Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 52. szám
1912. junius 29. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 arra nézve, hogy a rendes szolgálati időn túl legalább még két évet tényleges szolgálatban töltenek. Ez után az iskola megkezdéséig csa- pattestüknél legalább 6 havi katonai kiképzésben részesülnek, ezt követőleg pedig legalább 2 hónapon at egy alosztályi irodában bevezetik őket uj szolgálati águkba. Hangsúlyozandó, hogy azok a katonák, akik az iskolát (a kezelőiskolát) megfelelő eredménnyel végzik, III. o. számvivő altisztekké fognak kineveztetni és kizárólag irodákban alkalmaztatnak. Ha csapattestüknél kevés lenne a hely, olyan más csapattestekhez helyezik át őket, a hol mielőbb I. o. számvivő altisztekké lehetnek. A hadügyminiszter azt az újítást is be akarja hozni, hogy a számvivő altiszteket általában oly javadalmazásban részesítse, (végkielégítés stb.) mint a csapataltiszteket, a mi által őket oly anyagi helyzetbe juttatná, hogy 4—6 évi tényleges szolgálat után a végkielégítés segélyével egy kisebb, önálló üzletet nyithatnának, ha ugyan nem látnák jobbnak végzett tanulmányukra való tekintettel a tényleges szolgálatban maradást, hogy annak idejen a tisztviselői állásra jogosító igazolványnak a törvényben biztosított kedvezményei igénybe vegyek. Munkásbiztositás. Határozatok. A kerületi munkásbiztositó pénztárnak minden igényjogosult részere külön-külön meghatározott összegben kell az ideiglenes segélyt folyósítani. Több igényjogosult részére közösen egy összegben való folyósításnak nincs helye. (A. Mb. H. 1912. év V. 52/1. szám.) A kerületi munkásbiztositási pénztárnak segélyezés tárgyában hozott határozatait indokolással kell ellátnia és a fél kezéhez kézbesítési bizonyítvánnyal kézbesittetnie. A háziipar terjesztésére alakult egyesületnek alkalmazottjai betegségi biztosításra kötelezettek. Nem a végzett munka minősége, hanem az alkalmaztatási jogviszony jellege adja meg a biztosítási kötelezettség alapját. [Kereskedelemügyi minisztérium 1912.] A rikkancsok az egyébkénti törvényes föltételek fönforgása esetén betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek. [Kereskedelemügyi minisztérium 1912.] Erdei munkások, ha a munkaadó vállalata nem őstermelés, hanem ipar-, illetve vállalatszerűén űzött kereseti foglalkozás, betegség esetére biztosítási kötelezettség alá esnek. [Curia 1911. évi október hó 25-én 1230j 1911. P. szám.] Halált okozó balesetért az elhalt szülői kár fejében csak oly tartásnak megtérítését követelhetik, amelytől elestek és amelyre fiuk velük szemben törvénynél vagy, törvényes gyakorlatnál fogva kötelezhető lett volna. Azon vagyon elvesztéséért azonban, amelyhez a szülők nem az elhaltnak törvényes kötelezettsége folytán, hanem csak önkéntes adomány útján jutottak, ugyanazok kártérítést nem igényelhetnek. [Curia 1912. 1729|911. sz.] Aratás előtt. (V.) Akármi történik emberek gyarló tévedéséből, elvakult gyűlöletéből, pártviszályból, ebből a magyar átokból, — az idők kereke mégis csak tovább forog és ha a közélet tábláján aggódva is nézge- lődünk szét, — a búzatáblákban annál nagyobb öröme van a gazdának. Gazdag áldást terített az Úr és ha ebben a buza- kalászt érlelő junius derekatáji napokban ölt legnagyobb fokot az ég áldásáért való aggodalom, hinni, remélni kell, hogy megelégelte a gondviselés szenvedéseinket s legalább egy jó terméssel kárpótol a közélet sivárságáért, reménytelenségéért, azokért a nagy csapásokért, melyek egyre- másra következtek ebben a szomorú esztendőben : Balványosváralján a Tornádó, Komárom és Esztergomban katasztrófalis jégverés, Lúgoson, es ki tudná még elmondani, hogy hol, vizaradás. Oda lett az emberek vetése; annál vigasztalóbb, hogy az ország általában reményt keltve várja az aratást s valóban komisz dolog, ha igaz, hogy ahol még a sarjukalász is tele- szemet Ígér: Debreczenben lelkiismeretlen kezek keverik a kártyát és sztrájkra izgatnak. Nem nagyon hisszük, hogy a kaszás ember ez uszító szóra hallgasson. Volt már egyszer nem is messzire Debreczentől aratási sztrájk és akik abban résztvettek: nagyon megégették a szájukat. És ez nem pesti műhely, ahol ha egy napig szünetel a munka, az nem olyan baj. Bejön a munkás masnap és tálán külön órában elvégzi a dolgát. Ha az alföldi munkás ember nem dolgozik aratáskor koplal, ha volna is olyan sztrájkpénztár, amely