Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 51. szám
1912. junius 23. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — Eljegyzés. Salcinger Ferenc dorogi lakos eljegyezte Bartl Gizit Pécsről. — A vármegye központi választmánya július 2-án d- e. 10 órakor a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségében ülést tart, amelyen a képviselőválasztók 1913. évre érvényes névjegyzéke ellen érkezett felszólamlások és észrevételek kerülnek tárgyálás alá. — Szent István napja Esztergomban az idén az előző éviekhez hasonló fénnyel és ünnepségekkel lesz megtartva. A hétfőn tartott bizottsági ülésen már foglalkoztak az ünneplés módozataival. Határozatba ment, hogy az idegen- forgalom előmozdítása céljából a város az Esztergomba kirándulók számára csoportos utazási kedvezményt fog kieszközölni a kereskedelmi minisztertől, amire annál is inkább szükség lesz, mert a vasúti személydijszabás f. évi julius 1-től megváltozik. Az egyházzenetörténeti énekelőadás az idén nem a főszékesegyházban, hanem a kir. városi plébánia-templomban lesz megtartva. A délutáni szórakozások között a nap egyik eseménye lesz az országos uszóverseny a Nagy-dunán, amelynek rendezésére fővárosi sport-egyesületek kéretnek fel. A reggeli diszfelvonulás is szebb és impozánsabb képet fog nyújtani, mint az előző években. Mátéffy Viktor plébános, az ünneprendező bizottság alelnöke az ünnepre uj egyházi lobogókat szerez be, Szent István, Szent László és Szent Imre képeivel. A lobogókra a gyűjtés a plébánia-templomban már is megindult. Úgy hisz- szük, hogy a vallásos és nemzeti célra közönségünk szívesen fog adakozni. A nagyobb összegeket a plébánián, vagy a sekrestyében lehet átadni ; a kisebb adományok gyűjtésére az ezen célra felállított persely szolgál. — A vármegyeház felülvizsgálata folyamatban van. Hir szerint a felülvizsgálatot teljesítő miniszteri kiküldött meglehetős sok pófolni valót talált az építkezésen, amelyeket a vállalkozónak helyre kell hoznia. A vizsgálat után fog majd kitűnni, hogy ezek a hiányok a vállalkozó, vagy az épület tervezőjének rovására irandók-e. — Az olimpiai céllövö versenyen Esztergomban dőlt el, hogy kik fognak Magyarország részéről versenyezni a nagy, nemzetközi mérkőzésen. Megállapodás szerint a következő 7 esztergomi céllövőt küldik ki államköltségen Stockholmba : Velez Rezső, Böhmherr Emil, Prihoda István, Farkas Aladár, Hauler László, Mészöly Géza és dr. Hammersberg. — A custozzai csata emlékünnepét a 76-os gyalogezred az idén is hagyományos módon ünnepli meg. Tegnap céllővő verseny volt a katonai lövőtéren, 23 án este zenés takarodó lesz, 24-én ébresztő s délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise a belvárosi plébánia templomban. — Etter kir. ügyész halála. Olvasóink emlékezni fognak még a múlt év karácsonyán Budapesten történt tragikus esetre, a melynek áldozata dr. Etter Dezső budapesti kir. ügyész volt. E hó 18. és 19-én tárgyalta az építésnél történt mulasztás ügyét a budapesti büntető törvényszék, a mely ítéletében a fokozatos felelősség elvének megállapítása után Gerstenberger Emil kir. tanácsos, építőmestert emberölés vétsége miatt 2000 korona fő- és 1000 korona mellékbüntetésre, behajthatatlanság esetén 150 napi fogházra, a súlyos testi sértés miatt pedig 400 korona fő- és 200 korona mellekbüntetésre, behajthatatlanság esetén 30 napi elzárásra ítélte, Reisner Antal főpallért öt hónapi fogházra és 160 koronára, Dlho- lucki Sámuel állványozót 4 havi fogházra és 80 koronára, Gregács Tamás és Adamik György napszámosokat 3—3 havi fogházra és 40—40 korona pénzbüntetésre Ítélte. Minthogy Kakas István kömüvessegéd ellen az ügyészség a vádat elejtette, az eljárást ellene a bíróság megszüntette. — Miniszteri döntés Köbölkút határának tagosítása tárgyában. A m. kir. földm. miniszter f. é. junius hó 11-én 3334 VI.