Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 6. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1912. január 18.

rűk, a vasút környéke, a dorogi és táthi ut külső részei ?

Ott füstölöghet akárhány kémény. Az a rész délre esik a várostól, még a szél se fújja be a füstjét a házak közé.

Többet árt nekünk ezeknél a feltételes kéményeknél az a két téglagyár, amelyek éppen a legjobb levegőjű környéket éktelenitik el és kormozzák be.

Lehet itt gyárakat építeni, csak a város vezetősége legyen körültekintő a hely engedélyezésénél. Aztán villamos telepünk is van, tudunk mi füst nélkül is motorokat hajtani, s miért ne törekedjünk azon is, hogy a kellő távolságra kitolt gyárakon kívül fürdőink is épüljenek?

És hogy a remek panorámával rendelkező bánomi dűlő teleépüljön villákkal, nyaralókkal, biztos keresetű (azaz nyugdíjas) tisztviselők házaival ? Még talán a Szenttamás is erre a sorsra juthatna valaha, ha vízvezetéke lesz, szerpentin útja épül és egy-két úttörő akad, aki nem nagyon ijedős természetű ? Piktortelepnek sem kívánhat ennél senki poétikusabbat és megfelelőbbet.

De bizony legyen fürdőváros, nyaralóváros, nyugdijasváros, piktortelep, magyar Oberammergau és minden egyéb, a mi csak lehet, mert ez mind pénzt hoz a konyhára és meg vannak hozzá a kellékek a természetben. És az emberekben ?

No, azokban kissé még nevelni kell a hozzávaló tulajdonságokat. De semmi sem lehetetlen. Csak kitartó buzdítás, állandó ébrentartása az eszmének, egy kis élelmesség, némi ügyes reklám, egy-két jónevű úttörő megnyerése, —• aztán megy a dolog magatói.

Mi nem fogunk elhallgatni, mert a vidéki sajtónak éppen az egyik legfőbb hivatása, hogy ne engedje aludni a szundikálni szeretőket és hogy annak a kis körnek, amelyet szolgál, eleven lelkiismeretét képviselje.

Tehát: gondolkozzunk csak, hogyan lehetne hozzákezdeni ehh^ a sok kívánatos dologhoz ?

Pénzintézeteink hivatása a magyar agrikultura és ipar fejlesztésénél.

Serényi földmivelésügyi miniszternek a képviselőházban elmondott múltkori beszédéből egy uj és gyakorlati irány alapelve kezd kibontakozni.

Szakítás a nagyhangú Ígéretekkel. Ezekkel épp oly lelkiismeretlenül tévesztette meg az utcai demagógia eddig a népet, mint amily kárhozatos könnyelműséggel ámiigáttá önmagát és az országot nem egy kormányférfiu, hogy ideig-óráig népszerűségre tegyen szert.

Szerettük volna, ha Serényi, földmivelésügyi miniszter nyíltan feltárta volna azokat a hiányokat is, amelyeket tapasztalhat mindenki a magyar agrikultura és ipar- fejlesztés terén.

Mi ezúttal a társadalomnak, a köz- igazgatásnak, a gazdaközönségnek mulasztásaival nem akarunk foglalkozni. Ostorozzák ezeket úgyis eleget mások.

Mi csupán azzal a kérdéssel akarunk foglalkozni, hogy vájjon volna-e a magyar pénzintézeteknek a hitelnyújtáson kívül más szerepe is a magyar földben és a magyar kézi ügyességben rejlő megbecsülhetetlen kincsek értékesítésénél ?

Ezzel a kérdéssel főleg azéiK kívánunk foglalkozni, mert a hazai pénzintézetek támogatása nélkül meddő marad itt Európának leggazdagabb termésű és az ipari foglalkozásokra legalkalmasabb néppel biró államában minden törekvés arra nézve, hogy ez a föld többet teremjen és ez az értelmes nép, bámulatos kéziügyességével több értéket készítsen.

Eddig a pénzintézeteknek azonban, el kell ismernünk, nem is igen lehetett más szerepük, mint a földhitelnyujtás és a telepítési mozgalmak óta a parcellázás. De ez az utóbbi is annyi kockázáttal járt, hogy természetesnek kell találnunk azt, miszerint most, mikor az állam is versenytárs gyanánt lépett fel, egészen más feladatokból áll a hazai tőkével szemben a magyar agrikultura, mint akkor, amikor a föld csak érték volt, de nem a kultúra tárgya.

Az is változtat a helyzeten, hogy maga az állam égisze alatt létrejött pénzintézet is belátja, miszerint kizárólag a j Izáloghitel, vagy ami célja volt, a parcellázások, nem merítik ki feladatát. Hiszen ezen a téren már a verseny kelleténél is nagyobb.

Azért tehát, mikor a földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy épen az általa kezdeményezett pénzintézet azt fogja egyik feladatává tenni, hogy az örök bérletek létesítésénél közreműködjék: akkor a miniszter közgazdasági életünk számára uj utat tört, amelyen fényes perspektíva mutatkozik a hazai pénzintézetek számára is.

Farsangi naptár.

1912. jan. 21. Az esztergomi ev. ref. egyház estélye a „Magyar Kiraly“-ban.

,, „ 21. A Párkányi Önk. Tőzoltók táncmulatsága a

nagyvendéglő dísztermében.

„ „ 28. A Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Olva

sokör tancmulatsága a Fürdőoen.

,, „ 28. Izr. nőegylet tánccal egybekötött művész estélye.

„ febr. 1. Kaszinó műkedvelői szinielőadása.

,, ,, „ Altiszti táncestély a Fürdőben.

