Esztergom és Vidéke, 1911
1911-12-20 /100.szám
2 ESZTERGM ÉS WIDÉKE. 1911. december 20. foglalkozásokat, a főzést, a korai piacra járást. Hát mire való a drágán fizeted cseléd ? — mondják. És az intelligens középosztály ma még nem is tudna megélni cseléd nélkül, mert igy látta ezt otthon, az apjánál, nagyapjánál, De még a legcsekélyebb jövedelmű hivatalnoknő nagysága is kis tudatlan cselédre bízza házi jólétének megteremtését. És a mig a cseléd bevásárolni jár, addig a nagyságák a frizirnővel fecsegnek a legújabb hírekről. És ezeknek kell a drágasági pótlék, habár száz, kétszáz koronás kalapban csodáitatják magukat a déli korzón, mig a cseléd otthon főz. Tessék csak megfigyelni : nem az ilyen nagyságák férje sir-e leginkább a drágaság miatt ? Mert ahol a szorgalmas, jó háziasz- szony lelkiismeretesen siet őrt állani háziszentélyének küszöbén, hogy oda sem a túldrágaság, sem a nélkülözés be ne léphessen, ott még nem dönti romlásba a családot az a pár hatos napi többlet, a mit a megdrágult viszonyok közt ki kell adni. Sajnos, hogy asszony létemre ki kell mondanom azt a szomorú igazságot, hogy minden drágaságnál nagyobb csapás az intelligens középosztályra a nők lelkiismeretlensége, fényűzése, dolognélküli élete és minden áron való menekülése a házi foglalkozások elől. Egy ország romlását pedig nem csak háború okozhatja, hanem az asszonyok kötelességtudásának hiánya is. Pedig immár vége annak az időnek, mikor minden házi dolgainkat fizetett cseléddel végeztettük. Ha ezt a mamák megmagyaráznák a fehér leányszobák lakóinak, akiket féltve őriznek a konyhaszagától, mindjárt kevesebb férj tépné haját a drágaság miatt. A fehér leányszobák lakóival is meg kell értetni ezt, hogy a boldogság nem a finom nevelésben, magasabb kiképzésben, regényolvasásban rejlik, hanem ott fakad a forrása az étel- szagu konyha meleg tűzhelyén, amely körül egy jól főzni, sütni tudó, szorgalmas asszony foglalatoskodik. De mig a leányokat úgy nevelik, a hogy most, addig bizony drágaság lesz itt akkor is, amikor már nem lesz ! Nagy Reneé. szó is lehetne munkatorlódásról — egy kis erőmegfeszitéssel hivatalos órák alatt kényelmesen elvégezhetnék dolgukat. Sőt ha a hivatalos órák rendesen betartatnának, még kevesebb tisztviselő is elláthatná a teendőket. Itt érdemes megállni egy percre. És ez esetben nem csak az árvaszékről van szó, hanem az összes megyei hivatalokról. Ha jól tudjuk, a vármegyének is van ellenőrző bizottsága. Próbálja meg csak egyszer ez a bizottság az ,,ellenőrzést“ gyakorolni. Váratlanul látogasson be az egyes hivatalokba, — egyet teszünk száz ellen, hogy a tiszti létszám apasztását fogja javasolni a közgyűlésnek. Látogasson el úgy dél felé oda. örülhet, ha valamelyik ajtót nyitva találja. Itt ugyan csak egy jámbor dijnokot fog találni esetleg, no de ez is valami. A zártajtókon belül pedig bizonyosan senki sincsen, Vége a régi jó időknek ! Ma már a megyei tisztségek nem szinekura állások, hanem kenyérkereseti források. Aki tehát ily állást betölt, annak meg kell dolgoznia érte ! —c. HÍRE K. — Esküvő. Popper Bernát helybeli tekintélyes kereskedő szép leánya, Malvinka és Lacho- witz Jaques e hó 26-án lépnek házasságra az izr. templomban. — A turisták ünnepélye. A magyar turista egyesület esztergomi fiókja szépen sikerült karácsonyfa-ünnepélyt tartott szombaton este a szegény gyermekek felruházásával kapcsolatban. Az ünnepély a Himnusszal kezdődött s a Szózat el- éneklésévei végződött. Kecskeméty János egyesületi elnök megnyitó beszéde után Parcsami Hen- 'ik bencés tanár mondott hatásos, a természet szépségeit magasztaló beszédet. Brilli Karolin kedésen szavalt. Itt szerepelt először a turista da- árda is két alkalmi dal eléneklésével. A szegény gyermekek felruházásáért Mátéffy Viktor plébános nondott köszönetét tartalmas beszédben. — A kaszinó közgyűlése. Az Esztergomi viszinó LXV11. évi rendes közgyűlését 1911. évi jccember hó 26-án délután 3 órakor fogja egyesületi helyiségében megtartani. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 4. A m. kir. Belügy- niniszter ur leirata az alapszabályok módosítása árgyában. 5. Az 1912. évi költségvetés. 6. A ki- izetendő 4 drb beruházási kölcsönkötvény kije- ölése. 7. A választmány és a tisztikar megválasz- ása. 8. A jegyzőkönyv hitelesítésére két v. tag kiküldése. 