Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 64. szám

Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 64. szám. Vasárnap, augusztus 11. r AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC Egész évre ....................12 K Negyedévre.........................3 K F élévre ...... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Böngészés. Egy pecsétnyomó akadt otthon a kezembe. Egy egyszerű, kopott sárgaréz pecsétnyomó,, s mégis oly bús hangulatot ébresztett bennem. Va­lamikor az „Esztergomi Dalárdá“é volt, s eszembe hozta azokat a régi jó időket, melyekről csak mesélni hallottam, — mikor még volt Esztergom­nak más nevezetessége is, mint a Bazilika, meg, hogy primási székhely vagyunk, prímás nélkül. Minduntalan azt halljuk, hogy mennyire fejlődünk, haladunk, s ime egy ilyen társadalmi tényező, mint volt a Dalárda, mégis el tudott tűnni a fele­dés homályába. Hogy mi volt a Dalárda, hiába magyaráznék a mai generációnak s különösen hiába akarnám magyarázni én, ki csak hírből hal­lottam róla, — az öregek büszke, ragyogó arccal előadott elbeszéléseiből, de kellett valaminek lenni s kár veszendőbe hagyni menni még az emlékét is, — nagy kár, hisz csupán a múlt dicsősége az, ami még tettre buzdíthat, a jelen ? . . E hely alkal­matlan s igen szűk arra, hogy a múlt s esetleg a jövő érdekében akciót lehetne kifejteni, de akadna talán a régiek közül valaki, akiben még a régi tűz is meg van, — ő fújja meg a riadót a nemes cél érdekében, hiszen sikertelenseg esetén is csak elismerés lehet osztályrésze. A pecsétnyomót pedig, a múltnak ez érde­kes emlékét az arra illetékeseknek készséggel kiszolgáltatom szerkesztőségünk utján. —r —ly. * Hangos asszonyi lárma verte fel pénteken este a sziget csendjét. Ugyanis egy szerelmet szomjuhozó elvált asszony epedve várta lovagját, izgatottan sétált fel és alá, de arra legkevésbé számított, hogy lovagjának felesége minden moz­dulatára figyel közeli lakásáról. A légyott utolsó perce is eljött már . . . Nyílik az ajtó ... De hah ... az ajtón nem az édes férfi lép ki, ha­nem annak dühtől reszkető neje kutyakorbáccsal kezében és egyenesen neki rohan az ábrándozó asszonynak, üti-veri, ahol csak éri, majd berántja a kapuajtón és a nyilvánosság kizárásával kemény ütlegeket mér fejének ama részére, ahová csóko­kat várt. — Igen jól tette. Bár ez lenne a része minden olyan asszonynak, aki az urát nem be­csüli meg, hanem más jószágára, más csókjára éhezik. —ci. A fúziós ankét. (K. F.) Mikor mindenki azon aggódott, hogy az egymásután jelentkezcyhárom vasúti terv között akkora lesz a versengés, hogy a közmondás szerint: sok bába közt elvész a gyerek, vagyis ismét jobb létre szenderül Esztergom összekötő-vasútja, akkor mi vetettük lel azt az eszmét elsőkül, hogy próbáljon a három érdekelt engedményes valami kompromisszium-félére jutni egy­más között, kölcsönös érdekeiknek össz­hangba hozatala mellett. Eszménket életrevalónak találták s a Luczenbacher-féle iparvasút közig, bejá­rása alkalmával a vármegye részéről ott megjelent közigazgatási bizottsági tagok is erre az álláspontra helyezkedtek, kívánva a három vasút ügyének egy közös tár­gyaláson való kiegyenlítését. Ez az óhajtott közös tárgyalás, amint múlt számunkban telefonjelentés alapján megírtuk, f. hó 6-án tartatott meg és pedig a közérdek szempontjából igen szép ered­ménnyel. Mivel az összekötő-vasút ügye ma Esztergom minden egyéb kérdéseit domi­nálja messze