Esztergom és Vidéke, 1911

1911-12-14 / 98.szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE közelebb megjelenő első számában a lap legele­jén vádlott költségére közzététetni rendeli. Magánvádló képviselőjének dijjait és költsé­ge it 250 koronában állapítja meg, s kötelezi vád­lottat, hogy ezen összeget magánvádló Kathona Gézának az ítélet jogerőre emelkedésétől számí­tott 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizesse. Magánvádlót a 4000 koronában felszámí­tott kártérítési összeg megítélésére irányuló ma­gánjogi igényével polgári perutra utasítja. A jogerős Ítéletet a győri ügyvédi kamarával közölni rendeli. INDOKOLÁS : Vádlott Dr. Prokopp Gyula az 1910. évi szeptember 13-án megtartott főtárgyaláson maga beismerte, hogy az ő felelős szetkesztősége alatt megjelenő ,,Esztergom és Vidéke“ cimü lap XXX. évfolyamának 1908. évi december [25-én Eszter­gomban megjelent 102. számában megjelent „Ki­fosztották a felvidéket“ „Hitelforgalom a Vág- mentén“, „Tótország Budapesten“ cimek alatt Kathona Gézára vonatkozólag az Ítélet rendelkező részében körülirt, s Kathona Géza által vád tár­gyává tett rágalmazó állításokat ő tette közzé nyomtatvány utján a miatti bosszúból, mert az esztergomi főkáptalannál 1907. évben megürese­dett ügyészi állás betöltésénél Dr. Mike Lajos ügyvéddel szemben a választáson megbukott, Dr. Mike L.5jos pedig éppen Kathona Gézának volt ügyvédje azon ügyekben, amelyekre a közzétett hírlapi cikkek vonatkoznak, s amelyekben Dr. Mike Lajos mint ügyvéd oly helytelen dolgokat követett el. A hírlapi cikkek közzétételét tehát a kir. törvényszék vádlottnak az iratokhoz csatolt lap­példánynyal is támogatott beismerése által beiga- zoltnak vette. Vádlott azzal védekezett az 1910. évi szept. 13-án megtartott főtárgyaláson, hogy neki nem volt szándéka Katona Gézát becsületében meg­sérteni mert azt nem is ismerte, s az őt soha nem bántotta; tehát nem is lehetett oka őt meg­sérteni, hanem hírlapi cikk éle kizárólag Dr. Mike Lajos ellen irányult; azért átvette a kérdéses cik­ket a „Népből“ és azt közzétette anélkül, hogy csak gondolt volna is arra, hogy azáltal Kathona Géza sértve érezheti magát, vagyis amikor ő a cikket közétette, elkeseredés folytán oly lelkiálla­potban volt, hogy nem is gongolt arra, hogy Mike Lajossal együtt mást is sért; ezért aztán utóbb bocsánatot is kért Katona Gézától. Vádlottnak ezen védekezését a kir törvény­szék el nem fogadhatta, mert a közzétett cikkek­kel saját beismerése szerint szándékosan sértette Dr. Mike Lajos ügyvédet; ennélfogva sértő szán­dékának ki keilet terjedni Katona Gézára is, mert éppen ennek közzétett cselekményei voltak olya­nok, amelyek valódiság esetén Dr. Mike Lajosra is árnyat vetnének, mint oly egyénre, aki ily ügyekben a képviseletet elvállalta, vagyis Dr. Mike Lajos és Kathona Géza hiriapilag szellőztetett cselekményei annyira szoros összefüggésben ál­lanak egymással, hogy azokat külön még elkép­zelni sem lehet. Vádlott további védekezésében az általa állí­tott tények valódiságának bi onyit isát kérte a fő­tárgyaláson megengedni és pedig első sorban azt kívánta bizonyítani, hogy Török Mór és Dr. Lá­nyi Gyula aranyosmaróthi ügyvédek csalások miatt tettek Katona Géza ellen feljelentéseket, mely feljelentések idegen befolyás folytán és azért vonattak vissza, meit Katona Géza a felje­lentőkkel polgári peruion egyezett. Igazolni kí­vánta továbbá a cikkben gialt állítások valódi- sá ;át a budapesti V. kér, k ir. járásbíróságtól be­szerzett, s ezen bünperhez csatolt 1907. SP. XIII. 677., 979., 684., 692 , 694., 699., 701. és 702. sz. polgári iratok, valamint a győrszentmár­1911. december 14. toni kir. járásbíróságnál fekvő 1905. Sp. 402. 