Esztergom és Vidéke, 1911
1911-12-14 / 98.szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE közelebb megjelenő első számában a lap legelején vádlott költségére közzététetni rendeli. Magánvádló képviselőjének dijjait és költsége it 250 koronában állapítja meg, s kötelezi vádlottat, hogy ezen összeget magánvádló Kathona Gézának az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizesse. Magánvádlót a 4000 koronában felszámított kártérítési összeg megítélésére irányuló magánjogi igényével polgári perutra utasítja. A jogerős Ítéletet a győri ügyvédi kamarával közölni rendeli. INDOKOLÁS : Vádlott Dr. Prokopp Gyula az 1910. évi szeptember 13-án megtartott főtárgyaláson maga beismerte, hogy az ő felelős szetkesztősége alatt megjelenő ,,Esztergom és Vidéke“ cimü lap XXX. évfolyamának 1908. évi december [25-én Esztergomban megjelent 102. számában megjelent „Kifosztották a felvidéket“ „Hitelforgalom a Vág- mentén“, „Tótország Budapesten“ cimek alatt Kathona Gézára vonatkozólag az Ítélet rendelkező részében körülirt, s Kathona Géza által vád tárgyává tett rágalmazó állításokat ő tette közzé nyomtatvány utján a miatti bosszúból, mert az esztergomi főkáptalannál 1907. évben megüresedett ügyészi állás betöltésénél Dr. Mike Lajos ügyvéddel szemben a választáson megbukott, Dr. Mike L.5jos pedig éppen Kathona Gézának volt ügyvédje azon ügyekben, amelyekre a közzétett hírlapi cikkek vonatkoznak, s amelyekben Dr. Mike Lajos mint ügyvéd oly helytelen dolgokat követett el. A hírlapi cikkek közzétételét tehát a kir. törvényszék vádlottnak az iratokhoz csatolt lappéldánynyal is támogatott beismerése által beiga- zoltnak vette. Vádlott azzal védekezett az 1910. évi szept. 13-án megtartott főtárgyaláson, hogy neki nem volt szándéka Katona Gézát becsületében megsérteni mert azt nem is ismerte, s az őt soha nem bántotta; tehát nem is lehetett oka őt megsérteni, hanem hírlapi cikk éle kizárólag Dr. Mike Lajos ellen irányult; azért átvette a kérdéses cikket a „Népből“ és azt közzétette anélkül, hogy csak gondolt volna is arra, hogy azáltal Kathona Géza sértve érezheti magát, vagyis amikor ő a cikket közétette, elkeseredés folytán oly lelkiállapotban volt, hogy nem is gongolt arra, hogy Mike Lajossal együtt mást is sért; ezért aztán utóbb bocsánatot is kért Katona Gézától. Vádlottnak ezen védekezését a kir törvényszék el nem fogadhatta, mert a közzétett cikkekkel saját beismerése szerint szándékosan sértette Dr. Mike Lajos ügyvédet; ennélfogva sértő szándékának ki keilet terjedni Katona Gézára is, mert éppen ennek közzétett cselekményei voltak olyanok, amelyek valódiság esetén Dr. Mike Lajosra is árnyat vetnének, mint oly egyénre, aki ily ügyekben a képviseletet elvállalta, vagyis Dr. Mike Lajos és Kathona Géza hiriapilag szellőztetett cselekményei annyira szoros összefüggésben állanak egymással, hogy azokat külön még elképzelni sem lehet. Vádlott további védekezésében az általa állított tények valódiságának bi onyit isát kérte a főtárgyaláson megengedni és pedig első sorban azt kívánta bizonyítani, hogy Török Mór és Dr. Lányi Gyula aranyosmaróthi ügyvédek csalások miatt tettek Katona Géza ellen feljelentéseket, mely feljelentések idegen befolyás folytán és azért vonattak vissza, meit Katona Géza a feljelentőkkel polgári peruion egyezett. Igazolni kívánta továbbá a cikkben gialt állítások valódi- sá ;át a budapesti V. kér, k ir. járásbíróságtól beszerzett, s ezen bünperhez csatolt 1907. SP. XIII. 677., 979., 684., 692 , 694., 699., 701. és 702. sz. polgári iratok, valamint a győrszentmár1911. december 14. toni kir. járásbíróságnál fekvő 1905. Sp. 402. 