Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 57. szám
1912. július 18. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — A vízivárosi zárda iskolája. A tervezett vízivárosi zárda iskolájának terveit szombaton vizsgálta meg a város építészeti bizottsága, egyben az építkezés helyét is megszemlélte. A tervezett iskola emeletes épület lesz, modern, higiénikus berendezéssel. Minden meg volna már hozzá, csak egy dolog hiányzik még : a pénz. A publikum is gyéren adakozik, a főpapság sem adott még a várakozásnak megfelelő mértékben. A nővérek újból a közönséghez, a szülőkhöz készülnek fordulni, hogy segítsenek a terv megvalósításában. Modern iskoláról lévén szó, nagyon kívánatos, hogy az tényleg megépülhessen, mert ilyen iskolának nagy hiányát érzi mindenki Esztergomban. — Közigazgatási bejárás. A Luczenbacher Pál cég által tervezett s Párkánynána vasútállomástól a Duna partjáig vezetendő iparvágány köz- igazgatási bejárása f. hó 30-án d. e. 9 órakor lesz. Az összejövetel Párkány községházán történik. — Az uj hajókikötő engedélyezési eljárásának határnapja holnapra 19-ére van kitűzve. — Pályázat a reáliskolához. A főreáliskolánál két régi és egy újon szervezett magyar-német tanszékre a közgyűlés határozatából kifolyólag pályázat hirdettetett, melynek határideje augusztus hó 22-ének déli 12 órája. — Megfelebbezet határozat. A városi képviselőtestületnek azon határozatát, melyben Noz- droviczky Miklós helyettes erdőmesternek pótlékot szavazott meg, dr. Zwillinger Ferenc meg felebbezte. — Törekvő tiizoltótiszt. Országh Kálmán tüzoltótisztünk a győri 6 napos tüzoltótanfolyam alatt sikeresen ’letette a gépészi vizsgát is, hogy az itteni gőzfecskendő felügyeletét teljes szakértelemmel gyakorolhassa. — Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vasárnap reggel kirándulást rendez Nógrádverőcze—Magyarkút— Magashegy--Vácivölgy malom—Nógrádra. Indulás az esztergomi csavargőzöstől reggel 5 óra 40 p. Gyaloglás 4 óra. Eleimet mindenki magával hozzon. Vezető: Globotschnig Mariska. — Felborult csónakázók. Satz Ödön és Vilhelm Sándor párkányi keményitőgyári hivatalnokok pénteken este a nagy meleg ellen úgy akartak védekezni, hogy csónakba ültek s a Duna hűs légáramlatát élvezték. De már a párkányi hajóállomásnál katasztrófa érte őket, bár szerencsére, nem nagy. A sötétben nekieveztek a kife- szitett láncnak, a mitől felborult a csónak, ők pedig a Duna szellője helyett a Duna habjait élvezték a legintenzivebben. Sikerült azonban a láncba kapaszkodniok s ott addig függtek élő zsuzsuk gyanánt, a mig kiáltozásukra egy kikötői munkás ki nem szabadította őket kellemetlen helyzetükből. — Tűz a Garamon. Á Kicsind község tulajdonát képező s a Garamon lévő vizi malom pénteken esti 9 órakor leégett. A kár 7600 korona. A malom az E. M. Ált. Bizt. Társaságnál volt biztosítva. A tűz valószínűleg eldobott cigarettától keletkezett. — Egy kocsis szerencsétlensége. Huszár István 49 éves, családos, piszkei gyári kocsis követ fuvarozott. A szekéren 13 métermázsa márványkő volt s Huszár a kocsi elején egy kis helyen vonult meg, úgy hajtott. A bányából a községbe vezető utat most javítják s ezért a fuvarosok a feltöltött útról letérni kénytelenek. Mikor Huszár a töltésről lehajtott, valamiképen lecsúszott s a nagy súllyal terhelt kocsi kerekei mindkét lábán keresztül mentek s a csontjait úgy összetörték, hogy egész életére