Esztergom és Vidéke, 1911

1911-01-22 / 7.szám

hogy a jelenlegi városi képviselőtestület pedig minden ellen harcot visel és hirdet, ami kormánypárti s nem látja be, hogy ugyanekkor a saját maga és a város lába alól rántja ki a gyékényt, mert minden kérdésnél a saját politikáját tolván előtérbe, lehetetlenné teszi azoknak a munkáját, akik itt a kormány érdekeit képviselik és éppen a képviselőtestület ellenzéki többségének politikai elzárkozottsága miatt a városra nézve előnyös és csakis a kormánnyal keresztülvihető céljaik elérésében mindenkor szemben találják magukat az ellenkező politikai nézeten lévő többséggel. Nem mondjuk azt, hogy az ellenzékieskedés az oka általában annak, hogy ez a város nem fejlődhetik, de mégis ki kell mondanunk azt a bár kellemetlen igazságot, hogy ha tovább is uralkodó marad a városnál a jelenlegi állandóan kiélezett politikai hangulat, akkor Esztergom sorsa meg van pecsételve és a mostani szomorú elnéptelenedési és elszegényedési gazdasági tendencia végromlásba fogja sodorni a prímások ősi városát. A képviselőtestületbe nem való a politika, se az ellenzéki, se a kormánypárti, ottan kizárólag a komoly munkának van helye, amely munka ezidőszerint kizárólag a gazdasági bajok okainak kifürkészésére és ezek megszüntetésére kell, hogy irányuljon. Biztató jelenségnek tartjuk, hogy a városi képviselőtestületben egyenlő számmal foglalnak helyet lateinerek, kereskedők, iparosok és földmivesek, egyik foglalkozási ág sincsen a másikkal túlsúlyban s igy itt a kedvező alkalom arra, hogy ott ne közjogi, hanem gazdasági politikát folytassanak. tak a védelemhez. Sirva, sikoltozva, lobogó hajjal futottak egymás segítségére. — Hol vagy magyarok Istene ? Jézus! Jézus ! Segíts, segíts! Már-már sikerül a várbajutás a németnek. És a várban elfogyott a lőpor. A legkétségbeesettebb pillanatban azonban a dühösen % ordítozó tábornokot egy golyó homlokon találta. Rögtön ott rogyott össze. Egyetlen egy német hatolhatott föl a vár falára. De ő se udvarolhatott a menyecskéknek, az asszonyok a mélységbe taszították. Vezérük eleste láttára a németeket rémület szállta meg, rendetlen futással menekültek le a hegyről. A diadal hírét a csobánci amazonokból alakult küldöttség vitte meg Nagyszombat tájára Rákócinak, A hagyomány szerint: midőn Rákóci fogadta őket, megkérdezte, micsoda kitüntetést, jutalmat kívánnak vitézségükért? Ha csak hatalmában áll, — úgymond — teljesiti azt. Előállt erre az amazonok vezére és legszebbje : — Nagyságos fejedelem! Mindegyik vitézem számára két csókot kérek: egyet a homlokukra,! egyet pedig oda, ahova Nagyságodnak tetszik Hogy lett, mint lett? — a többiről hallgat a krónika. Nóvák Mihály. A drágaság körül. (Folytatás.) f A tengerentúli termelés állandóan emelkedik, de ez emelkedéssel szemben az utolsó évtizedben oly rohamosan emelkedtek a munkabérek és oly örvendetesen emelkedett ennélfogva a nagy tömegek fogyasztó képessége, hogy ezzel a termelés fokozása lépést nem tarthatott s a helyzet ideigóráig a termelőre nézve kedvezőbbé alakult. De a gazdasági kultúrának megnyert terület évről-évre feltartóztathatatlanul növekszik. A jobb árak ujabb lökést adnak e processusnak és nem kell prófétaképesség annak megjóslására, hogy a világpiacon jelenleg észlelhető magasabb árak ujabb csökkenése csak viszonylag rövid idő kérdése lehet. Ily viszonyok között az európai gazdálkodás nagyobb terheivel küzdő földmivelés fennállását csak ugy biztosíthatja, ha megfelelő védvámpolitika által emancipálja magát a nyílt világpiac áralakulása alól. Belátta ezt akkor mindenki. Nincs Rubineknek igaza, amidőn azt állítja, hogy a túltermelés hirdetői akkor is a tengerentúli államok nyersterményeinek szabad bevitele mellett küzdöttek. Nem áll az, hogy az agrárvámok behozatala magyar ipari és kereskedői körökben ádáz ellenzésre talált. Megvalósíthattuk azokat az iparos és kereskedelmi körök minden ellenállása nélkül s csakis azon szempontból merültek fel kételyek e rendszabály hatékonysága iránt, hogy az akkor még létezett kiviteli feleslegek miatt nem fognak érvényesülni a védvámtételek. A mi iparos és kereskedő köreink nem törtek a gazda romlására, amidőn meg voltak győződve, hogyannak helyzete támogatására szorul és nem fognak törni most sem, ha meggyőzzük őket, hogy a mai drágaság ephemer jelenség s hogy a mi áralakulásunkat védő bástyáknak állandó lerombolása a magyar mezőgazdaság jövőjét végveszéllyel fenyegetné. Téved Rubinek akkor is, amidőn az aranytermelés fellendülését állítja ugy oda, mint a jelenlegi drágaság leglényegesebb okát. Elavult teória az, amely a forgalomban lévő ércpénz mennyisége és az összforgalom közötti mechanikus arányra fektette az árképződést és azt hirdette, hogy a nemesérc termelésben beálló