—3. sz. a. döntő határozatot hozott a köbölkuti határtagositás kérdésében, melynél fogva az a községre nézve ez idő szerint nem hasznos és célszerűen keresztül sem vihető. A tagosítást ellenző gazdák, Stampay János főtanitójuk vezetésével kétszer is deputáltak ezért a miniszternél; csaknem másfél évig tartó küzdelem után végre is győzedelmeskedtek s ekként mintegy negyedmillió korona kártól szabadultak meg. — Ülések a városnál. Tegnap délután a város építési és jogügyi bizottsága ülést tartott. — Rosszul rendezett népgyülés. A mai napra tervezett ellenzéki népgyűléssel baj volt. A rendezők ugyanis el is határozták a gyűlést, meg is állapodtak annak dátumában és helyében, sőt ki is nyomatták a nemzeti szinü plakátokat, a melyeket szétküldöztek a megye minden zugába, hogy minél nagyobb néptömeget mozgósíthassanak, csak éppen egyről feledkeztek meg, hogy arra előzetesen engedélyt is kellene kérni. Mikor aztán mulasztásukat pótolni akarták, a függetlenségi érzelmű, de meggondolt polgármester, Vim- mer Imre a bejelentést tudomásul vette ugyan, de nagyon helyesen nem egyezett bele, hogy az a Széchenyitéren tartassák meg, mert ott lehetetlenség az elveiért lelkesedő és tiszteletre méltó polgárság közé elvegyült, kihágásokra hajlandó, közveszélyes elemeket ellenőrizni és féken- tartani. Megengedte azonban a polgármester, hogy a népgyülés zárt helyen tartassák meg. Ezt a határozatot a népgyülés rendezői megfelebbezték az alispánhoz, hol Brutsy János, a 48-as és függetlenségi kör elnöke és dr. Zwillinger Ferenc titkár személyesen is megjelentek és teljes garanciát vállaltak, hogy a népgyűlésen minden rendellenességet kerülni fognak, sőt azt egyenesen meg fogják akadályozni. Pongrácz Kázmér m. főjegyző az alispán helyettese, a népgyülésnek fél 11 órakor a Széchenyi téren leendő megtartását engedélyezte. A népgyülés szónokai: gr. Eszterházy Mihály, Frey János, Kobek Kornél és Zlinszky István orsz. gy. képviselők lesznek. A rend fentartására a rendőrség és csendörség fog felügyelni, de készenlétben fog állani a laktanyában a 76. gy. e. egy százada és a 23. gy. e. egy zászlóalja is. Hir szerint két fővárosi detektív is eljön a gyűlésre, hogy azokat a „tüntetőket“ szemmel tartsa, akik órát és bugyellárist szeretnek eltüntetni s akik ily alkalmakkor többen ki szoktak rándulni a jó vidékre, zsebszüretet tartani. — Kiránduló diákok Esztergomban. A zsolnai főreáliskola négy felső évfolyamának hallgatói tegnap három tanárjuk vezetése alatt városunkba jöttek, hogy annak történelmi nevezetességeit megtekintsék. — Záróvizsga. A husszemle tanfolyam hallgatóinak záróvizsgája f. hó 29-én lesz, melyen Esztergom, Bars és Hont megyéből vesznek részt. — Az uj bérkocsi díjszabást a város kiadta már a rendőrkapitányságnak azzal, hogy annak határozmányai már f. hó 5-től érvényesek. Az uj tarifa díjtételei magasabbak a réginél s részletesebben is állapítják meg az egyes városrészekből való utazások dijait. A tarifa egyébiránt falragaszok utján és dobszóval is nyilvánosságra fog hozatni az utazó közönségnek nem nagy örömére. — Esztergom. Ilyen címen ízlésesen kiállított munka jelent meg Buzárovits Gusztáv cég kiadásában. A nem kis fáradságra és utánjárásra valló művet Dvihally Géza állította össze. Városunk és intézményeink iránt táplált szeretet vonul végig az egész könyvecskén. Célja Esztergom szab. kir. város történeti és jelenkori rövid ismertetése. A történeti előzmények ismertetése után főbb intézményeink