nyomorék és keresetképtelen marad. Nagy sérülései, ha egyéb komplikáció közbe nem jön, 6—7 hónap alatt gyógyulnak. — Ismét lopják a vasúti kocsikat. Jóformán állandó rovatot lehetne nyitni a Párkánynána körül történő vasúti kocsi fosztogatásoknak, oly gyakoriak azok. Legutóbb csütörtökön este 11 órakor vették észre vasúti alkalmazottak, hogy a Garamkövesd és Párkánynána állomások közt haladó tehervonatnak egyik kocsijáról le van feszítve az ólom s a kocsiból 2 zsák liszt hiányzik. A tetteseket persze csak önmaguk ösmerik egyelőre. De jó lesz a párkányi állomás vasúti munkásai közt széjjel nézni kissé, hátha a liszteszsákokra rá lehetne akadni valamelyiknél. — Rejtélyes gyermekgyilkosság. Nyerges- ujfaluról írják, hogy vasárnap a hegyek között arra járó munkások egy kis gyermeknek levágott lábára akadtak. Az orvosi vizsgálat során megállapítás nyert, hogy a láb egy körülbelül 2—3 hónapos gyermeknek bal lába, amelyet éles eszközzel élő állapotban vágtak le, tehát a szegény apró teremtést kegyetlenül meggyilkolták. A csendőrség széles körű nyomozást indított a rejtélyes ügyben, a melyről a komáromi kir. ügyészségnél is megtették a följelentést. — Az uj ügyvéd. Egy egészen fiatal ügyvéddel évődnek kávéházi asztaltársai. A doktor urat most vették fel az ügyvédi kamarába. Ugye azonban még alig van, egyelőre az irodaalapitás külsőségei foglalják le. — Valami szép, stilusos, érdekes táblát szeretnék csináltatni a kapura. Nemcsak egyszerűen a nevemet. Csak tudnék valamit kitalálni. — Ó, az a legkönnyebb, mondja valaki. — Halljuk ! szólt mohón az ügyvéd. — Akasztasson ki a kapura egy rókát és két bőrt. — Legényáldomás miatt bicska. Vasárnap este a Háber fele kocsmában iddogáltak Karván a legények. Esti 11 órakor egy társaság haza felé indult, amikor az utón Mihalik József tréfából birkózni kezdett Sabla Károllyal. Egyszerre Mihalik háta mögé ugrott Sabla Pál, a birkózó Sabla Károly öccse és bicskáját markolatig beledöfte Mihalik hátába. A sebesült legényt beszállították a Kolos kórházba. Sabla Pál azt hozza fel mentségére, hogy Mihalik előzőleg azt mondta neki : ha még nem fizetted meg a legényáldomást, eredj a legények közül. Ezzel őt megszégyenítette. Az érzékeny ifjú dutyiba került. — Tanítók öröme. A’ vall. és közokt. miniszter egy most kiadott rendeletével sok ezer embert tett boldoggá; olyanokat, kik azt valóban megérdemelték. A községi és felekezeti tanítók fizetését egészíti ki ezzel a rendelettel az állami tanítók által élvezett fizetés mértékéig. A rendelet fontosabb része a következők : Az államsegélynél való kiegészítésnél az a törekvésem, hogy a tanerőknek lehetőleg ugyanannyi fizetés bizto- sitassék, mint amennyit az állami polgári és felső népiskolai tanerők élveznek. A rendelet a szabályrendszeresitett állásban levő tanítóknak, tanító* nőknek az iskolafentartótól nyert fizetését, ha négy évnél rövidebb ideje szolgálnak 1400 koronára, 4 év után 1600 koronára, 8 év után 2000 koronára, 20 év után 2200 koronára egészíti ki. A rendes tanítók (tanítónők) fizetése, ha négy évnél rövidebb ideje szolgálnak, az államnál alkalmazott tisztviselők, illetve tanerők számára a X. fizetési osztályban rendszeresített legkisebb illet- mány összegére, vagyis évi 2000 koronára egé- szittetik ki. Az 1893. évi IV., az 1904. évi I., valamint az 1906. évi II. törvénycikkel a X., XI. és VIII. fizetési osztályokban