Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 45. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. junius 2. Tüköryné forráskutatása Nagyölveden. OCT hírek Vármegyénkben Nagyölved községnek víz­hiánya ismeretes dolog- Mig szomszéd községek­ben alig néhány méternyire tudnak vizet találni, addig Nagyölveden 40—50 méternyi mélységben is alig találnak 1 méteres vizet. Ezen kutak is nagyobbára nyári és őszi száraz időkben teljesen kiszáradnak ; oly annyira szűkölködik a község viz dolgában, hogy szomszéd községekből kényte­len a lakosság vizet hordani. Jó ivóvízről pedig beszélni sem lehet. Ez Nagyölveden ismeret­len fogalom. — 1899 évben 130—140 m. mély­ségig artézikutat furatott a község, mely néhány ezer koronáját emésztette fel. Sajnos, teljesen eredménytelenül ; — a munkálatok meddők ma­radtak. Van a községben 20 közkút s circa 280 magánkút, de ezek bármily áldozatokba is kerülnek — fenti sorsra jutnak. Ennek tulajdo­nítható, hogy tűz esetén viz hiányában tehetetlenül kell néznünk a pusztító elemet, mert vele meg nem küzdhetünk s ezért az 1901 és 1903-iki tűz­vész 170 és 60 házat gazdasági épületekkel együtt elpusztított. — Elhatároztuk, hogy ezen a bajon bármikép is segíteni fogunk. Vízmeden­cékre, vizfogókra gondoltunk, természetesen ez a hegyekből leáramló esővíz felfogására szolgált volna. Utolsó elhatározásunk, melyet a hirek is megérleltek a község vezetőségében, az volt, hogy bárhol is felkeressük a hires forráskutató Tüköryné úrnőt s felkérjük, hogy e bajunkon se­gítsen. — Nagyölved község e hó 29-én küldött- ségileg kereste fel őt Sárkányfalván, a hol Boron- kay Jenő földbirtokosnál férjével vendégek. Elő­adva a kérelmet, Boronkay Jenő földbirtokos ur közbenjárása folytán megígérte, hogy kérelmünk nek másnap eleget tesz. E hó 30-án megjelent a községben Boronkay és férje kíséretében, a kik a forráskutatásnál segédkeztek a mélységek kiszá­mításánál. A község kitörő lelkes ovációkkal, ünne­pélyesen fogadta őket. Tököryné 2 órai kutatás után megjelölt egy 5. 10. 30. méteres forrást egy ma­gánháznál és 3-at a község telkén. Ezek közül a Rákóczy utcában 30—32 m. mélységben egy forrás keresztezést, mely állítása szerint 400—500 hektó vizet fog naponkint szolgáltatni s igy ha kutatásait siker koronázza, — maga ez a forrás a község vízszükségletét födözni fogja. Erős forrásnak jelezte még a Zrínyi utcában lévő 18 és 32 méteres mélységűt; — kijelentette, hogy minél feljebb megy, annál bővebb forrásokra akad. A 30 -32 méteres erős és bővizünek jelzett forrás helyén, melynek közepe cölöppel s oldalai egy méternyi körben 2 lábnyi árkokkal megjelöltettek, e hó folyamán kutat ásatunk. Erős a meggyőződésünk, hogy a nemes úrnő ku­tatásaival járó phisikai s talán lelki fárasztó mun­káját siker koronázza. Mi már ez utón is mély hálával s köszö­nettel adózunk neki, kit csupán nemes szive ve­zérelt egy szegény község kérelmének teljesíté­sére s ezzel is dokumentálta, hogy tehetségét, mondjuk Isten adományát egy község szegény népének boldogulására használta fel. Isten áldja meg őt! De köszönettel adózunk Boronkay Jenő földbirtokos urnák is, akinek közbenjárása folytán jött mihozzánk Tüköryné önagysága. Az ered­ményt annak idején közölni fogjuk. Szurovy János. 