, 2. Kith. Legénvegylet tancestélye a Fürdőben.

,, „ 3. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének műsoros táncestélye a Fürdőben.

,, ,, 10. Ipartestület táncestélye a Fürdőben.

„ ,, 17. Kaszinó Cabaret estelye.

— A reáliskolai igazgató ügye. A következő sorokat kaptuk :

Tekintetes Szerkesztőség! Aki a Tekintetes Szerkesztőséget a hétfőn tartott tanügyi bizottság tárgyalásáról úgy informálta, amint az b. lapjanak csütörtöki számában közölve van, az célzatos ruszakarattal valótlant mondott, mert azon a tárgya ásón a hanyagságot, a vallást s az üldözést senki sem említette s igy ezeket személyekre vonatkoztatva ellentétbe sem állíthatta. Teljes Tisztelettel Nagy Antal reálisk. ig.

Ki kelljelentenünk, hogy tőlünk távol áll minden rosszakarat és a személyi hajszáktól undorodunk. Viszont kötelességünk minden a köziigyeket érintő dologban a közönséget informálni, még ha az kellemetlenül érintené is az érdekelteket.

Utána jártunk a dolognak és több értesülést egybevetve, azt állapíthatjuk meg, hogy igaza van Nagy Antal igazgatónak abban, hogy azon a bizonyos ülésen nem részesítették őt erős kritikában, ellenben igaza van hírforrásunknak is, ameny- nyiben a vallást említették azon a tárgyaláson és pedig Nagy Antal igazgató említette panaszképen, mert alárendelt tanárai nem helyeznek elég súlyt a vallásos nevelésre s e miatt neki kellemetlenségei vannak tanáraival szemben.

Említés történt az elszámolási hanyagságból eredő kellemetlen helyzetéről is Nagy Antalnak, a mely megnehezíti, hogy a tanári karral szemben a kellő nyomatékkai léphessen fel a fenti okokból. Szóval nincs eltérés az akkori egy- és az utóbbi több információ között más, mint a szigorú kritikára vonatkozó passzus. Tudomásunk szerint a tanügyi bizottságnak erre nem is terjed ki a hatásköre. Mi annak örülnénk, ha nem volna alkalmunk a múltkorihoz hasonló hir közlésére.

— A „Köbölkuti társaskör“ táncestélye. A mait év őszén „Köbölkuti Társaskör“ neve alatt megalakult casinó f. hó 13.-án saját helyiségeiben tartott táncestéllyel lépett először a nyilvánosság elé s mondhatjuk, hogy ezen első nyilvános szereplését minden tekintetben siker koronázta. — A helybeli és vidékről megjelent családok igazán fesztelen mulatságon vettek részt, a melyen a jókedv oly magas fokra hágott, hogy az utolsó párt a későn kelő téli nap sugarai aranyozták már be. A megjelent hölgyek névsora a következő : Berényi Szabina, Brutsy Béláné, Drechsler Ella, Gallovich Józsefné, Gálfi Paula, Dr. Glaser Zsigmondné, György Józsefné, Horváth Klára Jakii Istvánná, Kasza Pálné, Kiinda Aranka, Kö- nözsi Mihályné és Erzsi, Mokos Adél és Irén, Moldován Lajosné, Molnár Erzsi, Pólya Irén, Székely Andorné és Viszoki Mária.

— Országgyűlési képviselőnk, gróf Széchenyi FJmil ismét egy országos érdekű intézmény létesítésében visz vezetőszerepet. Lapunk annakidején megemlékezett róla, mily kiváló, közgazda- sági tekintetben rendkívül képzett főurat nyert Esztergom gróf Széchenyi Emil személyében. Illusztris képviselőnk most az ország legtöbb előkelőségének bevonásával megalakította (szövetkezeti alapon) az állatértékesitő szövetkezetei, amely különösen Dánia és Németország mintájára fogja szervezni és irányítani az állatkereskedelmet. Az Állatértékesitő Egyesület M. Sz. igazgatóságának tagjai: gróf Széchenyi Emil elnök, gróf Cziráky György, Ereky Károly ügyvezető igazgató, dr. Gyertyánffy László és Trnka József püspöki jószágigazgató. A felügyelő-bizottság tagjai: gróf Hoyos Miksa, Gallasy László és Pólyák István Az alapitó tagok közt ott vannak : báró Bálintiít György, gróf Bethlen István orsz. képviselő, gróf Chotek Rezső főrend, gróf Cziráky György, özv. gróf Dégeufeld Gáborné, gróf Dessewffy Aurél főrendiházi tag, Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, gróf Majláth István Géza, gróf Majláth György, Makfalvay Géza nyug. államtitkár, gróf Pdlffy Béla, őrgróf Pallavicini Ede, gróf Serényi János, gróf Széchenyi Ernő, gróf Tisza Kálmán orsz. képviselő, gróf Zedwitz Utz, gróf Zselénszki Róbert, gróf Zichy Gyula pécsi püspök, stb.

— Halálozások Neményi Károlyné szül. Sztaniek Matild úrnő, Neményi Károly tanító neje vasárnap hajnalban meghalt. Hétfőn délután volt a korán elhunyt uriasszony temetése nagy részvét mellett. — Goldner Fülöp dr. ügyvéd hétfőn reggel hosszas betegség után meghalt. Goldner évekkel ezelőtt egyike volt a tehetségesebb vidéki ügyvédeknek. Az utolsó években azonban búskomorság jelei mutatkoztak rajta, mig végül betegség agyát is megtámadta.

— A gőzfürdő ügye. Említettük néhány héttel ezelőtt, hogy a gőzfürdő átalakításával a főkáptalan egy városunkban működő tehetséges