Esztergom és Vidéke, 1911

1911-09-14 / 72.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE „1911. szeptember 14. „Ellenőr" stb. lapokban közölt kor-, élet-, és jellemrajza jelent meg. Temetése. Vasárnap délután helyezték örök nyugalomra Pór Antal holttestét a főszékesegyház sírboltjában. A temetési szertartást dr. Rajner Lajos püspök végezte nagy papi segédlettel. A részvét impozáns volt. A temetésen megjelent Meszleny Pál főispán és dr. Perényi Kálmán alispán vezetésével a megyei tisztikar, Vimmer Imre vezetése mellett a városi tisztikar és képviselőtestület, a főkáptalani uradalmi tisztikar, több helybeli egyesület és óriási nagyszámú közönség. A tudományos társulatok nevében dr. Borovszky Samu akadémiai igazgató, a Magyar Történelmi társulat főtitkára jelent meg, iki a következő beszédet mondotta Pór Antal koporsójánál: „A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat koszorúját hozom ravatalodra, megdicsőült társunk és mesterünk! Mind a két tudományos intézetünknek oszlopos tagja voltál s mind az Akadémia, mind a Történelmi Társulat büszke volt rá, hogy téged tagjai sorában tisztelhetett. Nemcsak akkor állottad meg helyedet, amikor ifju lélekkel, karddal a kezedben védted a hazát, hanem a magyar történetírás évkönyveibe is mélyen bevésted nevedet. Hü szolgája voltál az egyháznak s lelkes, rajongó híve a magyar históriának. Irodalomtörténeiünk oda állítja majd nemes egyéniségedet, ahol Pray és Katona alakjai ragyognak, kik szintén mint Istennek alázatos, önzetlen szolgái a hazai történetírást vallották életük legfőbb céljának, A magyar történelemnek azt a korszakát választottad, amely nemzetünknek a legdicsőségesebb korszaka volt. Amikor Magyarország a legnagyobb volt: az Anjou-királyok időszakát. Ebből a dicső korból merited legtöbb munkádhoz a tárgyat, ezt a kort te ismered a legjobban történetíróink közt. Míg nagy költőnk a daliás időket a költészet szövétnekével világította meg, te a történeti adatok segítségével a valóságnak megfelelően rekonstruáltad. Nagy Laj is király, kinek életét mesteri tollal megírtad és fényes udvara bilincselte le egész valódat; Csanád érsek és nagynevű utódai, kiknek szelleme itt leng körülöttünk, általad keltek föl évszázados sírjaikból, hogy tovább éljenek, lelkesítsenek és hassanak. Életed szép és nemes volt, áldással teljes ; fenkölt lelked csak barátokat és tisztelőket számlált ; ellenségeid nem voltak. Most már elpihensz és indulsz utolsó utadra. Ki-t mindenkor a legtisztább eszmények hevítettek és a haza szent szeretete lelkesített, abban a megnyugtató tudatban hunytad le szemedet, hogy Isten, a haza és tudomány iránti kötelességed híven, becsülettel róttad le. Árasszon áldást munkásságod a jövendőben is hSn szeretett nemzetedre. Kedves társunk, nemesszivü barátunk, Pór Antal, Isten veled !" Gróf Széchenyi Emil* országgyűlési képviselőnk, aki a halálesetiől szóló távirati értesítést megkésve kapta meg, meleghangú táviratot küldött dr. Janics Imréhez, mint az - esztergomi munkapárt