kiható nagy közgazdasági vonatkozásaival s mivel ezirányban lapunk­nak a legközvetlenebb, teljesen megbíz­„ESZTERGOM És VIDÉKE“ TARGAJÄ. Fürdői levelek. II. KÖNIGSEE. Vom schroffen Felsenwänden rings umschlossen Vom gold’nen Sonnenglanze hell umflossen Gleich einem Edelstein erstrahlt der See. So zierlich und stille ruht Die azurblaue Wasserflut — Aus seinem Schweigen athmet Gottes Näh ! Azzal a reménnyel fejeztem be első levele­met, hogy legközelebb már kellemes, jól sikerült kirándulásokról számolhatok be. Valóban, szép na­pok következtek a múlt levelemben említett esős idő után s ezek a szép napok nagyon alkalmasak voltak a környék néhány szép helyének : a König- seenek. a Chiemseenek, és Maria-Kir client- halnak megtekintésére. Sajnos az öreg Zwiesel- hegy ismét jó időjósnak bizonyult, mert tegnapi „pipázása“ után az eső ismét beköszöntött, pihe­nőre kényszerítve a fáradhatatlan kirándulókat. Talán nem is a nagyszámú és modern gyógy- intézményeknek, hanem inkább gyönyörű vidéké­nek köszönheti Reicheuhall nagy látogatottságát. A Zwiesel, Hohensßanfen, Untersberg, Latlengebirg és a Müllnerhorngruppe határolta remekszép völgy­katlanban fekszik 470 m. magasan a tenger színe felett Bajorhon eme legszebb fürdőhelye ; mellette a kedves zöld Saalach folyó (a Salzach mellék­vize) folyik. A fürdőt környező hegyek közt meg­találja a maga sétaútját a kúrát használó beteg, az üdülő s a szenvedélyes turista. A betegek legkedvesebb sétahelye a St. Zeno melletti Kircholz fenyvessel borított dombja, a a szépen gondozott Königs- és Prinzregentweg- gel. A hegyen át egy félórányira van a már oszt­rák Gross Gmain és 5 percnyire tőle a bajor Gmain, mindkettő kedvelt séta és ozsonnázó helye a fürdővendégeknek. Egy másik közeli ozsonnázóhely a Staufen hegység lábánál Nonn falucska, gyönyörű kilátás­sal Reichenhallra, úgyszintén a vasúton félóra alatt elérhető Hallturm fenyves melletti vasúti vendéglője. De nehéz volna elsorolnom a hegyi utak mellett mindenfelé található „Meierei“-eket, ahol a kirándulók jó alpesi tejet, vajat, kávét és sört kaphatnak. (A sör itt egyik lényeges tartozéka a kúrának és csodálatosképen a „betegek“, akik a többi gyógymódot lehetőleg elkerülik, épenséggel nem húzódoznak a ,,sör-kurá“-tól.) Közvetlen Reichenhall városa mellett van a hozzátartozó Bad Kirchberg, amelyet különösen a csendesebb helyeket kedvelő üdülők keresik fel. Az eddig említett helyek rövidebb idő alatt elérhető kirándulóhelyek a betegek és üdülők számára. Azok sem panaszkodhatnak azonban, akik nagyobb túrákat kedvelik. Hogy mást ne említsek a Hohen-Staufen és Ziviesel csúcsainak megmá­szása a tapasztalt turistát is próbára teszi. Aki Reichenhallban van, nem mulasztja el a közeli Königseenek, Közép-Európa legszebb tavá­nak megtekintését. Reichenhallból a tó vasúton (Berchtesgadentól villamoson) közelíthető meg. Azok azonban, akiknek idejükből kijut, inkább kocsin, körút alakjában teszik meg ezt az utat, mert igy a gyönyörű Saalach-Thal, a Stanbach-Fall és a kedves Hintersee mellett visz el útjuk, amely FIÜ- VAGY LEÁNY intézeti kelengyét legjutányosabban szerzünk be áruházában, ahol mindennemű és nagy ságú íehérneműbdl teljes raktárt találunk. Mé­ret után pedig a legpontosabban mosott és monogramozott állapotban kitűnő anyagból 10 nap alatt szállít a cég! Ugyanitt szerezhető be az esztergomi vízivárosi leánynevelő intézet egyenruhakelméje is.

Next

/
Thumbnails
Contents