Esztergom és Vidéke, 1911
1911-11-30 / 94.szám
ESZTERGOM és VIDÉKE 1911. november 30. 2 Az állami alkalmazottak drágasági pótléka. (K. F.) A fővárosi lapok pártállásuk szerint a legkülönbözőbben kommentálják a pénzügyminisztériumnak azt a félhivatalos közlését, hogy az állami alkalmazottak segítése címén Budapest kivételével az ország valamennyi állami alkalmazottját kirekeszti az ez évi segélyezésből. Érthető az az elégedetlenség, amely a mellőzött esztergomi állami alkalmazottak körében támadt e közlések nyomán, mert hiszen Esztergomban sem sokkal rózsásabbak a megélhetési viszonyok, mint Budapesten. De hát a jó vidékkel lehet beszélni. Megértjük mi azt is, hogy az állampénztár sem feneketlen és hogy a fővárosiak jobban rászorultak valamivel — az ily rendkívüli segélyezésre. Azért is gyönyörű szociális és demokratikus gondolatnak látjuk és üdvözöljük, hogy a pótléknak a jövő és ezután következő évekre való megállapításánál alapul a gyermekek száma vétetett és pedig tekintet nélkül a fizetési osztályokra. De hogy a gyermekekkel meg nem áldott (e mellett nős, esetleg öreg szüleit, szegény családtagjait, testvére árvád stb. eltartó) állami tisztviselő s egyéb alkalmazott egyáltalában semmit se kapjon, sem most, sem a jövőben, ez olyan szükkeblüség lenne amit mi egyszerűen nem tudunk elhinni. Meggyőződésünk szerint ez a hir idő előtt láthatott napvilágot, és talán csak kísérletként lett a nyilvánosság elé bocsátva; hogy miyen fogadásra lelne a vidéken a megoldásnak ez a módozata ? Nos, ha az esztergomi hangulat az egész ország egyöntetű hangulatának egy részét mutatja, ez esetben a végleges megoldás előtt bizonnyal gondoskodni fog a pénzügyminisztérium, hogy javaslatában oly módosításokat eszközöljön, amely a gyermekszám rendszernek fenntartása melled a gyermektelen állami alkalmazottakra is kiterjeszti majd hatályát. Idő még van a módosításokra, a jobb belátás pedig okvetlenül bekövetkezik. Mi ebben nem akarunk s nem tudunk kételkedni. Kincses Kalendáriom. A megoldott és megoldatlan problémák egész raja valósággal meglepte a modern Magyarországot a legutóbbi évtizedben. Akinek az iskolás műveltsége tiz évvel ezelőtt véget ért, az az újabb fölfedezések, újabb találmányok, újabb filozófiai megállapítások és újabb szellemi, társadalmi áramlatok egész tömegéről nem tud. Ezeknek igazi jótétemény a Kincses. Vannak akik hallanak itt is, ott is félfüllel az újabb haladásról, de bővebb felvilágosításhoz nem tudnak hozzájutni, ilyen emberekből rekrutálódik a Kincses Kalendáriom hűséges tábora, érdekes hadserege, melyben egyforma lelkesedéssel látjuk szórakozni az egyetemi tanárt és tanulnivágyó iparost, aki tudja hogy a tudás megsokszorozza mindennek és mindenkinek az^ értekét. Es micsoda pazar szinpompás világ tárul iöl előttünk a modern műveltség e gazdag forrás- müvében, melyben, mint egy csöpp vízben, ami egész világunk minden törekvésével, gondolkodásával, érzésével visszatükröződik. Nem elég azonban igy mondani, hozzá kell tenni, hogy a szem, mely a Kincsesben foglaltakat meglátta, a fő, melyben kristályos ismeretté formálódott mindez, a kéz, mely leírta ezeket s a nyelv, mely a magyar stilus erejével, mélységével, művészi egyensúlyával, szépségével eldiskurál velünk, a Kincsest forgatva, magyar ember szeme, agya, keze és nyelve volt s amit meglátott és visszatükröz, azt speciálisan úgy látja és úgy tükrözi, ahogyan a magyar glóbuson látják és értik a világ folyását. Ez tehát az egyéni és nemzeti műveltségnek a legérdekesebb produktuma. Valóságos dokumentum a jövendő számára, melynek a Kincses évfolyamai elfogják mondaui, hogyan érzett, hogy gondolkozott és hogyan Ítélt a körülötte folyó világról anno ekkor és ekkor a magyar ember ? Mik formálják érzését, gondolatát, mi feszitette tetterejét cselekvésre, mily