Esztergom és Vidéke, 1911

1911-09-10 / 71.szám

Mindnyájan érezzük e nagy vesztességet; érzi a kanonoki kar, érzi a kath. egyház, érzi a tudományos világ, érzi, és legmélyebben, városunk polgársága valláskülönbség nélkül, és érzi az egész magyarság. Ez a név, melyhez annyi fény, annyi tudás, annyi szeretet és jóság, annyi kitartás fűződik, kitörülhetetlen a lelkünkből. Szinte hihetetlen, hogy ez a nagy tudós elköltözik tőlünk. Nem, az nem lehet, velünk marad, tovább él szivünkben. Pór Antal egyike volt ama nagy egyházi méltóságoknak, akik Krisztus tanaiban, megtalálják azt a melegséget, azt az igazi szeretetet, mellyel Krisztus azokat hirdette. A felebaráti eretet átlptotta egész lelkét. Vallásában megjLta a fcspretetet, de szeretetében nem ismert ^Kaszjpat nem ismert, mert kasztszeretet szereiét, hanem önzés. Igazi hivatásos papja katholikus egyháznak. Hirdette a hitet jolta a tudományt. A hit nem vetett gátat fásának ; gondolkodása fenkölt, nemes, ikből ment és szabid volt. történelmi kutatásaiba nem vitt bele arkiori nem azt kereste, amit meg kellett taeredményeket nem előre állapította meg, csak alapos, elfogulatlan és szabad kutatán jutott. lint politikus tevékeny volt és tevckenysér

