Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 7. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. január 21. kell keresni, mert a kontroll annyira fon­tos mindenütt a közéletben, hogy attól barátságból, kényelmi szempontból, vagy ki tudja hány más okból eltekinteni, a leg­nagyobb mértékben hibáztatható könnyel­műség. L—l. A „lélek“ legújabb szenzációja.*) A tudományos világnak az ez idő szerinti szenzációja a miss Beauchamp esete. Ebben a hölgyben az a csodatünemény teljesült meg a leg- rendkivülibb alakjában, amit depersonalizálódásnak nevez a modern és egészen tudományos orvosi pszihológia. Azaz, őnagyságában eltűnik a szemé­lyiségének minden tudata és valami másik szemé­lyiség cselekszik, gondolkozik az ő testében. Sőt miss Beauchamp esetében az a nevezetes — és ez a szenzációs az esetben, — hogy néha még egy harmadik, sőt negyedik is, aki a többivel úgy bánik, mint valami idegennel. Maga a dolog nem egészen uj, mert hasonló tüneményt már észleltek egyszerűbb alakban. Ha ugyan egyszerűnek lehet már azt is mon­dani, hogy ha valakiben kettős personalitás nyi­latkozik. De hát az ilyen esetek már ismeretesek voltak. Például olyan alakban, hogy valaki Rouenban becsületes, dolgos kereskedő ember volt és egy­szerre csak otthagyott rőföt, boltot, csapot, papot és nekiindult a világnak, mint valami vándorló le­gény. De el is felejtett mindent, ami vele azelőtt történt ; egész roueni állapota kitörlődött az eszé­ből, az is, hogy felesége, gyermeke van. Hóna­pokig barangolt, még munkát is vállalt — egy­szerre csak megint megváltozott. Visszatért az első énje. Megint a roueni ke­reskedő lett, aki sehogy se tudta megérteni, hogy hol volt? Kitörlődött belőle teljesen a második én. A miss Beauchamp esete azonban a legkü­lönösebb. Öt Morton Prince orvos 1898-tól 1905- ig kezelte s azóta is megfigyelte és most adta k1 róla tanulmányait. A misst 23 éves korában valami nagy lelki rázkódtatás érte. Attól kezdve fellépett benne egy *) A „Világ“' c. napilap múlt évi nov. 16. számából. jelentkezett nyöszörgő hangján és az anya felkapta az ő aranyos bogarát és a kis angyalka álmos, majd mosolygó ibolyaszemét kitörölte, csókolgatta, szeretett volna egy könnyet ejteni, de visszafoj­totta, mely nehéz volt e percben nagyon és épen ezért fájt. Vacsora után az a sok szép szó az asszony­hoz, az a megelégedő szempár a férfihez, akit egy egész község szereiete vesz körül, a gyere­kek csimpajkodása, majd szép rendben az ágyba- vonulásuk, mind megannyi hangos zsurnál, estély­nél ünnepibb, szebb, gazdagabb és költőibb volt, mint a Duna soron a palotában. Már menni, me­nekülni, rohanni szeretett volna, mert érezte, hogy elég a lelke, pedig itt nem a békétlenség tüze lángol, hanem a szereteté, mely csak őt perzseli, de ezekét megvilágítja és széppé teszi. És amikor harmadnapra a vonat induláskor kendőt lobogtattak a tanitóék, csókot dobáltak a gyerekek, a szép szőke asszony mosolygó arccal intett vissza és mintha mondta volna : — Veletek van az Isten. Nektek adta meg a menyországot. (Vége.) második én. Az eredeti miss úgy viselkedik, mint akinek nincs semmi akarata, hiszen az a másik csinál vele mindent. Egész testi viselkedése ilyen lanyha. Most azonban az a különösség történik, hogy előáll egy harmadik miss is. Aki a két elsővel bíbelő­dik. Beszél róla, mint más valakiről. A modern tudomány fényes győzelme most