kérdések izgatták értelmét és mily föladatok gyajtották lángra teremtő erejét ? Éppen ezért nem lehetne a Kincsesből né net, francia, vagy angol naptárt gyúrni, mert inig magyar nyelven, a mi vérünkből, a mi húsúnkból való, idegen értelem előtt talán egzotikummá válna, mint mi előttünk is valami speciálisan nemzeti idegen naptár. A közel 600 oldalas pompás, hűen a szöveghez tartozó képekkel illussztrált kötet, éles, tiszta, apró betűvel csodálatos sokat ölel föl. Minted másfélszáz oldal tartalmazza benne a rendes naptári részt, a megszokott ötletes szaggatotsággal, mely nem engedi, hogy a naptári sablon lenyűgözhessen unalmasságával, hanem ami életet, szint eleven változást visz ebbe a részbe is belé, hogy egy pillanatra sem támad bennünk a sivár unalom érzete, hanem ellenkezőleg úgy lapozzuk át ezeket a dolgokat is, mintha a naptárak ezt a részt el nem koptaták volna. Az el tördelés művészetének ez a módszere, mely a modern ember rapszódikus, csapongó, türelmetlen nyudtalansá- gára épit, oly lebilincselő, mint egy patak, melynek hátán festői partok közt ringat végig csónakunk, minden fordulónál uj meglepetést, uj élvezetet, uj bámulatot tartogatva. Azokat az ásittató, unalmakat, melyek a légi fajta naptárak avatag sablonjának láttára elfognak bennünket, itt nem érezzük, mert amit az elmés tipografizálás csak nyújthat, az gazdag szertárának minden fegyverével a mi foglalkoztatásunkon, lekötésünkön igyekszik. E rendes szövegrészben a tárgymutató tanulsága szerint közel 1200 ismeretkörből nyerhetünk fölvilágositást, részint légióra menő apró jegyzet k, részint önálló cikkek keretében, amikből 60-at tartalmaz a Kincsesnek ez a kötete. E cikkek mindenike számot tarthat mindenkinek az érdeklődésére, mert egy sincs közte akadémikns jelledü, hanem mindenik belevág a napi életünk, napi kíváncsiságunk, napi problémánk eleven húsába. ^Egyikben megelevenedik előttünk a régi kor, a maga különös embereivel, szokásával, tár- sadelmával, de nem csupán önmagáén, hanem azért, hogy megértesse előttünk a mi korunkat, a fejlődés törvényét, egymásutánját; mely az irodalmat, művészetet tudományt mostanáig fejlesz- t tte, mely a haladásra szomjas embert, mint Há- gár Izmailt, kivezette a pusztaságból és megmu- I tatva neki a jövőt, a ragyogó mindenséget, elká- j bitott ezzel a szóval: Mindez a tiéd ! HÍREK. — Bezárt iskola. Libádon a kanyarójár vány miatt alispáni rendeletre a j .rvány megszűntéig az iskola bezáratott. Színészet Esztergomban Molnár Gyula színigazgató jól szervezett 30 tagú színtársulatával 3 hétre terjedő színházi évadját a Fürdő szálloda nagytermében a napokban „Ártatlan Zsuzsi“ cimü operette njdonsággal megkezdi. Szilire kerülnek az idény legnagyobb újdonságai : Kis gróf, Leány vásár, Élőhalott, Szerelem gyermeke, Papa, Kék róka, Karenin Anna, stb. Az operetteket 16 tagú katona-zenekar kiséri. Az Igazgatóság 12 előadásra szelvénybérletet nyit s a szelvények vendégszereplés és jutalomjátékok kivételével minden előadásra érvényesek. A bérletgyiij- téseket Marossy Géza, a társulat titkárja eszközli. A „Katliolikus Gyermekvédelem“ 1911. novemberi száma Keményffy K. Dániel szerkesztésében következő változatos tartalommal jelent meg: 1. A gyermekvédelem alaptörvénye. Várady L. Árpádtól. 2. A fiatalkorúak és az utca. Morvái Lászlótól. 3. Barnardo otthonok. Esztergomitól. 4. Baranyavármegye árvaháza. Szentkirályi Istvántól. 5 Gyermekvédelmi tarlózások. K. K. D. 6. Tárca : Fán volt az ágyuk. Antal Margittól. 