450., 515. és 5242. sz. iratokkal és kérte ez utóbbi iratok beszerzését. Továbbá állításainak igazolására a bizonyí­tandó körülmények tüzetes megjelölése nélkül az ezen bünperben már hivatkozott tanukat kérte kihallgatni, mert a sértett ellen az állított tények miatt az állítás idejében a bűnvádi eljárás már meg volt indítva, továbbá mert a 3970. 909. sz. vádtanácsi tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága sze­rint a valódiság bizonyításába sértett nemcsak beleegyezett, hanem kifejezetten azt kívánta is, és csak később vonta vissza; továbbá, mert a cikk közzétételével a közérdeket kívánta szolgálni és mert a csalások miatt tett feljelentések folytán Kathona Gézával szemben folyamatba tett eljárá­sok BTK. 381. §-ának 2. pontja alapján hivatal­ból lettek volna folytatandók, amennyiben ő ezen csalásokat, mint meghatalmazott ügyvivő kö­vette el. Végre felhozta a főtárgyaláson a vádlott azt is, hogy Dr. Berényi Zoltán esztergomi ügyvéd egy alkalommal Esztergom vármegye községi és körjegyzőihez körlevelet intézett, amelyben arra kérte őket, hogy az összes községekben doboltas- sák ki, hogy az embertk óvakodjanak a Katona­féle csalásoktól, s jóllehet Dr. Berényi Zoltán maga kijelentette, hogy Katona Gézát sérteni akarta, s a sajtópert maga ellen provokálta, Katona Géza azonban ennek dacára a sajtópert megindítani nem merte; kérte tehát a valódiság; bebizonyítására Dr. Berényi Zoltán esztergomi ügyvédnek tanukénti kihallgatását. A kir. törvényszék vádlott azon kérelmének, hogy a valódiság bizonyítása megengedtessék, nam adott helyt, illetve az erre vonatkozó kérel­met a BTK. 264. §-ának 2, és 3. pontjai alapján elutasította, mert a vád tárgyává tett hírlapi cik- ben foglalt állítások oly cselekményekre vonat­koznak, me.yekért Katona Géza csak a sértett felek indítványára lenne bűnvádi eljárás alá von­ható. Igaz ugyan, hogy ilyen magáninditvány ut­ján az eljárás Katona Géza ellen néhány ügyben folyamatba is tétetett, de azokban a további bűn­vádi eljárás a magáninditványok visszavonása folytán megszüntettetett, mint ezt a vádlott Prokopp Gyula maga is beismerte, s mint erről a kir. törvényszék a csatolt iratokból meg is győződött. Minthogy tehát a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás tárgyát képező állítások oly cselek­ményekre vonatkoznak, amelyek csak magánvádra üldözhetek, s minthogy Katona Géza ellen, mint ezt vádlott Prokopp Gyula maga is beismerte, bűnösséget megállapító Ítélet nem hozatott; en­nélfogva kétségtelen, hogy itt a valódiság bizonyí­tása még a pótmagánvádlőként szereplő Katona Géza beleegyezésével sem lett volna megenged­hető, mert a rágalmazó állítások oly csalásokra vo­natkoznak, melyek még a B. N. életbelépte előtt követtettek el, igy azok csak magánvádra lettek volna üldözhető!?. Vádlott Prokopp Gyulának azon érvelése, hogy itt csalásokról volna szó, amelyeket Katona Géza mint megbízott ügyvivő követett el, s igy azok a BTK, 381. §-ának 2, pontja szerint hiva­talból lennének üldözendők, meg nem állhat, mert Katona Géza nem az általa állítólag megcsalt egyéneknek, hanem egy magánvállalatnak volt megbízottja, ezt pedig meg nem károsította, s ennek részéről ellene feljelentés sem tétetett. Nem volt elfogadható továbbá vádlottnak az 1911. évi február hó 7-ik napján megtartott fő­tárgyaláson módosított azon védekezése sem, hogy vaü tárgyává tett cikke ' közzététele tisztán csak közérdek megóvása szempontjából történt volna, mert saját beismerése szerint őt Dr. Mike Lajos ügyvéd elleni bosszú vezette a vád tárgyává telt hírlapi cikkek megírásánál; tehát nem a közérde­ket tartotta