győzné eltarthatni újig, — mert az alföldi munkás az egesz teli kenyerét aratáskor keresi meg. Sőt még az is existenciáját veszélyezteti, ha akármi szervezet tanácsára az aratasi szerződés megkötésétől vonakodik. Mert az aratás nem tréfa dolog. Itt a gazda nem várhat arra, hogy talán mégis meggondolják az ő rendes aratói a dolgot és munkába állanak. A gazda nem rendelkezhetik ilyen bizonytalanságra. Neki munkást kell szegődtetni es ha vannak szegődő aratói, a régiek hiába jelentkeznek ; későn van. így maradt ki Hajdudorog, Szoboszló táján nehány év előtt nehány ezer gazdasági munkás, s hej ! de keresték, a ki őket az aratási szerződések késedelmes kötésére izgatta. Mert alapjában még értelmetlen dolog is a munkából való kihúzódás és az aratasi szerződések kötésétől való vonakodás. Hiszen a munkástörvény óta a munkások úgyis alternative szerződnek. Tegyük föl, hogy a termés annyira meghibásodik, hogy a munkás keresete, ráfordított munkája kárbaveszett. Ebben a helyzetben a munkástörvénynek azt a kedvezesét veheti igénybe a munkás, hogy dologba állás előtt nem termésrészt, de napszámbért kivanhat. Nem mondhatja tehat, hogy ő látatlanba nem szerződhet, viszont eppen a búzatermés aratasanak időhöz való kötöttsége és elodázhatatlan sürgőssége teszi szükségessé rá nezve, hogy az aratási szerződéseket idejere megkösse. Nálunk nincs efemer jelentősége ennek az Írásunknak; de mégis, jó az ilyet megbeszélni, mert csalóka ábrándok és a zavarosban való halászás vágya, ki tudja hol akarja a maszlagot vetni és családos embereket koldussá tenni. Oly gonosz játék, hogy csodálkoznánk, ha ebben a gonosz időben meg nem próbálkoznának vele. De a munkások legyenek résen s a zajütőt, a ki sehol sincsen, mikor már a fringia ki van rántva, — füleljék le és tanítsák meg, hogy rontásukra ne törekedjék a jövendőben. Od«KX>0 ftesiönatio. 3/Cagam mondtam, le álmaimról, Ssépek, voltak; £ csalfák; nagyon. Ssegény szivemet majd megölték . . . £ serdül már nem álmodom. °u gy élek majd sivár közönnyel, Tán boldogan is, meglehet, úyíig a felejtés sűrű fátyolt Sző lassan a múltak felett. £5 én emlék nélkül, álmok nélkül Ú/Legjárom lassan utamat, 3/Cig fáradt lábam egy újon hányt Sir szélin egyszer megakad. Kempelen Farkas. — A főispán Esztergomban. Meszleny Pál főispán ma Esztergomba érkezik és pár napot itt szándékozik tölteni barátai kőiében. — Primicia. Farda Ignác holnap, f. hó 30-án reggel 8 órakor tartja első szentmiséjét a belvárosi plébánia-templomban, Mátéffy Viktor manuduktorsága mellett. — Esküvő. Benedek Dénes oki. vaskohómérnök jun. 23-án esküdött örök hűséget arájának, Viszolajszki Gizellának a hontmegyei Szetén. — Uj állatorvos. Hegedűs Sándor móri (Fehér m.) járási állatorvos Esztergomba helyeztetett át. Az uj m. kir. állatorvosnak működési területe Esztergom város lesz. — Egy elmaradt beszéd. A vasárnap meg tartott népgyűlésen Kobek Kornél is a hivatalos szónokok közt szerepelt, azonban még meg sem nyitották a gyűlést, midőn sürgönyt kapott, hogy kis leánykája lebukott egy magasan levő ablakból. Természetes, hogy az aggódó apa haza sietett. — Magyary László ünneplése. Köztudomású, hogy Magyary László, aki már 11 éve, hogy megalapította és vezeti a „Magyarországi Munkások rokkant és nyugdijegyesület“-et, eddig következetes szerénységgel kitért minden ünne- peltetés elől. Most aztán sorsát ő sem kerülhette el. Csütörtökön este ugyanis meghívták őt az ipartestület kerthelyiségébe, amely testületnek ő érdemes elnöke, egy kis barátságos vacsorára. A barátságos vacsorából azonban lelkes ünneplés lett, miről Magyarynak előzetesen nem volt tudomása. Megjelentek a vacsorán a város tisztikarán kívül Esztergom közéletének kiválóságai impozáns számban és folytonos, lelkes l hangulatban ünnepelték az erre igazán méltó férfiút. Egész sereg felköszöntő hangzott el a vacsora során, igy Bartalos Vince az ipartestület alelnöke az iparosság nevében, Mátéffy Viktor plébános a Kath. Legényegylet nevében, Krainiker Ferenc a nyugdijegylet tagjainak nevében köszöntette fel az ünnepeltet. Beszédet mondott még dr. Prokopp Gyula, mint iparhatósági biztos, O’sváth Andor v. főjegyző és még igen számosán. Magyary Lászlót igen meghatotta a nem várt, de valóban kiérdemelt becsülésnek és ragaszkodásnak ünnepi megnyilatkozása, amelyhez ellenkező politikai elveink mellett is, mi is őszintén csatlakozunk.