450., 515. és 5242. sz. iratokkal és kérte ez utóbbi iratok beszerzését. Továbbá állításainak igazolására a bizonyítandó körülmények tüzetes megjelölése nélkül az ezen bünperben már hivatkozott tanukat kérte kihallgatni, mert a sértett ellen az állított tények miatt az állítás idejében a bűnvádi eljárás már meg volt indítva, továbbá mert a 3970. 909. sz. vádtanácsi tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a valódiság bizonyításába sértett nemcsak beleegyezett, hanem kifejezetten azt kívánta is, és csak később vonta vissza; továbbá, mert a cikk közzétételével a közérdeket kívánta szolgálni és mert a csalások miatt tett feljelentések folytán Kathona Gézával szemben folyamatba tett eljárások BTK. 381. §-ának 2. pontja alapján hivatalból lettek volna folytatandók, amennyiben ő ezen csalásokat, mint meghatalmazott ügyvivő követte el. Végre felhozta a főtárgyaláson a vádlott azt is, hogy Dr. Berényi Zoltán esztergomi ügyvéd egy alkalommal Esztergom vármegye községi és körjegyzőihez körlevelet intézett, amelyben arra kérte őket, hogy az összes községekben doboltas- sák ki, hogy az embertk óvakodjanak a Katonaféle csalásoktól, s jóllehet Dr. Berényi Zoltán maga kijelentette, hogy Katona Gézát sérteni akarta, s a sajtópert maga ellen provokálta, Katona Géza azonban ennek dacára a sajtópert megindítani nem merte; kérte tehát a valódiság; bebizonyítására Dr. Berényi Zoltán esztergomi ügyvédnek tanukénti kihallgatását. A kir. törvényszék vádlott azon kérelmének, hogy a valódiság bizonyítása megengedtessék, nam adott helyt, illetve az erre vonatkozó kérelmet a BTK. 264. §-ának 2, és 3. pontjai alapján elutasította, mert a vád tárgyává tett hírlapi cik- ben foglalt állítások oly cselekményekre vonatkoznak, me.yekért Katona Géza csak a sértett felek indítványára lenne bűnvádi eljárás alá vonható. Igaz ugyan, hogy ilyen magáninditvány utján az eljárás Katona Géza ellen néhány ügyben folyamatba is tétetett, de azokban a további bűnvádi eljárás a magáninditványok visszavonása folytán megszüntettetett, mint ezt a vádlott Prokopp Gyula maga is beismerte, s mint erről a kir. törvényszék a csatolt iratokból meg is győződött. Minthogy tehát a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás tárgyát képező állítások oly cselekményekre vonatkoznak, amelyek csak magánvádra üldözhetek, s minthogy Katona Géza ellen, mint ezt vádlott Prokopp Gyula maga is beismerte, bűnösséget megállapító Ítélet nem hozatott; ennélfogva kétségtelen, hogy itt a valódiság bizonyítása még a pótmagánvádlőként szereplő Katona Géza beleegyezésével sem lett volna megengedhető, mert a rágalmazó állítások oly csalásokra vonatkoznak, melyek még a B. N. életbelépte előtt követtettek el, igy azok csak magánvádra lettek volna üldözhető!?. Vádlott Prokopp Gyulának azon érvelése, hogy itt csalásokról volna szó, amelyeket Katona Géza mint megbízott ügyvivő követett el, s igy azok a BTK, 381. §-ának 2, pontja szerint hivatalból lennének üldözendők, meg nem állhat, mert Katona Géza nem az általa állítólag megcsalt egyéneknek, hanem egy magánvállalatnak volt megbízottja, ezt pedig meg nem károsította, s ennek részéről ellene feljelentés sem tétetett. Nem volt elfogadható továbbá vádlottnak az 1911. évi február hó 7-ik napján megtartott főtárgyaláson módosított azon védekezése sem, hogy vaü tárgyává tett cikke ' közzététele tisztán csak közérdek megóvása szempontjából történt volna, mert saját beismerése szerint őt Dr. Mike Lajos ügyvéd elleni bosszú vezette a vád tárgyává telt hírlapi cikkek megírásánál; tehát nem a közérdeket tartotta szem