Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 56. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 56. szám. Vasárnap, július 14. r AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC Egész évre ....................12 K Negyedévre.........................3 K F élévre ...... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Böngészés. Baross Gábor utódai sárba tiporták elődjük remek alkotását, az ország fellendítéséhez vezető zónatarifát. Nem is nagyon emelték a sze- mélydijszabást. Eddig Pnána-Budapest gyorsvonat 4 kor. volt, most 5'90, Érsekújvárra 3 kor. volt, most 3‘70 K. Egyik iráyban 50°/o, a másik irányban 23% az emelkedés. Akármilyen sürgős egyesek útja, ilyen áron talán mégsem kérnek belőle és inkább tűrik majd a helyi érdekűnek unalmas zakatolását. Nagy hiba, helytelen spekuláció volt ily aránytalansággal, de egyáltalában is emelni a személydíjszabást. Az illetékes tényezőktől ez nem „fair“ dolog, mert a vasút nem luxuscikk, mint pl. az egyiptomi cigaretták, amelyeknek áremelése ellen nem szólhatott senki. Elvégre szívhat az illető ur dráma cigarettát is. De utazni, még hozzá gyorsan, ez ma a legszomorúbb ke- nyérharc, ez szükséges rossz és az ország gazdasági és kereskedelmi érdekeinek ezen tarifa- emelés semmiképpen sem lehet előnyére. Legföl- lebb akkor láthatjuk szívesen ezen igazságtalan intézkedést, ha hölgyeink és uraink nem fognak folyton Budapesten bevásárolni, hanem a drága utazás ellensúlyozására itthon szerzik be szükségleteiket. Ez esetben, de csakis ebben az esetben kibékülünk ezen intézkedéssel, mert akkor legalább hasznát látja a város. — i-1. * Nyári üdülés. Hóbortos divat. Hiszen városunknak meg van minden kelléke ahhoz, hogy hozzánk jöjjenek pihenni azok, kiknek idegrendszerét a városi élet ezernyi baja megőrölte. Itt vagyunk nyugodt csendben a szép Duna partján, itt .élünk a zölddel benőtt hegyek egészséges Kli- máju tövében ... A kávéházak előtt üldögélve, a szép estéket igazán kellemesen el lehet tölteni. De a buta divat kényszerítő erejének súlya ránehezedik a tehetősebb emberekre és járják a túlzsúfolt meleg vasutakat, hogy megszokott kényelmükről lemondva, idegen helyen, idegen szokások között, drága áron élvezzék az emészthetetlen konyhát, a pincérek szemtelenségét, a szállósok rosszhiszeműen összeállított számláit. Nem vagyunk irigyek ; teljesüljön óhajtásuk 1 De gus- tibus non est disputandum. — i-1. * A debreceni cenzúraeseténekőszinténörülünk. Eddig nagy divat volt a sajtó dolgában az általánosítás. „Egy húron pendül minden újság.“ Ez volt a bölcs szentencia. Debrecenben a helyi lapok nyilvánosan ki közösítették maguk közül az álhirlapot. Ebből aztán nyilvánvaló, hogy nem mind pendülünk egy húron. Igaz, hogy a debreceni polgármester figyelmeztetésének olyan cenzúra féle mellékize van, de a tisztességes sajtó ezen sem ütközött meg Debrecenben, mert szép dolog nagyon a sajtó- szabadság, de aki visszaél vei, tartozzék bármely politikai párthoz, vagy legyen csak társadalmi újság, azonnal el is veszti a hozzá való jogát ethikai szempontból. A törvény előtt? Ott még nincs szabályozva a dolog, de mi hírlapírók kívánjuk legjobban, hogy minél előbb szétválasztassék a búza a konkolytól a sajtó revíziója révén. Üdvözlet debreceni laptársainknak! —PlA villamos összekötő vasút. III. A folytatólagosan közölt műszaki leírásnak technikai és forgalmi részét ösmer- tetjük jelen számunkban. * A vonal vezetése a múltkor előadottak által, de különösen a létező Dunahid folytán adva van. E kis vasút létesítésének döntő pontja a 495 m. fesztávval bíró Dunai közúti