevezünk, az nem más, mint a létformának megváltozása. A halálban a testi szervezet felbomlik s a szellem uj alakú burkot nyer. Minden ami az emberben szellemi s erkölcsi volt, a halál után is él mint egyén, érzékelhetetlen mezben. E változás kitűnő, szimbolikus képét bírjuk a keresztény vallásban, amelynél erősebb bizonyítékra nincs is szükségünk. És itt ismét hosszabb szünet következet A „lélek“ legújabb szenzációja.*) II. Nos, amit tehát itt a chémia exakt tudománya felfedez egy molekulában, ugyanaz csak folv- tatódhatik azokban az egyre bonyolódottabb molekulákban, a melyek a mi testünk sejtanyagait képezik és azokban a sejtekben, a melyekből a testünk épült. Ugyanaz az inmateriális valami, az a „rend“ és semmi más, amely szerint az atomok kimondhatatlan és elképzelhetetlen menyiségű száma mindig ugyanazon tényeket ismétli meg, ugyanazon organizmusokat, itt is kétségtelenül ép oly uralkodó. És ez a rend valami különváló az anyaguktól, mert hisz az anyagok e szerint állanak egybe, mint azt az isoméria mutatja. De hát konklúziókra azért nem szabad utaznunk. Legalább ma még nem. Mindössze gondolhatunk talán a miss Beauchamp esetében is valami olyan isoméria félére. Vagy arra, hogy hiszen a kristályokban is ismerünk kettős alakzatokat. Azaz hogy a két rend, két inmateriális váza az anyagi tömegeknek egy testben alakul ki. Ismerjük az ikrek kettős alakzatát. Itt is ugyanaz, két inmateriális váz hozza őket létre, — két lélek. A kettős, sőt tán a többszörös képződésre úgy látszik, mindenütt megvan a készség, vagy hajlamosság, vagy képesség, ahol élet van. Tehát lehet, hogy a kettős emberi lélekre is. Azokat a kettős kristályokat lehet, hogy valamely atomjainak egy kis zavara, rázkodtatása okozza. Mindenesetre abnormitás. A miss Beaucham- pé is az. De ez ma még csak mind spekuláció, kiki űzheti másfelé is. Választ majd — talán — valaha a tudomány hivatása megadni. * Az érdekes közlemény első részén, bármenynyire feltűnő is a tartalma, a spiritiszták fenn nem akadnak, mert rég tudják,, hogy egyes úgynevezett megszálltsági, vagy idegbajos esetekben idegen szellem uralma alá kerül a megszálltnak teste. Sulzer svaiéi fősemmitőszéki elnök is ösmer- tette egy zürichi iparos ifjúnak hasonló történetét. Albert de Rochas tanulmányai is fényesen igazolták, hogy a delejes vonások módosulataival *) A „Világ*' c. napilap múlt évi nov. 16. számából. Ezután ismét igy folytatta Tolstoj Leo gróf: — Isten — Isten! Én a nagy mindenség legfőbb szellemét imádom benne. Előbb az eszünkkel, majd pedig szivünkkel látjuk s értjük meg Istent. A szív az emberi élet gyűjtőpontja, általa leszünk eggyé Istennel. Hát ennek a keresztény vallásnak vagyok én a hive s ezért az imádság erejében is bízom. És mikor imádkozom, könnyebbséget lelek mindennapi gondjaim és szenvedéseim között. Ezek az imák kötnek össze a legfőbb szellemmel : Istennel. Az ima valóban valami nagyszerű és szép .. * És a legfőbb Szent Tanács Oroszországban, amely Isten és Krisztus helytartójának érezi s képzeli magát, Tolstoj Leó emlékét a buta tömegekkel most — leköpeti ! 1 Vájjon hány megváltónak kell még erre a világra születnie, hogy a szivek és szemek végre valahára megnyíljanak ? Bán fi János. képes volt alkalmas médiumokban több megelőző reinkarnációk személyesitőit feleleveníteni. De minden spiritiszta ülésen megismétlődik az ilyen eset, amit a spiritiszták egyszerűnek és természetesnek tekintenek, mig az orvosi tudomány egy képviselőjének hét évig kellett tanulmányoznia, kogy azt tudományos mezbe öltve, a nyilvánossággal közölhesse. A legérdekesebb azonban a cikket követő magyarázat. Bár természetszerű, mégis csodálatos az az óriási haladás, amellyel immár a tudományos világ egyes képviselői a spiritizmus alapelvéhez közelednek. Őket nem elégíti ki többé a monizmus, az anyag bálványozásának bűbájos és hangzatos jeligéi, hanem kutatják a magyarázatot a mindjobban felszaporodó hasonló esetek megértésére. Sőt jelen közlemény magyarázatánál még túlszárnyalják a spiritisztákat is, pápábbak a pápánál, mert amint azt a cikk végén olvashatjuk, azt a lehetőséget állítják fel, hogy az emberben kettős lélek lakozik. Ezt a magyarázatot azonban még a spiritiszták gyomra sem veszi be. Ők megelégszenek azzal, hogy az emberi testben egy szellem foglal helyet. Farsangi naptár. 1912. jan. 27. Az Esztergomi Kath. Kör. ének-, zene-, és szavaló estélye saját helyiségében. » >i 27. Izr. nőegylet tánccal egybekötött művész estélye. „ „ 28. Esztergomi Kath. Földm. Ifjak Egyesületének szinielőadással egybekötött táncmulatsága saját helyiségében. „ „ 28. A Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Olva sókör táncmulatsága a Fürdőben. „ febr. 1. Kaszinó műkedvelői szinielőadása. ,, ,, 1 Altiszti táncestély a Fürdőben. „ ,. 2. Kath. Legényegylet táncestélye a Fürdőben. ,, „ 3. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 3. A dorogi bányász-altisztikar színi Tőadással egybekötött táncmulatsága a bányavendéglőben. „ „ 4. A keresztény Szociálista Építő munkások táncestelye a „Magyar Királyban.*• ,, ,, 10. Ipartestület táncestélye a Fürdőben. „ „ 11. Turista egyesület előadással egybekötött zártkörű estélye a Magyar Király nagytermében. „ ,, 17. Kaszinó Cabaret estelye. , «17. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének táncpróbája saját helyiségében. ,, „ 17. Az Esztergomi Kath. Kör. humoros estélye saját helyisegében. — Eljegyzés. Adorján János építőmester eljegyezte Paulovics Macikát, Esztergomban. — Főispánunk névnapja ma van. A város tanácsa tegnap elhatározta, hogy ez alkalomból táviratilag üdvözli Meszleny Pált. — Adomány. Székasi Saczelláry György a dorogi kerület országgyűlési képviselője a dorogi Erzsébet-tér (Templom tér) szabályzásának s renoválásának költségeihez 100 koronát küldött. A népszerű képviselő ezen adományával újabb tanu- jelét adta, hogy kerülete iránt nemcsak erkölcsileg, hanem még anyagilag is érdeklődik. — Az aviatikái bizottságban. A magyar táviatikusok támogatására még a múlt év végén országos bizottság alakult, melynek tagjai közt ott találjuk B. Kobek Kornélt, a köbölkuti orsz. képviselőjét és dr. Perényi Kálmán alispánt. — Mulatság. A dorogi bányász-altisztikar február 3-án a bányavendéglőben szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendez. — Választási hangulat. Most az egyszer nem Esztergomról van szó a választással kapcsolatban, hanem Privigyéről. Ugyanis lebruár 12-én ejtik meg a megüresedett kerületben az országgyűlési képviselőválasztást, de a fanatizált tótok már is oly harciasán viselkednek és oly terroriz