szem előtt. Végre a valódiság bizonyítása még azér sem volt elrendelhető, mert a bizonyítandó tény­körülményeket határozottan és tüzetesen meg nem jelölte. Vádlott által védekezésül felhozott azon kö­rülmény, hogy ő a vád tárgyává tett hírlapi cik­keket a „Nép“-ből vette át, még ha való volna is, vádlott bűnösségét meg nem szünteti, mert valamely rágalmazó, vagy becsü’etsértő állítás ter­jesztése szintén büntetendő. De nem volt elfogadható vádlottnak a BTK. 76. §-ára alapított védekezése sem, mert Dr.. Mike Lajossal szemben fennforgóit elkeseredése.- az ő elmetehetségét annyira meg nem zavarhatta,, hogy Katona Gézával szemben cselekményének) horderejűt nem lett volna képes felfogni. Gyopay Pál és Fehér Károly tanuknak a ki­hallgatását a kir. törvényszék azért mellőzte, mert! azok oly körülményre lettek a vádlott által felhiva,. amely aziigy eldöntésére semmi befolyással nincs. Tekintve ezekután, hogy a vád tárgyává tett! hírlapi cikkekben foglalt állítások egymással valói összefüggésükben olyan tényekre vonatkoznak,, amelyek valódiság esetén sértett Katona Gézával 1 szemben, akiről e tények állíttattak, a büntető el­járás megindításának okát képeznék, az illető l magánvádlók fellépése esetében és ezt közmeg- - vetésnek tennék ki ; ennélfogva a vádlott cselek­ménye a BTK, 258. §-ába ütköző s a BTK. 259. . §-a szerint m/nősülő rágalmazás vétségét állapít­ván meg, őt emiatt elitélni kellett. A büntetés kiszábásánál vádlott megbánása i és bocsánatkérés, továbbá az, hogy Dr. Mike ; Lajossal, aki ellen akarta a kérdéses cikkek élét! irányítani, — elkeseredett gyülölségben volt---­jó llehet, becsületsértésért már büntetve volt, any- - nyira nyomatékos enyhítő körülményeknek vétet- ■ tek, hogy a büntetés a BTK. 92. §-ának alkal- - mazásával szabatott ki. A bűnügyi költségek viselésére a vádlott a í BPRTS. 480. §-ának első bekezdése értelmében r volt kötelezendő. A jogerős Ítélet hírlapi közzététele a BPRTS. . 277. §-ának második bekezdésén alapul. Magánvádló a 4000 korona iránti kártérítési i igényényével a BPRTS. 489. §-ának második be- - kezdése értelmében azért volt polgári perutra i utasítandó, mert az úgy valódiság mint mennyi- - ség tekintetében további bizonyítást igényelne, , ami a bünper keretébe nem tartozik. Yád tárgyát képezték még az ítélet'rendel- - kező részében körülirt hírlapi cikkekben foglalt következő közlemények is : „Kifosztott faluk.“ • „Érdekes, hogy az ipolysági állítólagos hkelfor- J- galmi iroda Mike Lajos komáromi ügyvéd által Budapesten pöJölteti a szerencsétlen tót földmi- I- ves embereket.“ „Hogy mi az oka ennek a ra- - vaszságnak, ez kitűnik abból az értesülésünből, , hogy Kathona és Tarsa Ipoly vidéki Hitelforgalmi j i Intézet nem is létezett, soha nem volt ilyen cég jn bejegyezve.“ Továbbá, „hogy Kathona miért nem I r perelte Ipolyságon a szerencsétleneket, és miért jf nem adta át ügyeit ipolysági ügyvédnek, és miért í hívta meg Komáromban lakó Dr. Mike Lajost és j « hogy Mi ke miért perelte azokat Budapesten ésjfc< hozzá még a bíróságoknál, azt ők tudják,, de j : majd erre is sort keresnek “ Ezen közleményeket azonban, miután ezek­ben semmiféle sértő kifejezés, illetve rágalmazó j állítás nem foglaltatik, bűncselekmény tényálladé-j kának tárgyául a kir. törvényszék nem tekintette, s azok közzététele miatt vádlottat nem ítélte el. A jogerős ítélet az illetékes ügyvédi ka ma- | iával az Ügyvédi RDTS. 103. §-a és a BPRIS.jl 108. §-a értelmében lesz közlendő. Komáromban a kir. törvényszéknél mint \ büntető bíróságnál, 1911. évi február 7. napján. Dr. Geöbel Károly. Nádasdy Aladár, ! jegyző. kir. törvényszéki e

Next

/
Thumbnails
Contents