Esztergom és Vidéke, 1911

1911-12-03 / 95.szám

Esztergom, 1911 XXXIII. évfolyam 95. szám. Vasárnap, december 3. AZ ESZTERGOMVARMEGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZ í ERGOM, JÓKAI-UTCA 17. Megjelenik vasárnap és csütöriökön Béke. Hol vannak azok a galalmbok, ame­lyek az elmúlt hetekben rászálltak az br- szágházának ereszére ? Pedig kell, hogy visszaszálljanak, mert a békét állítjuk. Áhitjuk mindnyájan és kivétel nélkül. Most egyetlen feltétel, hogy dolgozhassunk. Nekünk dolgoznunk kell, mert a nemzetkiépités munkájában csak az alap­falaknál tartunk s ez, ha a munkát seré­nyen nem folytatjuk, — beázik. Akkor pedig kérbavész a munka, sisifusi fárad­ságunk, magunk is reményt vesztettek leszünk munkánk sikerében. Mi nem engedhetjük meg az állandó közéleti zűrzavart és meddőséget, melyre rákényszeritett valami fonák.. viszályos állapot. Nekünk -szükségünk van egy zavar nélküli törvényalkotó testületre ; vagy igaza lenne Kozma Andornak, ki szárnyaló ver­sében, melyet szerényen krónikának nevez, európai kórságnak nevezi a mai helyzetet, mely megfekszik minden európai fórumot? Szerkesztik : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: KEMPELEN FARKAS és Egész évre Fél évre . 12 K 6 K VARSÁNYI IGNÁC Kéziratot nem adunk vissza. Negyed évre . . . 3 k Egyes szám ára . 14 f, — Nyilttér sora 60 fill Ám ne féljünk — mondja — mert azért van haladás, a haladás vize széles rétegű s a kór csirái át nem hatolnak rajta. A költő mindég látnoka volt korának. Már Tibullus dalainak máguszi erőt tulaj­donítottak. Lehet, nagy igazság e vigasz­talás, de a hazafiui aggodalom még sem bonthatja ki a bizalom szárnyait. Lehet, hogy a k;s zenebona nem csinál számbavehető kárt, de oly nagy értékek vannak kockán, hogy a hazafiui aggodalom mindenesetre jogosult. És mily erővel tudnók mi a közvéle­ményt képviselni ama kérésünk előterjesz­tésekor a hivatottakhoz: hogy kevésbé gyűlöljék egymást, mint a hogy szeretik,a hazát s találják meg a békesség meg­nyugtató kompromisszumát! Nagy önteltség lenne, ha csak hiú reményt is táplálnánk, hogy a közvélemény szerény szócsöve gyönge hangját meghallhatnánk? Nagyobb hangokra, erőteljesre, tekin­télyesre, fenségesen hangzóra, — siketek maradtak az urak. Mit akarna a tücsök, mikor az ég menydörög ? Ágyudörgés morajába minek muzsikálna bele a kósza cigány ? A béke galambját tehát nem hesse- getjük semerre. Justh Gyula öccse Zsigmond hozta forgalomba a tornyai gányó örök- ! életű, fatalista szállóigéjét: valahogy csak lesz, mert úgy, hogy még sehogyse lett volna, sohasem volt. Soha még igy nem illett helyzethez a bölcs mondás. Valahogy csak lesz. Hogy mint lesz, nem tudjuk. Lehet — hiszen még esnek csodák — hogy mégis a ház ereszére repül a béke galambja. És ez volna a legnagyobb csoda. Lehet, hogy lavírozunk a bizonytalan vizeken kisebb kárral, mint sejtenők ; lehet hogy ez.t a müvihart is kibírjuk s kilábol belőle a Parlamentarismus, melynek csődjét jelentik mindenfelé, ahol az internaciona­lizmus áramlatai erősebbek. Csakhogy Tisza István grófnak a társadalom tudományi egyesület­ben volt fényes sikere bizonyítja, hogy a nacionalismus még nagy. értékes java fajunknak s mi parlamentarismusunkat az „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRCÁJA. Sarah Bernhard házassága. Hihetetlen hymen hírről emlékeztek meg a i minapában a napilapok. Az isteni Sarah Bernhard, j a nagy tragika, a matuzsálemi korhoz közel járó 1 hiú matróna nem akarja leélni életét anélkül, i hogy a szerelem édes mézét