előtt. Végre a valódiság bizonyítása még azér sem volt elrendelhető, mert a bizonyítandó ténykörülményeket határozottan és tüzetesen meg nem jelölte. Vádlott által védekezésül felhozott azon körülmény, hogy ő a vád tárgyává tett hírlapi cikkeket a „Nép“-ből vette át, még ha való volna is, vádlott bűnösségét meg nem szünteti, mert valamely rágalmazó, vagy becsü’etsértő állítás terjesztése szintén büntetendő. De nem volt elfogadható vádlottnak a BTK. 76. §-ára alapított védekezése sem, mert Dr.. Mike Lajossal szemben fennforgóit elkeseredése.- az ő elmetehetségét annyira meg nem zavarhatta,, hogy Katona Gézával szemben cselekményének) horderejűt nem lett volna képes felfogni. Gyopay Pál és Fehér Károly tanuknak a kihallgatását a kir. törvényszék azért mellőzte, mert! azok oly körülményre lettek a vádlott által felhiva,. amely aziigy eldöntésére semmi befolyással nincs. Tekintve ezekután, hogy a vád tárgyává tett! hírlapi cikkekben foglalt állítások egymással valói összefüggésükben olyan tényekre vonatkoznak,, amelyek valódiság esetén sértett Katona Gézával 1 szemben, akiről e tények állíttattak, a büntető eljárás megindításának okát képeznék, az illető l magánvádlók fellépése esetében és ezt közmeg- - vetésnek tennék ki ; ennélfogva a vádlott cselekménye a BTK, 258. §-ába ütköző s a BTK. 259. . §-a szerint m/nősülő rágalmazás vétségét állapítván meg, őt emiatt elitélni kellett. A büntetés kiszábásánál vádlott megbánása i és bocsánatkérés, továbbá az, hogy Dr. Mike ; Lajossal, aki ellen akarta a kérdéses cikkek élét! irányítani, — elkeseredett gyülölségben volt---jó llehet, becsületsértésért már büntetve volt, any- - nyira nyomatékos enyhítő körülményeknek vétet- ■ tek, hogy a büntetés a BTK. 92. §-ának alkal- - mazásával szabatott ki. A bűnügyi költségek viselésére a vádlott a í BPRTS. 480. §-ának első bekezdése értelmében r volt kötelezendő. A jogerős Ítélet hírlapi közzététele a BPRTS. . 277. §-ának második bekezdésén alapul. Magánvádló a 4000 korona iránti kártérítési i igényényével a BPRTS. 489. §-ának második be- - kezdése értelmében azért volt polgári perutra i utasítandó, mert az úgy valódiság mint mennyi- - ség tekintetében további bizonyítást igényelne, , ami a bünper keretébe nem tartozik. Yád tárgyát képezték még az ítélet'rendel- - kező részében körülirt hírlapi cikkekben foglalt következő közlemények is : „Kifosztott faluk.“ • „Érdekes, hogy az ipolysági állítólagos hkelfor- J- galmi iroda Mike Lajos komáromi ügyvéd által Budapesten pöJölteti a szerencsétlen tót földmi- I- ves embereket.“ „Hogy mi az oka ennek a ra- - vaszságnak, ez kitűnik abból az értesülésünből, , hogy Kathona és Tarsa Ipoly vidéki Hitelforgalmi j i Intézet nem is létezett, soha nem volt ilyen cég jn bejegyezve.“ Továbbá, „hogy Kathona miért nem I r perelte Ipolyságon a szerencsétleneket, és miért jf nem adta át ügyeit ipolysági ügyvédnek, és miért í hívta meg Komáromban lakó Dr. Mike Lajost és j « hogy Mi ke miért perelte azokat Budapesten ésjfc< hozzá még a bíróságoknál, azt ők tudják,, de j : majd erre is sort keresnek “ Ezen közleményeket azonban, miután ezekben semmiféle sértő kifejezés, illetve rágalmazó j állítás nem foglaltatik, bűncselekmény tényálladé-j kának tárgyául a kir. törvényszék nem tekintette, s azok közzététele miatt vádlottat nem ítélte el. A jogerős ítélet az illetékes ügyvédi ka ma- | iával az Ügyvédi RDTS. 103. §-a és a BPRIS.jl 108. §-a értelmében lesz közlendő. Komáromban a kir. törvényszéknél mint \ büntető bíróságnál, 1911. évi február 7. napján. Dr. Geöbel Károly. Nádasdy Aladár, ! jegyző. kir. törvényszéki e