minden változás az áraknak megfelelő emelkedését, vagy esését vonja maga után. Téves e teória ezer okból. A termelt nemesérc nem fogyasztatik el. Annak csereeszközül szolgáló része hosszú évszázadok, talán évezredeken át forgalomban marad s igy egy-egy év termelésének kisebb vagy nagyobb volta csak mérsékelten módosítja a rendelkezésre álló ércmennyiség egész átlagát. Emellett a forgalom és pedig ugy az áru, mint a pénz- és hitelforgalom méretei soha nem sejtett mérvekben növekednek tovább, másrészt pedig gazdaságunk modernebb berendezése ugyanazt a pénzmennyiséget mind nagyobb forgalom lebonyolítására teszi alkalmassá. Ilyen viszonyok között alig lehet megállapítani azt, hogy vájjon tolódik-e el és milyen irányban a pénzkészlet és szükséglet közötti arány, de — ez különös figyelmet érdemel, - ez arány eltolódása is első sorban nem az áralakulásban, hanem a pénz szűkebb, vagy bővebb voltának egyéb jelenségeiben, a kamatláb és hitelviszonyok módosulásában és a pénzt helyettesítő transakciók intenzivebb vagy kevésbbé intenziv felkarolásában nyer kifejezést, ugy> hogy azt látjuk, hogy az az óriási hullámzás, amit az elmúlt században az aranytermelés felmutat, aránylag igen csekély mérvben nyert az áralakulásban kifejezést s az általános árnivó lényegesebb változásaira az érckészlet változása mellett mindig kimutatható egyéb fontos körülmények gyakoroltak befolyást. Tulmenne e cikk keretén, ha behatóbban foglalkoznám e kérdéssel; elég legyen annyit megemlítenem/ hogy a világ aranytermelése 1840-ig évi 50 millió frank alatt maradt, a termelés évi Összege : 1841—50 között ..... 193 millióra, 1851—60 között , . . . . 695 millióra emelkedett, mig aztán lassan csökkent a 80-as évek elejéig, amidőn 515 millióra szállott alá. Azóta újból feltartóztathaflanul emelkedik : 1896-ban eléri az .... . 1000 milliót, 1906-ban a 2003 milliót és most . , . 2500 millió körül jár. (Folyt, köv.) HÍREK. — Eljegyzés. Dr. Scheiber Lipót Párkányból eljegyezte Schultheisz Rózsikát, Schultheisz Adolf biai kereskedő és földbirtokos leányát. (Minden külön értesítés helyett.) — Előléptetés. Tamás Sándor és Clementis Kálmán kir. járásbirósági kezelőket az igazságügyminiszter irodatisztekké nevezte ki s Tamás Sándor irodatisztet ezenfelül kiváló szorgalmáért még pénzbeli jutalomban is részesítette. — Ismerkedési estély a kaszinóban. Csütörtökön, f. hó 26-án az esztergomi kaszinó társasvacsorát rendez, amelyen az újonnan belépett helyőrségi tisztikar tagjaival fog hivatalosan is megismerkedni a kaszinó többi tagja. — A közigazgatási bizottság albizottságainak megalakítása. A vármegye közigazgatási bizottsága legutóbb tartott ülésében a kebelében alakított fegyelmi választmány trgjaivá Schweiz Vilmost, Cottely Ernőt rendes, Juraskó Jakabot póttagul, mig a törvényhatósági bizottság részérői dr. Fehér Gyulát, Mattyasóvszky Lajost rendes és dr. Wipplinger Ödönt póttagul, az ut- és pótadó egyénenkénti kirovások elleni felszólamlások elintézésére hivatott küldöttségbe az 1911. évi időtartamra a régieket és Kobek Kornélt; az erdészeti albizottság tagjaivá Mattyasóvszky Lajost, Geiger Ferencet, Etter Gyulát választotta. — Munkapárti napilap. A helybeli munkapárt vezetősége körében egy igen életrevaló terv merült fel. Arról van szó ugyanis, hogy tekintettel arra, hogy Esztergomban van égy olyan népies nyelvű napilap, amelyik a mindenkori ellenzéki eszmék szolgálatában áll, szükséges, hogy egy ugyanilyen és ugyancsak egy budapesti napilappal társított két filléres bulvárujsággal a nép köreben a munkapárti eszmék is erősen kolportaltassanak .A munkapárti kolportázs újság a munkapárt hivatalos megalakulásával egyidejűleg fog megindulni. Eredetileg az volt a terv, hogy egy hetenként megjelenő s tisztán politikai lapot alapítanak, ugy hogy a lap kauciójának és.nyomásának költségeit kormány segély bői fedezték volna, ámde a kormánynak az az intenciója, hogy a munkapárt eszméivel maga az egyszerű nép jöjjön tisztába s tekintettel arra, hogy a munkapárt eszméjének szolgálatában amúgy is állanak lapok Esztergomban és ezt a Vidéki Hírlapkiadók Orsz. Szövetsége a miniszterelnökség tudomására hozta, a kormány csakis krajcáros napilapot láthat el szubvencióval, tehát a helybeli munkapárt a leghelyesebb megoldáshoz fordul és napilapot indíttat. A napilap eszméje különben már nem uj, mert Meszleny Pál főispán kezdettől fogva még a júniusi választások előtt is ezen az állásponton volt. A lap K

ÉZIMUNKA PAMUTOK, O o O O 0 WtT WW A LEGJUTÁNYOSABBAN ~W 1*1 «fWÄ*™ EZDETT és LŐNYOMOTT KÉZIMUNKÁK, i r '

m . - . ^ r , SZEREZHECSIPKE, SZALAG ooooooo^| i" Hf AlJCj^-nÁI TŐK BE o RUHÄDISZEK, SZABÓKELLÉKEK o o o w • H^i—I i ^f"%WW I IMI ESZTERGOMBAN, KOSSUTH LAJOS-UTCZA 2. TELEFON 120.