kerülnek sorra, első sorban (és igen részletesen a Bazilika s a hozzá tartozó nevezetességek) Vak Bottyán palotája, tanintézeteink, a fürdők, könyvtárak és régiségtárak, majd Esztergom környékének érdekesebb részei. Végül városunk jelenlegi állapotát tartalmazó rövid statisztika fejezi be a művet, melyhez még egy térkép is van csatolva. Mintegy negyven év előtt dr. Körösy László adott ki Esztergomot általánosságban ismertető művet. Azóta ez az első ily irányú munka. Dicséretére válik az ambiciózus szerzőnek. — Turista kirándulások. Ma turistáink együttesen rándulnak ki a budapesti „Szögesek“ csoportjával. Útirány : Tát — Köleshegy — bajóti Öregkő—Bajót — Nyergesújfalu. Indulás az esztergomi vasútállomásról reggel 8 óra 12 p. Gyaloglás 4 óra. Találkozás a budapestiekkel Kenyérmezőmajor vasútállomásnál reggel 8 óra 24 p. Vezető: Oltósy Rezső. — Délutáni kirándulás. Útirány . Bajót — Nyergesújfalu—Bajót. Indulás az esztergomi vasútállomásról 12 óra 10 p. Gyaloglás 2 óra. Eleimet mindenki magával hozzon. Találkozás a reggeli csoporttal ^ajóton. Vezető : Laiszky Kázmér. — Főgimnáziumi tornatanárokról. A koalíció uralmának idején báró Barkóczy Sándor, mint a középiskolák hatalmi tényezője, kedvezni akart az újdonsült tornatanitói nemzedéknek, valószínűleg azon okból, hogy az ujonan képzettek álláshoz juthassanak, tehát meg kellett szüntetni az óraadással foglalkozó, hasonló képzettségű, idősb, 1, 2 sőt 3 évtizedes múltra visszatekintő középiskolai tornatanárok állását. Ezek az idősb óraadó tornatanárok alig Va évi díjazás mellett, becsületes igyekezettel szolgálták a testnevelés ügyét az egész országban, mígnem a mai testnevelés faktorai rendszeresített állásukban háromszor annyi díjazás, kor- és működési pótlék, lakbér és nyugdíjigény mellett teljesen ugyanazon munkát végzik, mint óraadó elődeik, természetesen többkiadást okozva ezáltal az iskolafenntartóknak. Fent hivatkozott rendelet végrehajtását megsürgették többszörösen az önálló hatáskörrel rendelkező bencésrendnél is. Evekig elintézetlenül húzódott az ügy, miglen a jelenlegi főapát megunva a kormányközeg részéről nyilvánuló zaklatást a főhatósága alá rendelt főgimnáziumoknál, igv az esztergominál is, sorra megszüntette az óraadói tanárságot, s a tanáregyesületi közlönyben ki is Írták az esztergomi rendszeresített tornatanári állásra a pályázatot, mely állás már 1912—13. iskolai évben be is leszen töltve. — Nagy mulatság Kovácspatakon. Úgy látszik, hogy a főváros közönsége ragaszkodóbb „Kovácspatak“ kies nyaralótelepünk iránt, mint mi esztergomiak, mert mig mi egyetlen ott rendezett nyári mulatsággal sem dicsekedhetünk, addig a főváros hárommalis szerepel egy évad alatt. A budapesti III. kerületi első Magyar Nemzeti Asztaltársaság, mintegy 320-an rendeznek 1912. júl. 24-én társas kirándulást, egyidejűleg táncmulatságot is. Külön hajón reggel érkeznek Kovácspatakra, — természetesen, katonazenét is hoznak magukkal, s a meghívó tanúsága szerint csak esti 7 órakor indulnak vissza. Ezen nagyméretűnek Ígérkező mulatság sikerét a budapestiek nagy száma és rendezőségének kvalitása biztosítja, — azonban a várt siker teljességéhez tiszta idő, ködtelen láthatár, verőfényes nap is szükséges. — A nyugdíjjogosultság kiterjesztése. Városunk ez idő szerint azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a város szolgálatában álló valamennyi alkalmazottra kiterjessze a nyugdíj jogát. A reform elsősorban a rendőrlegénység anyagi helyzetén óhajt segíteni, de velük együtt az erdészeti és szolgaszemélyzet, a fogyasztási ügyérek, a vámosok és hivatásos tűzoltók is felvétetnének a nyugdíj-intézet tagjai közé. A város tanácsa fel-