hídnak alkalmazása, ami nem ütközik nagyobb nehézségekbe, mert a Dunahid lényegesen nagyobb terhelésre van méretezve, amint ez alant be van igazolva. A dunai hidakat úgy amint vannak, óhajtjuk felhasználni, természetesen a megfelelő felépítmény és villamos felszereléssel. A dunai hidak két sínpárral lesznek ellátva, de a hídon mindenkor csak egy vonat lesz, mely vonat a közúti kocsik közé sorozódik. Mint a mellékelt keresztszelvények mutatják, ilyenkép a forgalom egész simán lebonyolítható és a közúti szekérforgalom semmiben sem lesz korlátozva. A villamos mozdony szolgálati súlya „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TARCAJA. Esztergom irodalomtörténetéhez. (Szeder Fábián Urániája. 1828.) Irta : dr. Kőrőssy László, Nemsokára száz esztendeje lesz, hogy Esz>- tergomban külön szépirodalmi almanach, évkönyv jelent meg. Szeder Fábián bencéstanárunk szerkesztette Kisfaludy Károly korszakalkotó Aurórá-ja mintájára. Az esztergomi „Nemzeti Almanach“ uj esztendei ajándékul, 1828-ban jelent meg Beimel József betűivel és költségével, naptárral, kottamelléklettel és tömérdek szépirodalmi költeménnyel. Egy csinos, arany metszésű, valóban úri hölgyek kezébe illő példány ára, tokkal együtt öt forint volt. Bizony tekintélyes összeg abban az időben. Szeder Fábián a tudós tanár, aki népszerű belletrista is volt, mint „redactor“ és Beimel kiadó, cs. kir. priv. primási könyvnyomtató és könyvárús fölkérte az akkori Írókat csatlakozásra. Nemcsak „a literátori pályához szokottakat“, hanem „a jelesebb kezdőket is“. Megígérik egyúttal, hogy „amennyire rajtuk áll, évről-évre neve- kedni fog, hogy legyen valamijük, amit édes hazánk oltárára tehessenek.“ Ilyen Kazinczy Ferenc-stilü ideális „jelentés“ mutatta be tehát az esztergomi eredetű Urániát az országnak. Megható Papp Ignác beköszöntő distichonja Urániához: Édes Alak ! kedvelt Esztergom ritka Szülöttye ! Menj szaporán Honyunk Szépei karja közé! A csinos kiállítású könyvben az illusztrációk, vagyis a rezek (rézmetszetek) magyarázatában el van mondva, hogy a cimképet, Uránia múzsát, amint Buda. városa felett egy fellegen lebeg és sugarakat szór, Gerendás József esztergomi fi készítette a címlappal együtt. A helybeli rajzolóra vonatkozólag kiderítettem, hogy ő csakugyan Esztergom szülöttje. Magánmérnök volt és a Lőrinc-utcai emeletes Gerendás-házban lakott, ahol ma utóda, özv. Niedermann Pálné úrnő lakik és több érdekes rajzot őriz az esztergomi művésztől. Gerendás Józsefen kívül a múlt század elején és közepén legkeresettebb rézmetszőnk, Russ Károly is buzgó illusztrálója volt a szépirodalmi vállalatnak. Az Uránia rézmetszetei közül néhány valóban történeti becsü. Ilyen pl. „Szent István éjjeli ajándékozása“ vagyis titkos jótékonysága. Az 1829-iki kötetben „Szent István Mártyr ama képszobrának rajzolatja után van készítve, melyet Ferenczy hires Magyar művész az épülőben levő Esztergomi főtemplom egyik kápolnája számára hazánkbeli fejér márványból készít.“ A harmadik kötetben, 1830-ban jelent meg az a „kép, mely Esztergom várát ábrázolja s Orbán Gábor 1828-ban rajzolt, midőn negyedik májusban a készülőben lévő Nagytemplom végett a felsővárat bontani és a temérdek földhalmot, amint az a rajzolatban a jegenyefák mellett meg is látszik, küljebb téríteni kezdették. Különben a meredek sziklára épült regi várfalak egyrészről, mai napig is pompás tekintetet nyújtanak és méltóak, hogy mindenekelőtt uj formába és fénybe jöjjenek, lemásohassanak. Ezt Stöber József metszette rézbe.“ A szépirodalmi vállalatban az összes szép- irodalmi műfajok sorakoztak. Hogy milyen előkelő