még egyszer ne élvez- i hesse. Azt gondolja, hogy neki is, ki már boldog 1 nagyanya, joga van még fiatalokhoz illő bohó­2 Ságokat elkövetni. Sokan vagyunk, kik nem tudjuk megérteni, i m;k lehettek indító okai az isteni tragika e nagy 3 elhatározásának. Nehéz is meóérteni, hogy a 80 b évhez közel járó matróna és a 26 éves ifjú mi- ú képen kontemplálják az esküvő utáni életet. Mert hisz a szerelem tulajdonképpen a faj­it fentartás vágyából származik ; faját akarja fentar- ;í tani az, ki a sok közül kiválaszt egy nőt, akit ü legmélfóbbnak tart arra, hogy vele egészséges, 3 erős, életképes utódokat hozzon létre és neveljen >! fel, kikben majdan biztosítékát láthassa annak, ri ; hogy, ha az egyén el is pusztul, a faj nem fog n • nyomtalanul eltűnni a világegyetemben. Vagy talán az ifjú is, a nő is ama szellemi hóbortosok közé tartozik, kik azt vélik, hogy a szellemi közösség teljesen elegendő a házas­élethez. Multkorjában valamelyik neves Írónk elmél­kedett egyik napilapunk hasábjain a szerelemről s azon tételt állította fel, hogy : ha a szerelmesek fiatalok, szerelmüknél a vad érzékiség jatsza a legfőbb, sőt az egyedüli szerepet. Idősebb kor­ban a vérmérsékletet szabályozzák a külső kö­rülmények, tehát a szerelmet főrészben a szellemi közösségre fektetik (de azért titokban a vén kecske is megnyalja a sót, csak . . . nem otthon) mig ha a párok megöregszenek, tisztán a szellemi kö­zösséget helyezik az érzékiség helyébe. Hozzáte­szi még neves írónk, hogy alapos a reményünk, ha azt gondoljuk, hogy közel jár azon idő, mi­kor fiataloknál, öregeknél a testi vonatkozásoktól egészen eltekintve a szellemi közösség lészen alapja a házasságnak, Az öregek ép úgy, mint a fiatalok idegéletet fognak élni. Fogadjuk el elvben e teóriát (egy megjegy­zést azonban nem fojthatok el : könnyű az öreg­nek ; természetszerű folyománya a kornak a te­hetetlenség) s vizsgáljuk meg, mennyiben van igazuk azoknak, kik Sarah és a 26 éves ifjú há­zasságából azt Következtetik, hogy mindkét fél oly magasabb rendű intellektuel, kik házaséletü­ket a szellemi közösségre alapítják. Sarah Bernhardról nem lenne nehéz ezt el­hinni, (miért nem lép be valamelyik tudományos egyesületbe ?) lehet, hogy ma az ifjú is igy gon­dolkozik, lehet hogy ő sem érez egyelőre testi vágyakat. De milyen lesz a helyzet akkor, ha az ifjú­ban az ifjúság kritériuma, az érzékiség felébred? Mi lesz akkor, ha a családi tűzhelynél foly­tatott vitáktól megcsömörlik és a test, a vér is' követeli jogait ? Erre feleljen a neves iió ur, ki híressé nem leendő teóriáját felállította ! Igénytelen nézetem szerint ily esetre nem igen gondolt. De hisz’ mindegy. Evvel nem igen változ­tathatunk a tényen: Sarah Bernhard, a 70 éves nő és a 26 éves ifjú házasságán. Dehogy házasság, Polgári és egyházi törvényekkel jóváhagyott szel­lemi együtélés. De szerelmileg ugyan semmi kö­zük sem lesz egymáshoz. Isten tudja talán csak kitűnő reklám akar ez lenni Sarah részéről színházának. Az elején nem helyezkedhettem erre az álláspontra, mivel akkor nem Írhattam volna meg szellemtelensé- geimet. Légy boldog Sarah, te isteni Nő. Atont. T Te«iék minden vásárlási kényszer nélkül megtekinteni a NAGY KARÁCSONYI OC- CÁSIO KIÁRUSÍTÁST, a megkapó elegáns női felöltő modelleket, melyeket meglepő [o olcsó árért árusít :— ■ --------­v vármegyénk legnagyobb úri és női divatáru, menyasszonyi kelengye, szőnyeg és női ruhakelme különlegességek tárházában. é 3MT ESZTERGOM, Széclienyi-tér 24. SÜT Telefon szám 117.

Next

/
Thumbnails
Contents