Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 44. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. május 30. A népszerű orvos a következő választ adta a kiváncsi öregnek. Ez nagyon természetes, hogy aránylag kevesen jöttek ; hiszen Csernák alkapitányt azért küldtük Kovácspatakra, hogy a céllövők közül kiválogassa a javát, a legjobbakat, a többit pedig be se eressze Esztergomba. Öt perc múlva K. P. már boldogan újságolta a megoldott kérdést ismerőseinek. A közelmúlt napokban két jóbarát valami csekélységen, állítólag egy tréfás megjegyzésen összeszólalkozott egy helybeli egyesületben. Az ügyet párbajjal kellett (?) elintézni. Meg is verekedtek, illetve a levegőbe puffogtattak annak rendje és módja szerint. — Kérdezzük, (ismerve az eset előzményeit) szükség volt e erre az elintézési módra, ami manapság már inkább komikum, semhogy komolyság számba megy. Nem mintha a két szereplőt társadalmunk irányitó tényezőjének tartanók, akikről szinte kötelesség megemlékezni, de mindenesetre hasznos, megfelelő elemei a közgazdasági eleinek s mindkettőjük részéről dőreség volt egy egészen jelentéktelen összeszólalkozásért ilyen (ma már — ismétlem — komikus) esetet csinálni. Nagy, komoly esetekben — sajnos — a párbaj kényszerűség, de csakis mint ultima ratio, ahol az ember az életét viszi a játékba. De a levegőt ok nélkül kiluggatni, igazán — még játéknak sem elég komoly. — ci. CCXjüelX» Tüköryné Esztergomban. Kempelen Farkas, lapunk szerkesztője tegnapelőtt, kedden abban a kiváló szerencsében részesült, hogy algyesti Tüköry Jenőnét, a forráskutató tehetsége révén világhírű uriasszonyt, férjével és Boronkay Jenő sárkányi nagybirtokossal együtt vendégéül láthatta. Kedden este 7 órakor érkeztek az illusztris vendégek Sárkánypusztáról automobilon, ahol Tüköryék aznap Boronkay Jenő vendégei voltak. Miután előzőleg a főszékesegyházat megtekintették, egyenesen felmentek szerkesztőnk nagy kertjébe, ahol egy spiritiszta szeánszon megállapított ponton már régebben elkezdtek egy kutat ásni. A kút helyét egy pontos mérték alapján készült tervrajzon ceruzával, egy földi életében Tükörynéhez hasonló képességgel felruházott szellem jelölte meg, mint olyan helyet, ahol bő áramló vizforrásra fognak lelni. Tüköryné mindjárt elővette a magával hozott arasznyi hosszú V alakú s az érintkezésnél selyemszalaggal átcsavart kis varázsvesszőt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ez helytelen elnevezés, mert a vessző csak egyszerű jelzőkészülék az ő kezében, maga a rejtélyes erő Tükörynében van és vessző nélkül is ép úgy megérzi a vizet, mint vesszővel. Az utóbbi inkább a forrás folyási irányának és a vizér mélységének megállapításához szükséges. Amikor ugyanis áramló viz fölé ért Tüköryné, a két kezében tartott vessző a kezek csuklója körül a vízfolyás irányában, függélyes síkban forogni kezdett. Vízfolyás ellenében a forgás is ellenkező irányú volt. Ahol a vizér a föld színéhez közel jutott, ott a vessző erősen lehajtott „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRG&JA. =& Varázsvessző. Tüköry Ferencné csodálatos varázsvesszeje, az egyszerű, villaalakú, rugalmas vessző, ismét érvényesül, mint Mózes idejében. A varázsvesszővel való forráskutatás visszanyúlik a XV. századba. Először Valentin Bazil alchimista foglalkozott vele 1490-ben. Az ujabb- kori tudósok próbálták megfejteni azt az érdekes rejtélyt, hogy a varázsvessző lehajlik, ha viz fölé ér. Némelyek a földalatti vizek elektromos vonzásának, mások a viz rádioktivitásának, vagy mágneses hatásának tulajdonítják a varázsvessző lehajlását. Chevreul hirdeti először, hogy a vesz- szőt az izmok öntudatlan játéka mozgatja és ily módon a földalatti víznek némely emberre élettani hatása van. Fürstenau Róbert dr. giesseni tanár varázsvesszővel maga is egészen pontosan megállapította egy vizér folyását és midőn másnap bekötött-szemmel vizsgálta át ugyanazt a területet, ismét megjelölte egészen pontosan a viz folyást. A kísérletek többszöri ismétlése után