Esztergom és Vidéke, 1911

1911-11-22 / 83.szám

szedelmére lévén nemcsak környezetének, hanem mindenkinek, akivel egy leve­gőt sziv, A társadalomnak okos önvédelme te­hát, ha a halottaknapi szent adót a tüdő­vészesek gyógyítására lefizeti. Ugy tudjuk, hogy városunkban és megyénkben széleskörű akció indul meg a virágszál jegyében. Adjon Isten ennek a vállalkozásnak sikert arra a szent célra, melyért indul. Csak egy virágszálat! Elismerés színigazgatónknak. Megemlékeztünk már róla, hogy Patek Béla dr. a győri szinikerület (tehát Esztergomé is) uj igazgatója mily ritkaságszámba menő buzgalom­mal és lelkiismeretességgel fogott hozzá igazgatói működéséhez, szép, kulturális hivatásának minél méltóbb betöltéséhez. Ujonan szervezett társula­tának első állomásáról, Veszprémből, az ottani színházat vezető szinpártoló-egyesület legutóbb a következő meleghangú átiratban emlékezett meg dr. Patek Béla, képzett színigazgatónk első működéséről: A Veszprémi Szinpártoló Egyesület 1911. évi október hó 5-én tartott választmányi gyűlésé­ben foglalkozott az ezidei őszi szini évad ese­ményeivel s ennek révén indíttatva érzi magát, hogy dr. Patek Béla színigazgató urnák őszinte elismerését fejezze ki azon kötelességtudásért és buzgalomért, amit a színművészet nemes felada­tának teljesítése, a színház látogató közönség igényeinek kielégitése és a szinpártoló egyesület jóakaratának viszonzása érdekében tanúsított. Az egyesület teljes mértékben tudja méltá­nyolni azt a terhes feladatot, amelynek keretében dr. Patek Béla igazgató urnák a hasonló staggio­nékkal normális körülmények között is össze­kötött, általában és mindenkor jelentkező nehéz­ségekben is meg kellett küzdenie, a szervezés, a műsor megállapítása, a szereposztás és a közönség igényeinek kipuhatolása tekintetében. Ép ezért dicséretre méltónak találja és szerencsét kíván hozzá, hogy eme, minden kezdettel fokozott mér­tékben járó nehézségek leküzdésével feladatát ugy a színművészet követelményei, valamint a helyi igények kielégítésével akként tudta megol­dani, hogy társulatának működése kellemes em­léket hagyott hátra a szinpártoló egyesület és a közönség kebelében egyaránt. Egyúttal ismételten kifejezést ad jóakaratának a jövőre nézve is, aminek bizonyítékát fogja szolgáltatni a legköze­lebbi viszontlátás alkalmával. Veszprém, 1911. október hó 10-én. A Veszprémi Szinpártoló Egyesület megbí­zásából. Dr. Réthy Ede, választmányi tag, jegyzőkönyvvezető. Dr. Ováry Ferenc, elnök. HIREK. — Egy fiatal asszony halála. Óh halál! Mily kegyetlen vagy te ! Mily lesújtó, mily rette­netes, szinte hihetetlen a te működésed ! Halált osztogató kaszád suhanása nem válogat, rettegett elhatározásod nem ismer irgalmat. Nem nézed, hogy kiszemelt, áldozatod megérett-e már félelmes csontos kezed érintésére, vájjon e földi életben elérhető boldogságból kivette-e a maga részét, vájjon nem hagy-e kegyetlen működésed betölt­hetetlen ürt maga után. - Egy szép fiatal asz­szonyt ragadott el közülünk a halál. Berán Károiyné szül Grósz Margit, már nincs az élők sorában. Fiatalon, életének 27-ik évében szólí­totta magához az Ur. Itt kellett hagynia szép kis leánykáját, aki még csak ezután tudta volna meg, hogy mit jelent a jó anya. Itt hagyta szerető fér­jét, aki aggódva leste hitvesének minden kíván­ságát. Itt hagyta jó szüleit, akik rajongva csüng­tek féltve őrzött gyermekükön, örökké vérző sebet hagyva szivükön". — Váratlanul jött a csapás. A megboldogult ugyan már hosszabb idő óta bete­céljából nyilvánosak voltak, az akasztófák több méter magasak voltak, hogy messze vidéken is láthatók legyenek, mert a hullát is bizonyos ideig rajtuk hagyták. A régi jobbágy világot juttatják eszünkbe az ott látható deresek. Bizony a deresről is ma már kevesen tudják, hogy milyen volt. Kezdetben a deres egyszerű pad volt. Ilyen is van a múzeumban. A kegyetlen ütések azon­ban heves fájdalmat okoztak s ha valaki bár­minő megadással is viselkedett, mikor a deresre került, az ütések alatt ösztönszerűleg is védeke­zett. Szükséges volt tehát az elitéltet a dereshez hozzáerősíteni. Igy jöttek létre idővel a deresnek különféle alakjai. - A városokban szokásos kegyetlen kerék­betörésekre emlékeztető kerék is van a múzeum­ban, bár csak másolatban. Mindössze két eredeti kerékbetörő kerék létezéséről tudunk ; egy van a pozsonyi és egy a nagyszebeni városi múzeum­ban, mert az itt lévő másik egészen csonka. Egy régi büntetésünk emléke máig is él nyelvünkben. Ez a pellengérezés, a szégyenszemre való kitétel. A piacon, a templom vagy község­háza közelében állították föl a pellengért, több­nyire fából vagy kőből. Akit szégyenszemre ki­állítottak, rendesen hozzá is erősítették a pellen­gérhez : azért a pellengéren többnyire még néhány nyakvas és kézvas is volt. Szokás volt a nyakba követ vagy szégyentóblát is akasztani. Ilyen a székesfehérvári szégyentábla, amelynek egyik oldalán a következő fölirás olvasható : Mivel az mostoha anyjukat meghurculták, édes atyjukat pediglen taszigálták, másoknak például hét napi kintállásra és kétszerte való pálcázásra Ítéltettek. Sok helyütt' a botozást is a pellengérnél hajtották végre. Bőséges tanulmányt nyújtanak a bűntettesek különböző csoportjainak az arcképei. A közel ötven év előtti betyárvilág főbb szereplői, akiktől gróf Ráday Gedeon vas kitartása mentette meg az országot, ugyancsak ott vannak már a múzeum­ban. Merőn tekintenek le a falról arra a hatal­mas megvasalt fekete koporsóra, amelyben nem egynek a hulláját szállították a mindent adó és mindent bezáró anyaföldbe. Több ezer darabot tesznek ki a bűnösök által fogságuk ideje alatt készített tárgyaik, a szökés' kísérleti eszközök, rajzok, festményeik, Írásaik, verseik mind egy-egy érdekes megnyil­vánulása a bűnöző, a szabadságaiul megfosztott szenvedő lelkének. Sz, Gy. Megnyílt már a Moskovits cipőraktár! geskedett, de az utóbbi hónapokban annyira ja­vult egészségi állapota, hogy hozzátartozói biz­tosra vették teljes felépülését. Pedig szép piros arcán a halál rózsái virítottak. Szombaton dél­után 3 órakor volt a temetés óriási részvét mel­lett. A végtisztességen a megboldogult fiatal asz* szony koporsója mellett mélyen sújtott férjének kollégái, a helybeli pénzintézetek tisztviselői ha­ladtak. — A párkányi vásár. Az idei pár­kányi vásár jóval sikerültebbnek Ígérkezik, mint az előző éviek. A mutatványos bódék száma is sokkal nagyobb, mint eddig volt. — Sajtó vasárnap. A pannonhalmi egyház­megyében október 29-én tartják meg a s£}ibW v sárnapot. — A hercegprímás jubileuma. Októbe 27-én lesz husz éve annak, hogy a Simor ján( hercegprímás halálával megüresedett esztengfc érseki méltóságra Vaszary Kolos akkori pafftfu halmi főapátot neveztek ki. A nyolcvan éves'Vg házfejedelem e jubileumát budavári palotájábar legnagyobb csendben és visszavonultságban fogja megünnepelni. — Szélhűdés. Dr Simonyi Adolf helybeli orvost, aki már eddig is veszedelmes fülbajban szenvedett, féloldali szélhűdés érte. Mint értesü­lünk, állapota igen aggasztó. — Versenytárgyalás elhalasztása. A ko­máromi cs. és kir. katonai élelmezési bizottság közzé teszi, hogy a Győr, Szabadhegy, Esztergom és Hajmáskér állomásokra vonatkozó, október hó 19-ére kitűzött kenyér és zab versenytárgyalást f. évi november hó 6-ára halasztották el. — Az uradalmi szegödményes kovács— cseléd. Felmerült esetből kifolyólag elvi jelen­tőségű határozatban mondotta ki a hatásköri biró ág, hogy az uradalmi szegödményes ková­csok gazdasági cselédeknek tekintendők és bér­követeléseik a cselédügyi hatóságoknál érvénye­sitendők. — Mérlegvizsgálat. Peterdy Kálmán rendőr­kapitány és dr. Berényi Zsigmond kerületi orvos f. hó 20-án mérlegvizsgálatot tartottak, egyúttal pedig kiterjeszkedtek az élelmiszerek vizsgálatára is. Különösen a mérlegek közül több visszaélést fedeztek fel (pl. egy helyen a mérleg serpenyője alá egy 7 dekás cinklemez volt odaerősítve). Ha valaki a mai nyomasztó, szinte elviselhetetlen drágaság közepette ily módon is képes csalni t polgárságot, megérdemli a legszigorúbb bünteté sen kivül a közönség bojkottálását. — A halastó idei termése. Most halász szák ki Corchus Béla esztergomi halastavából a; idei haltermést, amelyet mintegy 200 m éter mázsár;.. becsülnek. — Emelkedik a cukor ára. A mai nyo­masztó drágaságban már alig tűnik föl, hogy nap-nap után emelkedik valamelyik élelmicikk ára, annyira hozzászoktunk már a folytonos ár­emeléshez. A győri füszerkereskedők egyesülete a napokban közgyűlést tartott, melyen a többek között azt is elhatározták, hogy tekintettet a cu­korgyárak áremelésére, ők is kénytelenek felemelni a cukor árát. Ezentúl tehát a kockacukor karton­dobozban 1-08 K, kimérve 112 K, a süvegcukor egészben 1'04 K, kimérve pedig 1 "08 K lesz. — Lelketlen inzultálás. Csütörtökön este nyugodtan haladt hazafelé Számord Ignác, a Szt.­Anna zárdai óvónőképző intézet igazgatója, amikor a Csillag-utca sarkán két részeg parasztlegény sértő és kellemetlen megjegyzést tett rá. A meg­jegyzésre feddőleg szólt a maguktól megfeledke­zett suhancokhoz, mire az egyik hozzá rohant és tettleg inzultálta.- — Itt van már a legfőbb ideje, hogy a nagyvárosi közbiztonság érdekében valami történjék. Csendőrök kellenek ebbe a városrészbe. Ennek a duhajkodó suhanc-bandának nem egy­két napi elcsukás, hanem puskatuss kell. Verni, mint a barmokat! Amig igy nem lesz, nem is lesz rend soha.

Next

/
Thumbnails
Contents