9. Esetleges indítványok A megyegyülésről. Mindenekelőtt iltakoznunk kell egy laptársunk azon meg- egyzése ellen, hogy a „berendelt jegyzők“ nint bizottsági tagok szavazógépek lennétek, mert ha igy állana a dolog, más ■redménye lett volna a törvényhatóság leg- itóbbi közgyűlésének. A jegyzőket ily jelevei nem lehet illetni, mert meggyőződé- iiknek épen a jelen esetben — titkos szabásról lévén szó — minden hatalmi :ényszer nélkül adhattak kifejezést. A tör- ényhatóság legfőbb bizottságának, a köz- gazgatási bizottság tagjainak megválaszol ttak : Etter Gyula 72, Mattyasóvszky .ajos 66, dr. Wipplinger Ödön 65, Brutsy ános 55 és Bleszl Ferenc 37 szava zattaí. 'ellát ismét az eddig tagok kerültek be. „Nem dolgoznak.“ A hétfői megyei közgyűlésen szóba került egy ujonan szervezendő árvaszéki ülnöki állás betöltése is. Már a közigazgatási bizottság is teljesen fölöslegesnek tartotta ezen állás szervezését, és nem is javasolta a közgyűlésnek tekintettel az aránylag csekély feldolgozandó munkaanyagra. A törvényhatósági bizottság több tagja el- itéiőleg nyilatkozott ellene, felhozván, hogy különösen az árvaszéki tisztviselők ’ mind fiatal munkabíró emberek, akik — még ha A megválasztottakon kívül nagyobb mértékben nyilvánult meg a bizottsági tagok bizalma dr. Zwillinger Ferenc, Adorján János, Guzsvenitz Vilmos és Kernstock Károly személye mellett is. — Az igazoló választmány tagjai. Etter Gyula, dr. Fehé Gyula, Vimmer Imre, dr. Wipplinger Ödöi és dr. Zwillinger Ferenc lettek. A választások megtörténte után elhatározta a köz gyűlés, hogy felír a miniszterhez a párkányi járás telekkönyveinek elvitele ellen A város jövő évi költségvetésének jóvá hagyása után több kisebb jelentőségű üg’ felett döntött a törvényhatósági bizottság — A szemináriumban már mekezdődött s vakáció. Ennek oka a járványszerüen fellépett ti- fuszos megbetegedésekben rejlik. A gimnazisták és theológusok január 5-ig pihennek tehát a szemináriumban, de még nem hallottuk, hogy a gimnázium is hasoslókép intézkedett volna, pedig tudomásunk szerint a bejáró tanulók sorában is történtek tifuszos megbetegedések. — Katonai sorshúzás. Az 1891. évben született és a jövő évben sorozás alá kerülő hadkötelesek sorshúzása folyó hó 23-án délelőtt 9 órakor a városháza tanácstermében tartatik meg. — Uj városrész Esztergomban. A hajdani népkertnek jelenlegi tulajdonosa, özv. Iváno- vicsné úrnő beadványt intézett a városhoz, melyben bejelenti, hogy telkét házhelyeknek akarja felparcellázni. Terve szerint 18 u| háztelek és egy uj utca támadna a mostani hatalmas kert helyén. A várostól kötelező ígéretet kér a tulajdonosnő arra nézve, hogy az újonnan nyitandó utcát kövezze és világítsa a város. Mindenesetre elkelne Esztergomban 18 uj ház, hogy a tulmagas házbérekre kissé mérséklőiig hatna a konkur- zencia és már a lakásínségen is lendítene valamennyire. — Községi választások. E hó 21-én lesz Csév községben a községi előljárósági tagok választása, amelyel azután az esztergomi járásban be is lesz fejezve a választás; a párkányi járásban 19-én fejeztetett be a választás. Elmentek a színészek. Molnár Gyula színtársulata igen rossz emlékekkel távozott el Esztergomból. Közönségünk sehogyan sem akart felmelegedni irányukban. Kissé érthető is az érdeklődés hiánya, mert primadonna és egy drámai színész kivételével nem valami elsőrangú erők voltak a társulatban. Esztergom közönsége pedig — közel lévén a fővároshoz — kényes igényű. Fegyver a gyerek kezében. Holop István 12 éves iskolásfiu szert tett valahol pisztolyra, mellyel véletlenül meglőtte magát. Súlyos sebesülésével a Kolos-kórház- ba szállították. Az utóbbi időben gyakoriak az ilyen esetek, hogy az iskolásgyerekek pisztollyal a zsebükben járnak-kel- nek. Legfőbb ideje lenne, hogy a tanítók, de különösen a szülők gátat vessenek a gyermekek ezen veszedelmes szenvedélyének. Hol történt a gyilkosság? Ez a kérdés foglalkoztatja most csendőrségünket egy a gráci cs. és kir. tartományi törvényszék megkeresése alapján. Grácban ugyanis egy kéményseyrő mestert meggyilkolt két munkás, Koschier József és Pusehingg Alajos. A vallatás során nevezettek kijelentették, hogy még 1908. évben Magyarországon járva, Saterian községben, egy kőbányában közösen megölték és kiraboltak egy román munkást. Ilyen nevű helység Magyarországon nincs, de van Satorna Zalamegyében, Satoristya Baranya