rendszeresitett további magasabb illetmények összegéig a fizetés a rendes tanítói [tanítónői] szolgálat mérvéhez képest az ugyanannyi ideig szolgáló állami polgári iskolai rendes tanítók illetményeinek [fizetésének és személyi pótlékának] megfelelően fog kiegészíttetni. A fizetéskiegészitő államsegély megállapításánál a lakpénz, ötödéves korpótlék és igazgatói dij ak kivételével az iskolaföntartó által biztosított összeg nyugdíjba beszámítható illetmények, úgymint alapfizetés, fizetés, személyi, drágasági pótlékok, valamint természetbeni járandóságok, az internátus ellátásuk pénzegyenértéke stb. számba vétetnek. — Papagályok a szabadban. A budapesti állatkertben mindenkinek feltűnik és kedvére válik, hogy a legtöbb állat szinte szabadon él és kénye-kedve szerint mozoghat tág udvaraiban, lehetőleg természetes körülmények között. Legbajosabb ezt az elvet a könnyen elrepülő madarak soraiban érvényre juttatni ; mégis megkísérli ezt most az állatkert igazgatósága oly formán, hogy első sorban számos papagályt, különböző fajokban bocsát ki szabadon a kertbe. Természetesen ezeket előbb szoktatják a kertnek bizonyos helyeihez, fáihoz; meghatározott pontokon szórják” nekik naponta az eledelt és ugylátszik sikerülni fog a kísérlet, mert a legtöbb kieresztett madár vígan röpköd a nagy platánfák ágai között és beleszokott már az odaakasztott mesterséges fészkelőkbe is. Különösen érdekesek a színes nagy arák és a fehér tollú bóbitás kakaduk, a melyek reggelenkint magukban kiszállnak a nagy madárházból, elfoglalják szokott helyüket a szabadban és ott mozognak egész nap. Este azután visszatérnek a ház belsejébe ; sőt ha rosszra fordul az idő, napközben szintén besietnek a védett helyen levő éjjeli szállásukra. Legközelebb öt pár nimfapapagályt fognak szabadon ereszteni a kertbe. Az idevaló éneklő madarakat, rigókat, cinegéket az ősszel fogják mesterséges etetéssel az állatkertbe szoktatni, hogy jövő tavaszra ott fészkeljenek a bokrokban. (ITT" NYILT-flQly) Kedves mama rosszul vagyok. Azt hittük, a hegyi levegő használ majd, az orvos azonban azt mondja, hogy inkább tengerre kellett volna mennem ! Most azonban már itt vagyok s az állapotom nem engedi, hogy mindjárt elutazzam innen. Kérlek, küldj azonnal néhány doboz valódi Fáy-féle szódeni ásványpasztillát, ez mindig használt nekem és envhitette a bajomat. Remélem, ha lesz szódenim, elbírom majd a hegyi levegőt is. Egy doboz szódeni ára 1 kor. 25 fillér. SZÍNHÁZ Érdekes az esztergomi közönség magatartása a színi évad második felében. Napról-napra telt ház előtt játszik színtársulatunk. Most már tapasztalták, hogy elsőrangú előadások kerülnek színre dr. Patek társulatánál. A bizalmatlanság eloszlott. * * * * Szombaton zsúfolt ház előtt adták a „Kis gróf“ cimü operettet. Valósággal verekedni kellett a helyekért. Az érdeklődés érthető volt. Pompás kiállítás, remek díszletek, nagyszerű előadás, illúziót keltő jelmezek. — P. Bihary Böske enniva- lóan kedves volt. Kár, hogy jövőre már egyáltalán nem, vagy legalább is csak igen kivételes esetben gyönyörködhetünk művészetében, kedvességében és szépségében. Kassai Rózsi figyelmet keltő hűséggel kreálta a gazdag amerikai nőt. Tihanyi a huszárezredes szerepében kedveltette meg még jobban magát. Sebestyén és Borbély mókáin sokat kacagott a közönség. A címszerepet Faludi játszotta. T. Zalai Irma igen jó színházi mama volt.