7. Egyesülünk köréből. — Hírek. — Irodalom. A keresztény gyermekvédelemnek ezen hézagot betöltő s a gyermeklélekmentés aktuálitását szem előtt tartó orgánumot szívesen ajánljuk az ügy érdekében felkarolásra. Előfizetési ára 2 K. Szerkesztőség Esztergom. — A Szent Erzsébet-egylet közgyűlése. A Szent Erzsébetről elnevezett esztergomi jótékony nőegylet a 'napokban tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az egyesület elnöke Bogisich Mihály c. püspök, igazgatója Mátáffy Viktor belvárosi plébános. A múlt évben 176 rendes tagja volt. Különféle segélyezésekre 4100 koronát fordítottak. Az egyesület anyagi eredménye és az iránta tanúsított nagylelkű érdeklődés főkép Mátéffy Viktor fáradhatatlan közreműködésének tulajdonítható. — Adós fizess — adót. Esztergom város adópénztára erélyes hangú hirdetményben figyelmezteti az adóhátralékosokat, hogy december 1-ig adójukat fizessék be, mert — felsőbb szorgalmazások folytán — végrehajtásilag lefoglalt tárgyaik az árverés megtartása végett a város székházába fognak hordatni. Aki még nem fizetett adót és nem akarja kitenni magát egy különös fajta hurcolkodás kellemetlenségeinek, jó lesz, ha siet obulusaival a városházára és lerójja állam- polgári kötelességét. — A gőzfürdő újjáalakítása. A káptalan végre rászánta magát a tulajdonát képező gőzfürdő átalakítására, illetve újjáépítésére. Legfőbb ideje. Hiszen oly piszkos, nyirkos és rothadt volt már a fürdő berendezése, hogy kényesebb természetű embernek nem volt ajánlatos bemenni Az ujjáépités munkálatai előkészítésével és a tervrajz kidolgozásával Lipovniczky Pál mérnököt, a villanytelep vezetőjét bízta meg a főkáptalan. Nem ismerjük Lipovniczky képességeit ezen a téren, de hisszük, hogy szerencsésebb kivitellel fog végződni megbízatása, mint a másik közelmúltban épített, illetőleg még most is épülő esztergomi fürdő elkészítése. A husdrágaság ellen. Adorján János városi képviselő oly tartalmú indítványt terjesztett a képviselőtestület elé, hogy engedtessék meg az egyeseknek, hogy levágott sertéseik húsát a hetivásárok alkalmával árusíthassák az ezen célra kijelölt helyen. Még pedig ne csak az esztergomiak, hanem a vidék lakosai is tetszés szerinti árakban árulhassák a húst. A tanács pártolólag terjesztette fel az életrevaló indítványt a közgyűlés elé, mely azt egyhangúlag elfogadta. A tenyésztők és hizlalók tehát ezután állatorvosi ellenőrzés mellett hus- fölöslegüket szabadon árusíthatják. A sertéshús kilója jelenleg 1 K 88 fillér. Természetes, hogy a magánosoktól sokkal olcsóbb áron lehet beszerezni a húst. Az indítvány önmagát dicséri. — A félrecsuszott hid. Az emelésnél félrecsuszott Kolozshidat sikerült viznyomással eredeti helyére tolni. Kérdés, em lett volna e helyesebb akkora kotrógépet hozni, a mely elfért volna a.hid alatt, mint igy illuzoriássá tenni a hid szilárdságát amerikai tolásokkal ? Egyébként a parti munkálatok elég gyorsan haladnak. — Küzdelem a megvadult bikával. Molnár Sándor pásztor Uny község teheneit a réteken legeltette, hol semmiféle védett hely nem található, a bika pedig megbőszülvén megtámadta a pásztort és a földre gázolta, dacára annak, hogy a pásztor három Ízben is felkapaszkodott a szarvakba fogódzva, de mindannyiszor ismét le- tiporta; a bojtárfiu lármája folytán figyelmessé lettek a közelben tartózkodók és bár többen látták a rémes jelenetet, de nem mertek segítségre menni, mig Horváth Miklós unyi lakos egy kapával a kezében megtámadta a bikát s fej )e ütvén elűzte a fetrengő pásztortól. Ezen cselekményével életét mentette meg saját élete veszélyeztetésével. A bika okvetlen halaira gázolta volna segítség hiányában, miért is az életmentés körül tanúsított dicsérendő bátorsága, állami jutalomban való részesítésre javaslatba hozatott. — Forró hígba esett Pálinkás Katalin 49 éves esztergomi mosónő, melytől lábain és karjain súlyos égési sebeket szenvedett. — Nincs lakbéremelés. A városi tisztviselők közül többen tetemes lakbéremelésért fordultak a közgyűléshez. A képviselőtestület a kérelmeket elvetette azon megokolással, hogy a tisztviselők lakbére már elég magas.