1 elnökéhez a gyászeset alkalmából. HIREK. — Munkácsi Károly f. E hó 11-én nagy részvéttel temették el Munkácsi Károly nyugalmazott főkáptalani főszámvevőt ki 45 éven keresztül szolgálta a főkáptalani ritka szolgalommal. Folytonos munkában töltötte életét ; uraságának teljes elismerésével vonult vissza és azóta teljesen családjának élt. Temetésén a főkáptalan tagjai közül többen megjelentek. Az uradalmi tisztikar Erős jószágkormányzóval élén jelent meg. Koporsóján sok virágkoszoru volt, köztük a gazdatiszti kar koszorúja is. A megboldogultban Eiter Gyula, közéletünk tevékeny szereplője, apósát gyászolja. — A gyermektelep uj orvosa. Az esztergomi állami gyermektelep felügyeletével dr. Berényi Zsigmond lemondása folytán dr. Biró Dezső orvost bizta meg a belügyminiszter. tárul elq'e, mint ahogy a- rövid idővel azelőtt látott újdonságok után várta volna. Ezt tudva, a külföld is óvatosabb a modellek beszerzésében és ez magyarázza meg, hogy az uj és nagyon eltérő divat csak lassan honosodik meg; különösen, ha olyan divat előzte meg, mely általában kedvelt, mint például a kimonóforma. A mostani uj divat nagyon hajlik a mult század divatja felé ; a sok fodor, bodor és rojt mind erre vall. De láttunk nagyon sok direktoárformát is a tipikus nagy hajókákkal, lebenyes derékkal; mindezek mellett pedig félreismerhetetlenül meglátszik mindeniken a megszokott alapvonal jellege. Azért nehéz akár az egyik, ak~r a másik divat mellett dönteni. A legvalószínűbb, hogy olyan divatot kapunk, amely az emiitett irányokat mind egyesíti magában. A hozzávágott ujj egyelőre még megmarad; versenytársa legfeljebb az egészen simán bevarrt, többnyire alátüzött ujj, de a vége nagyon diszes. Az úgynevezett „krinolinujj", mely egy kis halcsontra van kifeszítve, szintén kezd fel-feltünedezni. Egyelőre csak elvétve látni blúzokon és alkalmi ruhákon, de a kabátok és köpenyek készítésénél még nincsenek rá valami sok tekintettel. Nagyon tetszetős az ujjak végére alkalmazott többsoros tüllplisszé, de csipkével is nagyon szépen diszitik az ujjakat. Gyönyörűen tudják derékdisznek alkalmazni a fisüt. Gallérszerü formában, könnyű anyagból készül és alkalmi ruhán igazán fiatalosan hat. Éltesebb nő részére sötét színben készül, egyszerűen a vállra simul és rojttal van szegélyezve. Dísznek legkedveltebb a rojt s a keskeny bodor, az úgynevezett „fejecskébe" húzott anyag. Hogy emellett megmarad az apró gomb, sujtás, greló és csipke, azt talán meg sem kell külön említenünk. Újdonság a pamuthimzés, mely bár nagyon egyszerűnek látszik, rendkivül tetszetős ruhadisz. A szoknya egyelőre még nem bővül ki valami nagyon. De ahogy a legújabb modellen láttuk, a hátul oly csúnyán lecsüngő lapos hajtást nagyon megrövidítik, inkább esarpformát kap és rojtos végekkel lóg le. A féloldalu ruhadisz most is nagyon kedvelt még és a könnyű, laza redőzés ezután is disze lesz az alkalmi ruháknak. Meg kell említenünk, hogy blúzokon nagyon gyakori a raglán-ujj, mely felér a nyak kivágásáig. De ez ritka termetre illik, mert éppen mellben keskenyiti el az alakot és csak az kockáztathatja meg, akinek rendkívüli széles válla van. A köpenyek és kabátos ruhák divatját legjobban mutatják a mai számunkban látható modellek. A kosztümkabátot dúsan diszitik sújtassál és passzománnyal, mig a nehéz és többnyire bolyhos szövetből készült köpenyeken alig van valami disz és hajtókákkal, nagy zsebekkel és csuklyákkal igyekeznek ezt pótolni. Mindenesetre ez a célszerűbb. A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, két korona husz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. számú házban van. IB. ti • — Vármegyénk közgazdasága. Etter Gyula közgazdasági előadó jelentése szerint vármegyénk gabonatermelése általában jó ; legjobb a buza, ahol a megyei átlag holdankint 9