következetes. Mint a Tisza gárdának lelkes harcosa, rendületlenül kitartott elvei mellett utolsó 'leheiletéig. Mini a munkapártnak diszelnöke befolyását latba vetette, hogy a nemzeti munkapártot diadalra juttassa. A jótékonyság gyakorlásában első volt ; jövedelmét nem ő élvezte, hanem a város szegényei és árvái, s még fogják élvezni a halála után is. Az árvák, akikről a végrendeletében sem feledkezett meg, még sokáig fogják áldani emlékét. Tudományos könyvei még sokáig fogják hirdetni nagyságát. Megtört szívvel hajlunk meg a sors el®tt mely hirtelen kiragadta tudósunk kezéből a tollat és eloltotta szeretetének lángját, de akaratlanul is kitör belőlünk a fájdalmas panasz : Quomodo cecidit potens praelátus, qui salvos faciebat tantos homines ? Iványi Pám M. István. HIREK. — A tankötelesek összeírása. Az 1911/12 évi tankötelesek összeírására a város polgár mestere f. hó 15, 16. és 17. napjait tűzte ki. E napokon azon iskolákban, melyeknek tanítói az összeírással megbízattak, az előadások szünetelni fognak. és számoljunk jövőnkkel, Sorsunkon segítsünk a jó Isten segítségével a magunk erejével. A papa rendezetlen számláin és zaklató adósságain, a mama keservein, húgom aggodalmain, az én jövőm biztositékán végigtekintve, számolnunk kell a mi számüzöttünkkel. Biztos kalkulásaim vannak arra, hogy minden csak rajtunk múlik, ha nem sikerül számvetésünk. Vessünk számot önmagunkkal és akkor nem szorulunk álmákra és álmodozásokra. De a logika szerint a valóság még erősebb, mint az önző számitás. Valóság szerint pedig én vagyok hivatva arra, hogy neheztelő bácsinkat megengeszteljük. Én sohase vétettem ellene. Gyerekkori éretlenségeimet elfelejtette. Ifjúkori szivemmel és lelki erőmmel pedig érzem, hogy a bácsi lesz a mi erős oszlopunk. Bizzák rám a többit,-édes szüleim. Én kiszámítottam és kifundáltam az algebra és logika segítségével, hogy siker fogja koronázni békekötő tervemet. Üresek a mi zsebeink. Mert üres volt eddig a szivünk is bácsikénkkal szemben. Foglaljuk bele ismét szeretetünkbe a mi neheztelő rokonunkat és akkor már jóra fordul sorsunk. Álnok álmok után, édes szüleim és hugocskám, legyünk már egyszer mindnyájan okosak és boldogok. Esztergom Amerikában. Működik a bicska. Már több esetben megemlékeztünk róla, hogy az esztergomi kivándorlónak nem tartoznak a legjobb amerikai anyag közé. Mint clevelandi levelezőnk irja, a legutóbbi időben is két szomorú eset fordult elő. Ugyanis n.ült hó 12-én Szenczi János esztergomi illetőségű polgár meglátogatta több földijét, akik Kovács János burdosnál laknak és a pores n (veranda) foglalt helyet. Észrevette ezt. Kubovics István ki nevezettel halálos haragban van, felkapott egy nag konyhakést (hem is bicskát) s ezzel felfegyverkezve reárontott Szenczire. Szenczi barátunk nem vette a dolgot tréfára kicsavarta támadója kezéből a kést torkon ragadta s ugy elverte, hogy több sebből vérezve vblt kénytelen elhagyni a csatateret. Egy másik eset. Egy augusztusi estén Kohl István, Újvári Ignác és Bartal Mihály esztergomi kivándorlottak vígan fogyasztották Schmidt Henrik „salpon"-jában a higitott spirituszt és az árpalevet. Éjfél utáni két óra felé járt már az idő, midőn valami nézeteltérésből kifolyólag összevesztek és egymást jól felpofozták. Kohl és Újvári látszólag kibékült Bartallal és eltávoztak a mulató helyről. Azonban a lakása udvarán meglesték Bartalt és alaposan elpüfölték. — Egyik csata szereplői sem jutottak rendőrkézre, mert ha biró elé kerülnek, hamarosan rájuk olvassák az 50 vagy 100 dollár büntetést (különösen a késelőre), melyet nem lehet lefizetni, hanem a börtönben nehéz munkával kell leszolgálni. S ha tekintetbe vesszük, hogy az élelmezésen kivül a büntetett egyén naponta csak 25 centet tud ledolgozni a 100 dolláros büntetésből tizenhárom hónapig sem képes azt leszolgálni. De más kárán nem igen szokott tanulni a magyar, mert a magyar még Amerikában is magyar, illetőleg az esztergomi még Amerikában is esztergomi marad. — A fővárosi sajtó esztergomi tudósítója. A nagyobb fővárosi lapokban utóbbi időben elferdített, rosszakaratú hirek jelennek meg Esztergomra vonatkozólag „Esztergomból jelentik" bevezetéssel. Érdekes, hogy ha valami igazán megemlítésre való, a sajtót érdeklő esztergomi eset előfordul, azt sohasem "jelentik Esztergomból", hanem csak holmi szenzáció-hajhászó közleményeket, amelyek ősi városunk jó hírnevének csak ártanak. Igazán csodálkozunk, hogy az annyira köröltekintő budapesti sajtó közlésre érdemesiti ezeket a förmedvényeket. — A főreáliskolai tanári állásokra eddig három pályázat érkezett be. A számtani és ábrázoló geometriai szakra Citronyi Jenő oki. tanár és Rácz Gyula tanárjelölt, a magyar-'német szakra pedig Berencz György eddigi tanár pályázott. A mostani pályázók közül tehát Berencz és Citronyi megválasztása biztosra vehető. — A kereskedelmi tanonciskolából. Bárdos József el. isk. tanitó megválasztatott a kereskedelmi tanonciskolához. A tanításra jogosító képesítését már jó ideje megszerezte. Megválasztatását azonban egyesek nem nézték jó szemmel és a választás ellen elvi okból felebbezéssel éltek, melynek melynek természetesen aligha, sőt merjük állítani biztosan nem lesz sikere annál is inkább, mert Bárdos Józsefben, ha nem is tanár, a kereskedelmi tanonciskola oly erőt kap oly (saját szorgalma folytán) képzett pedagógust fog nyerni ezen intézményünk, aki méltóan megállja helyét a többi tanerő mellett. — A Fürdő szálloda restaurálása. Legfőbb ideje már, hogy a tulajdonos esztergomi főkáptalan kitataroztatja a „Fürdő" szálloda helyiségeit. Évek hosszú sora óta_elhanyagolt állapotban volt már városunknak ezen legrégibb szórakozó helye. A főkáptalan uj gazdasági tanácsosa dr. Fehér Gyula átlátta, hogy a Fürdő vendéglő eddigi állapota tarthatatlan és mind belül mind kivül nagyobb arányú javításokat rendelt el rajta A munkálatokkal már jól előre haladtak és nemsokára egészen ujformája lesz a „Fürdő"-nek. A restaurálás dr. Fehér Gyula finom gazdasági és város-szépitő érzékére vall. — Tisztességtelei verseny: Ezzel a címmel tendenciózus hir jelent me^ napokkal ezelőtt a fővárosi sajtóban, amely arról szól, hogy Qerenday József, aki Esztergom város hivatalai részére irodaszereket szállií, idegen portékával szolgálta volna ki a hivatalokai s e miatt' a kereskedelmi minisztérium vizsgálata alap:án a belügyminiszter nevezett szállítót az össz'cs hazai közszállitásokból kizárta volna. A közlemény nem felel meg a valóságnak, Annyijigaz belőle, hogy a szállító cég ellen feljelentés érkezett he; a vizsgálat, mint halljuk, a cég teljes felmentésével fog végződni. — Őrgróf Pallavicini Ede f. hó 3-án vármegyénkben volt baranyavári Ullmann Adolfnál Bélán, hol ez alkalommal egy gazdasági cseléd 4Q éves szolgálatának ünnepélyét ülték. Esztergomból megjelentek Meszleny Pál főispán, dr. Perényi Kálmán alispán, dr. Hulényi Győző vni. főügyész, Pongrácz Kázmér, dr. Thuránszky Lajos, dr. Kemény Imre. A környékről Boronkay Jenő, Luczenbacher Pál, dr. Vargha Dezső, Cselka János, dr. Glazer Zsigmond, Lévay Sándor. — Kolerás hir Tatról. Pénteken délben a központi főszolgabíró táviratot kapott Tát község elöljáróságától, mely szerint bizonyos Roser János nevü 25 éves vándorló koleragyanus tünetek között megbetegedett. Pisuth Kálmán főszolgabíró épen a helyszínére akart sietni, amikor a nyergesujfalusi kerületi orvostól távbeszélőn arról értesült, hogy a táti megbetegedés nem kolera. Spiegelberg tanár irja: A breslaui kir. nőgyógyászati klinikán szerzett tapasztalaim alapján szívesen 'bizonyítom, hogy a természetes Ferenc József-keserüvizet huzamosabb időn át is lehet használni, anélkül, hogy bajt okozna, vagy biztos hashajtóhatását elvesztené. — Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. 1910 V. I. 140J7. sz. Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az esztergomi kir. járásbíróság 1910. V. I. 140. számú végzése folytán Csolnokon a 69. számú 7. házban 1911. évi szeptember hó 11. n

apján délelőtti 10 órakor 610 koronára becsült ga/.dasá i eszközök és gépek s egyébb különféle ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett elfognak adatni. Egyúttal felhívom mindazokat, kik a befolyandó vételárra elsőbbségi igényt érvényesíteni szándékoznak, hogy azt az árverés megkezdéséig nálam jelentsék be. Esztergomban 1911. évi augusztus hó 25. napján.