Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 66. szám
AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK : KEMPELEN FARKAS es VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....................12 K Negyedévre.........................3 K F élévre ...... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Ifjúsági könyvtárak. Ne resteljük bevallani, hogy hazánkban a fiatalság nevelesi rendszere a legutóbbi időkig igen közepes színvonalon állott. Nem karolták fel ezt a felette nagyérdekü ügyet azzal a szeretettel, komolysággal és lelkiismeretességgel, amellyel felkarolni kellett volna. Már pedig a népek, a nemzetek története fenyes tanúbizonyságot tesz arról, hogy ahol gondos nevelésben részesítettek az ifjúságot, ott szilárd jellemű, erős akaratú, munkakedvelő és tettvágyó férfiakból álló nemzet kialakulását tettek lehetővé. S ahol ilyen férfiak alkották a társadalom, a nemzetiség nagy hányadát, ott virágzásnak, fejlődésnek, gazdagodásnak indult az ország, ott fokozatos haladás, emelkedes, gyarapodás mutatkozott minden téren s összesegében mindez a polgárság, a nép jólétének, boldogulásának kutforrásává lett. Amely ország tekintélyes százaléka ellenben elpusztult, laza erkölcsű, beteges hajlamú és ingadozó természetű fiatalságból állott, az oly nemzet visszafelé fejlődött, hanyatlott és számos esetben romlott erkölcseinek, feslett életmódjának lett áldozata, megsemmisült, elenyészett. E szempontból mérlegelve a dolgok mibenállását, az ifjúság helyes, céltudatos nevelésere kiváló figyelmet, gondot kell fordítani. A fiatal lelek rendkívül fogékony minden impresszió iránt. Amit lát, amit hall, ami figyelmét leköti, érdeklődését felkölti, az nem röppen el nyomtalanul, hanem mindjobban gyökeret ver lelkületében. Azért kell a gyermekeket oly irányban nevelni, hogy maga előtt csak szépét, jót, nemeset lásson, halljon, vagy tanuljon. Ifjúságunk nevelesi rendszerében tehát kétségkívül jelentős fejlődést jelent az a rendelet, amelyben a népiskolai könyvtárak kötelező berendezéséről van szó. Az iskolák eddig is rendelkeztek könyvtárakkal, de ezek csak paródiái voltak a „könyvtár“ névre valóban rászolgáló intézményeknek. Most azonban valódi iskolai könyvtárak szervezése van tervbe véve. Hozzáértő, komoly férfiak hosszú és beható megvitatásai eredményekép válogatják ösz- sze a kizárólag az ifjúságnak szánt olvasmányokat, amelyekből okulhatnak, tanulhatnak, nemesülhetnek. Szigorú cenzúra alá veszik mindama könyveket, melyek nem a fiatalság kezébe valók. Lesz tehát sok és jó könyv. Mindenkinek jut majd olvasni valója és ez a körülmény óriási átalakító hatással lehet a fiatal sarjadékra. Az elvitázhatatlan, hogy ha könyvet adunk a fiatalság kezébe és hozzászoktatjuk az olvasáshoz, úgy megszereti, hogy nincs az a hatalom, mely elteríteni tudná attól. Ezzel kapcsolatban még egy nagy horderejű és a jelen generáció egészségesebb fejlődését előmozdító célt lehet elérni. Az iskolai könyvtárak révén a civilizálatlan, felnőtt köznép is olvasmányhoz jut. Az apa, ki eddig unalmában a korcsmát, páiinkamerőt bújta: könyvolvasásra adja magát s minél tovább halad az olvasás„ESZTERSOM és VIDÉKE“ TÁRCÁJA, 5^ magyar adózás az ^ujouk korául I. Ferdinándio. Jogtörténeti értekezés. III. (Folytatás.) Irta: Varsányi Ignác. A nyestbőradót a jobbágyoktól földesuruk szedte be, aki ezen adó harmadrészét a beszedés dija cimén megtarthatta önmagának.1 A marturina terhelte a praedialistákat is.* 1 2 A lucrum camerae fizetésének kötelezettsége a szlavóniai nemesekre is szól ; a marturina fizetésétől pedig mentesiti és az ország többi ne mesével egyenlő jogúvá nyilvánítja őket, midőn biztosítja ne' ik : „lucrum etiam camerae nostrae nobiles inter fluvios Drávám . . . cum aliis veris nobilibus regni nostri unanimiter solvere teneantur.“ 3 Az idézet 'értelmét azon1 Fejér, III/I. 8. 1. 2 Fejér, VIII/VII. 158. 1. ban nem lehet szó szerint venni, mert már ugyanezen (12.) cikk 2. §-a a nemesség men tességéről szól, de különben is kétséges, hogy a magyarországi nemesség fizetett-e adót. Az bizonyos, hogy ha nem is az egész adót, de túlnyomó részét áthárította jobbágyaira. A nemesek birtokaikon beszedik az adót és beszolgáltatják. Hogy a nemesség adómentesége nem volt biztosítva, vagy legaláb is nem volt általános, tudjuk Nagy Lajosnak egy 1366-ban kelt okleveléből, melyben az erdélyi nemeseket az adózástól (a solutione lueri camerae) felmenti.4 A szepesi szászok, — mint R. Károly alatt is — egy összegben fizették meg adójukat, a ter- ragiumot.5 A városok adózása még Nagy Lajos alatt sem volt ugyan rendezve, mindamellett vannak adataink, melyekből megtudjuk, hogy városi polgárok az ország egyéb területén lakóktól megkü3 Katona, id. m. III. 379. V. o. Fejér IX/III. 552. 1. 3 1351; 12. t.-c. 5 Fejér, IX/I. 470. L lönböztetett mértékben és módon adóztattak meg. Láttuk ezt már Róbert Károlynál, Pozsonyban (1345) a nemesek épen úgy fizettek adót házaik után, mint bármely más polgár0 universi homines, cuiuscunqua status et condicionis existant . . . omne onus . . . teneantur communiter supportare, tam viri ecclesiastici, quam seculares et Judaei). N. Lajos a szabad és királyi városokat azonkívül, hogy a rendes adót (census regius), a col- lecta (v. exactio) adót és a szintén adózás számba menő újévi ajándékokat is kellett fizetniök,1 régi kiváltságaik dacára a kiváltságlevelekben meghatározott összegeket jóval felülmúló adók fizetésére kényszeritette, ha pénzre volt szüksége. Kötelező volt rájuk továbbá az ingyen munka (servitiae), amelyet főleg hadi célokra kellett teljesiteniök. Azonban épen úgy, mint atyja, nagy figyelemben is részesítette a városokat az adózást illetőleg. Azon városoknak, melyek kőfalkeritést emeltek, adómentességet adott. így Kőszegnek tiz évre.2 6 Fejér, IX/I. 363. 1. — Acsády id. m. I. 485. 1. 1 Acsády, id. m. I. 491. 1. 2 Katona IX. 521. 1. (Folyt, köv.) FIÜ- VAGY LEÁNY intézeti kelengyét legjutányosabban szerzünk be áruházában, ahol mindennemű ésnagyságú fehérneműből teljes raktárt találunk. Méret után pedig a legpontosabban mosott és monogramozott állapotban kitűnő anyagból 10 nap alatt szállit a cég! Ugyanitt szerezhető be az esztergomi vízivárosi leánynevelő intézet egyenruhakelméje is-