42 q. A gabonaárak erősen emelkedtek. A takarmány félék eső hiányában nem fejlődhettek. A szőlők a mult hó folyamán jól fejlődtek. Szép termésre van kilátás. A munkásviszonyok rosszak. Kevés munkás van, miért is nemsokára más vidékről kell hozatni megfelelő számú munkásembert. — Artézi kut Bélán. Baranyavári j Adolf, Béla "község földesura átlátva a nyomasztó vízszükségletét, elhatározta,' község közepén egy artézi kutat furat, den község földesura igy gondol kod ií?k ía ság közszükségletéről, a hatóságnak — gondot okozna a közegészségügy. — Szén a pilisi hegyekben. A"

am

j

e iváni, pilisvörösvári és solymári gróf Kr xim féle hitbizományok területén kőszén" k végeznek. Tizenegy méternyi mélységre r akadtak, melynek rétege százharminc ~ (

í vastag. A fúrásokkal már jól előrehals *~ ' ' lyeknek befejezése után rövidesen feltáí^é, nyakat. Jt4> — Hányan haltak meg aug. — A mult hónapban Esztergom város tep az esztergomi járásban 90, a párkányi járásba 78 haláleset fordult elő ; az egész vármegyéöe. teh t kerek kétszázan haltak meg. — A II. alkapitányi állás betöltésére nézvf Peterdy Kálmán rendőrkapitány javaslatot nyújtót be a városhoz, mely szerint a mostani állapo egyrészt nem megfelelő, másrészt pedig költséges. A rendőrkapitányi javaslat szerint mindkét kérdés megoldást nyerne. A javaslat értelmében ugyanis a mostani ideiglenes állapot mellett. Rendőrkapitány fizetése 2400 K, lakbére 780 K, drágasági pótlék 480 K, Alkapitány fizetése 1800 K, lakbére 540 K, drágasági pótlék 360 K, Rendőrfogalmazó fizetése 1400 K, lakbére 540 K, drágasági pótlék 280 K, Rendőrirnok fizetése 1000 K, lakbére 480 K, drágasági pótlék 200 K, Két gyakornok fizetése 2600 K, lakbére 960 K, drágasági pótlék 520 K, Rendőrbiztosok fizetése, szem. p. és ruhailleték 3200 K, Három díjnok (á 3 kor.) 3285 K, Összesen: 20.825 korona. A második alkapitányi állás esetén; Rendőrkapitány fizetése 2400 K, lakbére 780 K, drágasági pótlék 480 K, Két alkapitány fizetése 3600 K, lakbére, 1080, drágasági pótlék 720 K, Rendőrfogalmazó fizetése 1400 K, lakbére 540 K, drágasági pótlék 280 K, Rendőrirnok fizetése 1000 K, lakbére 480 K, drágasági pótlék 200 K, Rendőrbiztosok fizetése, szem. p. és ruhaátalány 3300 K, Három díjnok (á 3 kor.; 3235 K. Öszszesen: 19.445 korona. A második alkapitányi állás betöltése esetén tehát évi 1380 korona negtakaritás állana elő. A javaslatot hétfőn tárgyalta a városi pénzügyi bizottság, mely nem tudván megegyezésre jutni, levette a napirendről és az ellenőrző-bizottságnak utalta át azzal, hogy a kérdés alapos megvizsgálása után adjon véleményes jelentést. — Erdőőri és vadőri szakvizsgák. Az erdőőri és vadőri szakvizsgák folyó évi október hó 16-án és az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Máramarosszigeten, Kolozsvárt, Brassóban. Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett és Szombathelyen a vármegye székházában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartattni. A földmivelési miniszter felhívja mindazokat, akik az erdőőri vagy vadőri vizsgát letenni óha.tják hogy az erre vonatkozó engedélyért a szükséges kellékek bíráját igazoló bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat folyó évi szeptember hó 30-áig ahhoz a kir. erdőfelügyelőséghez nyújtsák be, amelynek székhelyén vizsgát kívánnak — A legelőkért. A földmivelésügyi miniszter valamennyi törvényhatósághoz rendeletet intézett, amelyben elrendeli, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben gondoskodjanak a legeltetési szabályrendeletek és legelő javítási és ápolási intézkedések pontos teljesítéséről. Esztergomban is bizony nagy szükség van a legelők rendbentartására, már t. i. arra a kevésre, ami még néhanapján megközelíthető, mert hiszen tudjuk, hogy a legelőkből nagy területet hasítottak ki a halastó számára és még nagyobb területeket a katonai gyakorlatozások céljára. Igazán üdvös lesz tehát