megállapította, hogy a vízfolyás valóban gyakorol hatást a varázsvesszőre és a vessző megbillenése nem a szuggesztió következménye. A varázsvessző működéséről véleményt adni a fizikusok volnának hivatva, ahelyett, hogy minden hatást egyszerűen letagadnak. Érdemes ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni, mert sok kincset lehetne feltárni az emberiség számára. A varázsvesszővel felfedezett források száma óriási. így Német-Nyugatafrikában von Bülow egymaga több mint nyolcszáz forrást fedezett fel varázsvesszejével. Vilmos császár a „Wünschel- rüte“ (varázsvessző) hive, nagy tisztelettel fogadta a hazatérő Bülow-ot, rendjelekkel tüntette ki és anyagi javakkal is bőkezűen ellátta. Nem csoda, hiszen egy óriási gyarmatot mentett meg a szomjhaláltól. Azóta többen fedeztek fel magukban és Tüköryné egész teste belerándult, mintegy lefelé nyomta őt a rejtelmes mágneses erő. Tüköryné a két holdas kertben több helyen kutatott forrás után, de csak egy helyen talált és — ez a csodálatos, — ugyanazon a helyen, ahol a szeánszon megjelölt pont van és e körül másfél méternyire majdnem egészen körben kanyarodik a vizér, úgy, hogy a körön belül ásott kútnak jóformán minden oldalról kell vizet kapnia. A mélységet a sodronykerités miatt nem lehetett pontosan kiszámítani, mert az rendesen a vizirányra merőleges vonalon történik, amelyet itt elzárt a kerítés, de hozzávető pontossággal 16—24 méter mélységben kell lennie az áramló víznek a megállapítás szerint. Tüköryné, akinek tudvalévőén Szlavóniában nagy uradalma van és többszörös milliomosnak nevezhető, az év jó részét Pöstyénben tölti, de ideje rendkívül le van foglalva, mert egy év alatt újabb milliókat szerezhetne, ha mindazt a teméntelen meghívást, könyörgést, fényes ajánlatot elfogadná, amivel valósággal ostromolják a külföldről és Amerikából, viz-, fém-, petróleum- és kőszénkutatások miatt, amelyeket ő testének különböző érzései által csalhatatlan pontossággal meg tud jelölni. Eddig leginkább csak baráti szívességből vállalkozott ilyen kutatásokra, de most Francia- országból oly fényes ajánlatot kapott s annyira könyörögnek érte, hogy vállalja el a keresést, hogy lehet, hogy ennek eleget tesz. Tüköry Jenő, a szlavóniai nábob nejének hű kísérője ilyen kutatásoknál és a forrás mélységének megállapításánál segédkezni szokott neki. Az előkelő pár hires jótékonyságáról, amelyet az egész, nagykiterjedésü uradalomban mindenki élvez. A vendégek esti 8 órakor utaztak vissza Sárkánypusztára. Szerkesztőnk ma folytatja az ásatást az immár kétszeresen kijelölt helyen. Bülowhoz hasonló képességet, a többi között az itthon is ismert Spalding németországi őrnagy. Spalding Albert báró már 12 esztendeje foglalkozik a forráskutatással. Itthon is például a Budapest melletti Mária-Remetén 10—30 méternyi mélységben olyan helyeken, ahol geológusok vé- véleménye szerint csak 160—180 méternyi mélységben lehetne vizet találni, már 10—30 méternyi mélységben talált forrásokat. A magyar államvasutak megbízásából Szob állomás közelében is fedezett fel forrást és útmutatása nyomán bőséges vizű kutat tudtak fúrni. Németországban, de különösen Afrikában százával fedezte fel a forrásokat. Spalding hosszú évi tapasztalatait egyik Budapesten tartott előadásában a következőkben foglalta össze : Kétféle vízre számíthat az ember: az egyik felülről jön, a másik a föld mélyében bujdosik. Az előbbi értéktelenebb, főleg azért, mert nagyon ki van téve a fertőzésnek a föld színén. A forrás független a helyi esőzéstől és még a legnagyobb Sirolin Roche biztos gyógyhatást nyújt ka tarrhu soknál hörghurutnál, asthmanál, influenza után. Sirolin'Roche" kezdődő tüdőbetegséget Csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvágyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin "Roche"-a] való hosszabb kúrákat! Üli A légzési szervek meghűléseit legbiztosabbana Sirolin “Roche"- al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógy tárakban határozottan Sirolin “Roche - t kérni.