kezdődik. Dr. Prince hipnózissal, szuggeszcióval lassan elnyomja azokat a másod. — és harmadszemélyi­ségeket. Miss Beauchamp megszabadul tőlük. És 1905. óta csak néha-néha térnek rövid időre vissza. Az a probléma, hogy egyáltalán hogy lehet­séges a személyiségből igy kivetkőzni s hogy le­het két személyiség, sőt több is egy testi lényben? Magyarázat azonban még nincs. Egy teória sub- conscienciát tételez föl, azaz egy olyan rejtett öntudatot, amely bizonyos esetekben előtérbe lép. De hat ezek oly bonyolódott pszihiatriai kérdések, amikbe nem mehetünk bele. Az a tény azonban, h' 'gy ime, ilyen egész önállóan külön alakult ket­tős szellem lakozhatik az emberben, megint föl­veti azt az újabban annyit bolygatott felfogást, hogy az élet mégsem egy tisztán anyagi procesz- szus, mint azt a múlt század végebeli nagy mate­rialisták a monizmus nevében oly nagyon bizo­nyítgatták. Kétségtelen ugyan, hogy minden életműkö­dése a testnek anyagi elváltozások utján megy végbe, de az anyagi folyamatok fizikai törvényei még sem elegendők az élet megfejtésére. Az, hogy egy sejtnek, a csírasejtnek anyagából növekedjék ki egy egész organizmus óriási komplikált össze­tétele, az átöröklés csudálatos rendjéből, — már ön­magában is kicsit sok. Az újabb vitalisták nem is nyugosznak meg ebben. Ők határozottan egy szellemi, lelki inma­teriális valamit állítanak oda, hogy az uralkodik az egészen és az anyagok csak a szerint épülnek testté. Persze azt a lelket nem a régi sejtelmes, misztikus, transzcendentális alakban képzelik, ha­nem egész fizikai módon. Mint ahogy egy eleven molekulának is van lelke. Azaz valami inmateriá­lis váza, amely szerint az atomok egybeépülnek. Amit a legmodernebb vegytan egész grafikusan le is rajzol. És pedig azért, mert az isoméria tüne­ményét csakis ez magyarázza. Azaz azt a saját­ságos esetet, hogy egyazon atomokból és ugyan­azon számú atomokból mégis kétféle anyag támad. Azaz az atomok csak más „rendbe“ ra­kódnak. Tehát ez a „rend“ a lényegük. Ez azaz immateriális valami. Amit csakug3'an léleknek ne­vezhetünk. Mert hiszen az anyag materiális teste aszerint viselkedik. (Folyt, köv.) Farsangi naptár. 1912. jan. 21. Az esztergomi ev. ref. egyház estélye a „Ma.- gyar Kiraly“-ban. ,, „ 21. A Párkányi Önk. Tőzoltók táncmulatsága a nagyvendéglő d sztermeben. ,, „ 27. Izr. nőegylet tánccal egybekötött művész es­télye. „ ,, 28. A Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Olva sokör tancmulatsága a Fürdőben. „ febr. 1. Kaszinó műkedvelői szinielőadása. ,, ,, „ Altiszti táncestély a Fürdőben. „ ,. 2. Kath. Legénvegylet táncestélye a Fürdőben. ,, ,, 3. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületé­nek műsoros táncestélye a Fürdőben. ,, ,, 10. Ipartestület táncestélye a Fürdőben. „ „ 11. Turista egyesület előadással egybekötött zárt­körű estélye a Magyar Király nagytermében. ,, ,, 17. Kaszinó Cabaret estelye. „ »17. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületé­nek táncpróbája saját helyiségében. „ „ 28. Esztergomi Kath. Földm Ifjak Egyesületének szinielőadassal egybekötött táncmulatsága sa­ját helyiségeben. — A kaszinó szinielőadásának próbái már erősen folynak. A színdarabban mintegy 18 sze­replő vesz részt. Számozott ülőhelyek lesznek. Jegyek már e hó 25 tői válthatók Brutsy Gyula üzletében. — Földváry István-utca. Fent Szentgyörgy- mezőn, Esztergomnak legszebb fekvésű és leg- egeszségesebb levegőjű vidékén egy uj utca nyílt.. A Dobozy Mihaly-utcából torkollik ki ez a szép utca és folytatódik a bánomi szőlők felé. Az utca elején lakóházak, villa, kert, a folytatásában lakó­házaknak is beváló szép borházak. Ennek a szép utcának eddigelé nem volt neve, illetőleg tévesen ezt is Dobozy Mihály-utcának nevezték. A tanács most készül a legközelebbi közgyűlés elé terjesz­teni a poétikus utca keresztlevelét. Uj nevet fog kapni, úgy hírlik, hogy ezt a furcsa, érthetetlen, csúnya hangzású nevet készülnek neki adni, hogy: bánomi-út. Elég ebből kérem, ha már a dűlő van igy fölcsufolva, felesleges az utcát is elbusitani ezzel a névvel puszta kényelmesség okából, mert hogy a dűlőt is igy nevezte el egykor valaki, aki megbánhatta, hogy szőlőt elletett oda. Mi már egyszer ajánlottuk Földváry István nevét. Hiszen igaz, szép temetést kapott a mi poétánk és poéta- lelkű ügyészünk, de talán még se bánunk azért pazarul az elismeréssel, ha egy utcára is ráruház­zuk az ő mindenkor szép csengésű nevét? Nem is ő lesz ezzel megtisztelve, hanem az utca. Nem sokára közgyűlés elé kerül ez az ügy, kiván­csiak vagyunk, mi fog győzni : a kényelmesség, vagy a kegyelet ? — Az altisztek mulatsága. Az Esztergom­ban állomásozó helyőrség (csendőrség) hivatásos altisztjei február 1-én a Fürdő-szálló nagytermé­ben a 76. gy. ezred hivatásos altisztjeinek segély­alapja javára zártkörű táncestélyt rendeznek. A zenét a 76. gy. ezred zenekara szolgáltatja. — A kaszárnya restaurálása. A város ál­tal fentartott 76-os kaszárnyán a helybeli parancs­nokság panaszai folytán nagyobb arányú javítá­sokat kell végezni. Egy katonai és polgári (pol­gármester, mérnök és gazd. tanácsnok) elemekből alakult bizottság csütörtökön vizsgálta meg a ka­szárnyaépületet s bizony meggyőződött róla, hogy a katonaság panaszai nem alaptalanok s a közel jövőben nagyobb kiadásokat kell folyósítani a ja­vításokra a városnak. A bizottság szomorúan győ­ződött meg róla, hogy annak idején mily fölülete- sen vizsgálta át a munkálatokat átvevő bizottság az épületet. Különösen az ablakok nagyon rosz- szak. — A vendéglősök figyelmébe. Tarnóczky Kálmán, Esztergom vármegye területére is hatás­körrel biró szőlészeti és borászati felügyelőtől Bu­dapesten ismeretlen tettes ellopta a 96046,911. sz. földmivelésügyi miniszteri nyílt rendeletet. Ha tehát a tolvaj az ellopott rendelettel visszaélve, valahol zsarolást akarna elkövetni, rögtön jelentés teendő a rendőrséghez. Megjegyzendő, hogy egy szakértő ember ezen rendelettel könnyen megzsa­rolhatna sok korcsmárost, mert egyszerűen rá­fogja a borára, hog3r hamisítva van, az illető kocsmáros az esetleges kellemetlenséget elkerü­lendő, szívesen a markába nyom az állítólagos borászati felügyelőnek egy százkoronást. — Az eltömött csatornák. Amint az árvíz­védelmi munkálatoknál a főgyűjtőcsatornával el­készülnek, a használható szenny vízlevezető csa­tornákat be fogják kapcsolni, a rostul működő csatornákat pedig eltömik. Ez a sors vár a SchwachTéle háztól kiinduló s a Rakóczi-téren át­vezető csatornára is, mely a hévvizi hídnál tor­kollik be a Kis-Dunába. — Szénbánya Esztergomban. Évtizedek óta tudják már az esztergomi polgárok, hogy földjeik alatt óriási vagyon rejlik kőszén alakjában. Évek­kel ezelőtt egy rendkívül olvasott, okos, fel világo­sodott gazdaember, Nagy Ferenc igyekezett rá­hírek

Next

/
Thumbnails
Contents