0 m 0 0 0 0 0 1 Tgyes és szorgalmas kitanult ^ ivberakó leány LA1SZKY JÁNOS könyvnyomdájába felvétetik. §1 a a a a a a — Országyülósi képviselőnk gróf Széchenyi Emil tegnap d. u. 4 órakor érkezett Esztergomba, hogy a dr. Janits Imre kir. közjegyző tiszteletére rendezett banketten részt vegyen. — Ugyancsak megérkezett ez alkalomból Crausz István, Nyitra- vármegye főispánja, aki közjegyzőnknek régi, meghitt barátja. — Eljegyzés. Gaál Sándor a Duna bizto­sitó társaság tisztviselője Miskolcon, eljegyezte Kovács Mancikát Esztergomban. — Hivatalvizsgálat. Nádasdy Aladár kir. törvényszéki elnök pénteken és szombaton a hely­beli kir. járásbíróságnál beható vizsgálatot tartott. — Tüköryné Esztergomban. Lapunk múlt számában részletesen beszámoltunk Tüköry Je- nőnének, e csodás képességgel megáldott uriasz- szonynak itteni forráskutatásáról, de tudósítá­sunkból nyomdahiba folytán két sor kimaradt. A hir vonatkozó része igy hangzott: „Tüköryné a két holdas kertben több helyen kutatott forrás után, de csak egy helyen talált és“ Innen maradt ki a folytatást képező két sor: „pedig egymáshoz közel két forrást is. Az egyiknél két vizér talál­kozik egy pontban, a másikat pedig“ Innentől kezdve folytatódik a szöveg helyesen a követke­zőkép . — ez a csodálatos — ugyanazon a he­lyen, a hol a szeánszon megjelölt pont van stb. A valóságnak megfelelően helyreigazítjuk a hibát s ez alkalommal közöljük, hogy a kút már 12 méter mélységű s igy nemsokára be fog igazo­lódni, hogy Tüköry Jenöné ismét nem tévedett, amint hogy nagyszámú forrás megjelölése alkal­mával még egyetlen esetben sem hibázott sem a hely, sem a mélység megállapításánál. — Áthelyezések — Párkányban. Az igaz­ságügyminiszter Hans Mór kir. telekkönyvvezetőt, továbbá Körhegyi József, Schvanke Jakab tisztvi­selőket és Beznák Dezső dijnokot Esztergomból a párkányi járásbírósághoz helyezte át. — Itt említjük meg, hogy Győrszentmártonból Cserhalmy járasbiró is Párkányba került, — Lacza Jónás já- rásbirósági hivatalnok Szombathelyre helyezte­tett át. — Közérdekű indítvány. Dr. Wipplinger Ödön a vármegyei közigazgatási bizottság legu­tóbbi ülésén azt az indítványt terjesztette elő, hogy az Esztergomból Almásfüzitő felé reggel 3 óra 50 perckor induló vonat egy órával később indittassék. A bizottság az életre való indítványt magává téve, határozatilag kimondotta, hogy ily értelemben a kereskedelmi miniszterhez kellőleg megindokolt felterjesztést intéz. A vonatinditás ilyetén való módosítása különösen a jogkereső közönség érdekében kívánatos, mert aki pl. Ko­máromba akar menni a törvényszéki tárgyalás kezdetére, egész éjjelét fel kell áldoznia. — Ügyes intézkedés volt Schalkház Ferenc, a Helyi Gőzhajó rt. igazgatója részéről, midőn hazánk ismertebb egyesületeihez felhívást intézett és figyelmükbe ajánlotta mindazon természeti szépségeket és előnyöket, melyek a Kovácspa­takra és Esztergomba kirándulóknak kínálkoznak. Schalkház Ferenc ezen (csak a közelmúlt napok­ban) kibocsátott felhívásával remélhetőleg el fogja érni a kívánt sikert. Kívánjuk, hogy ritka, önzet­len ambíciójával minél több eredményt tudjon felmutatni városunk és a társaság érdekében. — Dr. Bischitz Béla budapesti újságíró, a „Pesti Hirlap“-nak csaknem évtizeden volt bel- munkatársa, ügyvédi irodáját Budapesten, IV. Mol­nár u. 33. sz. házban megnyitotta. Dr. Bischitz Béla hirlapirótársunk különben a jól szerkesztett és elterjedt „A Bánya“ cimü szaklapnak főszer­kesztője és tulajdonosa. Dr. Bischitz Béla hirlap­irótársunk, aki az egész művelt világot beutazta, újabban magas színvonalú közgazdasági cikkeivel is feltűnést keltett. Mint ügyvéd a bányajogot ta­nulmányozta a legbehatóbb módon és a jogtudo­mányokat alighanem a bányajog terén speciali­zálja. Ami „A Bánya“ cimü lapja révén nagyon is indokolt. — Javítják a kövezetét a Rákóczy-téren, a melynek a közhasználatban még Kis-piac a neve. A kofák aszfaltozott útrészén forgatják meg a kiko­pott szegélyköveket és kenegetik be az elromlott részt aszfalttal, ami egészen fővárosi — szagot ad Esztergomnak. — Motorcsónak-közlekedés. A párkányiak már évek óta tervezik, hogy Esztergom és Pár­kány között motorcsónak-összeköttetést létesítenek. A kérdést most akarják dűlőre juttatni. Egy-egy személyre az egész évi dij 15 kor., Kovácspatak­kal kombináltan 25 kor., míg a gyermekjegy ára 6 kor. lenne. A Kovácspatakra kirándulókat egye­nesen elhozná a csónak a Csavargőzös állomására. — Borzalmas építési szerencsétlenség tör­tént pénteken délután Párkányban. Háber Ignácné a párkánynánai vasúti restauráció volt bérlője, je­lenleg lipótvári vasúti vendéglősné bérházánál történt a szomorú esemény. A ház a párkányi takarékpénztárral szemben áll s mivel egyik része már modernizálva van, a tulajdonosnő a többi épületrészt is át akarta alakíttatni, aminek első fokövetelménye, hogy az alacsony épület fala s tetőzete emeltessék. A mai méregdrága építési vi­szonyok közt nem utolsó szempont az olcsóság és Háberné is ezt tartotta szem előtt. Nem szak­képzett építőmesterhez fordult, hanem egy kömü- vessegédhez, a ki aránylag még elég jutányos áron volt hajlandó az építést elvállalni, Esztergomban, a Honvéd utcában lakó Meszes Imre vállalta a munkálatokat s időközben megszerezte az iparos­engedélyt is, segédekül pedig maga mellé vette Kovács János és Kovács Sándor szenttamási kö- müvessegédeket. Javában folyt már a munka és pénteken éppen vasgerendákat vontattak fel, a melyeket a menyezet alá helyeztek el. Az egyik fent is volt már szerencsésen, de a vékony, kor­hadt fadorong, a melyen a második gerendát fel­vontatták, a nagy súly alatt összetört és a vas­gerenda lezuhant. De magával rántotta a menye- zetet is, mely után átláthatlan porfelhő takarta el a ház környékét. Két inas, a kik segédkeztek a munkánál, még idejében elugrott a beomlás he­lyéről és ezek kiabálására a megrémült szomszé­dok és az óriási zuhanásra odagyült járókelők a legnagyobb odaadással láttak neki a mentés mun­kájának, mert nyilvánvaló volt, hogy a három kőműves az omladék alá került. Először Kovács Sándort húzták ki. Még lélegzett, de pár pillanat múlva meghalt. A vasgerenda a fejét roncsolta össze. Másodiknak Meszes került ki élve, de irtó­zatos sebekkel e fején, ezenkívül egy bordája és mindkét lába eltörött. A harmadik munkás, Ko­vács János már halott volt, mikor leszedték róla a törmeléket. A fejére kő eshetett, a vasge­renda pedig a mellét horpasztotta be. A két Ko­vács nős és családos. Az egyik 1, a másik 3 ár­vát hagyott maga után. A szerencsétlen sorsot ért vállalkozót, Meszes Imrét a Kolos kórházba szállították súlyos sebeivel. Orvosi vélemény sze­rint állapota nem teljesen reménytelen s ha vala­mi komplikáció nem jön ktizbe, még fel is gyó­gyulhat. A szerencsétlenség után alig 10 percre a helyszínén megjelent Palkovics László központi főszolgabíró és megkezdte a vizsgálatot. Rögtön meghívta a helyszíni szemlére Némethy kir. fő­mérnököt is, ki azonnal az építkezés vezetésében való szakavatottság hiányát jelölte meg a kataszt­rófa okául s hogy még több további baleset el­kerülhető legyen, véleménye szerint a már kész részeket is meg kell még erősíteni. A párkányi építkezésnél történt szerencsét­lenség ismét egy intő példa, mennyire hiányosak,

Next

/
Thumbnails
Contents