Esztergom és Vidéke, 1911

1911-08-20 / 65.szám

Üdvös törekvések. Nemrégiben megemlékeztünk az esztergomi kereskedelmi társulat újjáalakulásáról. Érintettük röviden azokat az okokat, amelyek az el addig tespedő társulat reorganizálását sürgették. És mikor a társulat egyhangú lelkesedéssel Bleszl Ferencet választotta meg elnökéül, mindjárt le­hetett tudni, hogy az intézmény ambícióval, agili­tással, lelkesedéssel fog munkálkodni városunk kereskedelmi életének érdekeit eíőmozditandó. Bleszl Ferenc igen jó segítőtársat kapott Lenkei Emil titkár személyében, akiről tudjuk, hogy az üzleti élet minden csinját-binját jól ismeri. Még jóformán a kezdet nehézségeivel küzd az uj Kereskedelmi Társulat, máris óriási hord­erejű kérdések megoldásába, nehéz, rendkivül fontos feladatok keresztülviteléhez fogott hozzá. Az állandó panasz tárgyát képező, az észter-* gomi állomástól a városba vezető ut (amely föl­váltva portenger és sártenger) kiköveztetése cél­jából kérvényt intézett vármegyénk törvényható­ságához. Szinte hihetetlen, hogy ez a valóságos skandalum, városunk egyik szégyenfoltja, idegenek elriasztója továbbra is jelen állapotában megma­radhatna. Hisszük, hogy a sürgős kérelem nem talál a törvényhatóságban süket fülekre és lehe­tőleg még az esős őszi, illetve téli időszak bekö­vetkezése előtt oly állapotba helyeztetik, ezen ut amely megszünteti az eddig ellene felhangzóit sok jogos panaszt. Megkeresést intézett a K. T. továbbá a pos­taigazgatósághoz, hogy az esti 7 órakor feladott levélküldemények még a feladás napján továbbit­tassanak. Hogy mit jelent a kereskedelmi életben a gyors postai kézbesítés, azt talán fölösleges is fejtegetnünk. Lapunk e;yik számában már megemlékez­tünk helyiérdekű vasutunk botrányos lassúságáról. Közel három órai utat kell megtennünk, mig el­érjük Budapestet. Aki. tehát az esztergomi oldalon a fővárosba megy, hogy ügyes-bajos dolgait el­intézze, egy egész nap kell neki hozzá. Pedig ugyancsak közel vagyunk a fővároshoz. Ha Szemere Miklós képviselőjelölt korában 1 óra és 20 perc alatt roboghatott be Esztergomba, miért ne történhetnék meg ez az esztergomi polgá­rokkal is ! — Ezt az ügyet is kezébe vette a K. T. és kérvényt intézett a Budapest-Esztergom-A.­Füzitőiv. rt.-hoz és a Máv.-hoz a vonatok m;net­sebességének fokozását illetőleg. S mivel Almás­füzitő-felé az utolsó személyvonat d. u. 4 óra 12 perckor indul, kérelmezi egy esti 7 órai vonat indítását, úgyszintén állomásunk kibővítését és villanyvilágítással való felszerelését. Reméljük, hogy Kereskedelmi Társulatunk lelkes törekvései mihamarább meghozzák a kivánt sikert. Adja Isten, hogy ugy legyen. Itt emiitjük meg végül, hogy az Esztergom­Párkánynánai összekötő vasút létesítésére nézve Bleszl Ferenc vállalta *a garanciát, tehát a sok vizet zavart összekötő vasút is remélhetőleg meg fog valósulni. —c. HIREK. Nemzeti ünnepünk sorrendje. Szt. István napján vagyis 1911. aug hó 20-án reggel: 5 órakor: Harangzugás és mozsárlövések jelzik az ünnep virradtál. 6 órakor: A cs. és kir. 76. gyalogezred zenekara ébresztővel járja be a várost. 7 órakor: A belvárosi plébánia-templom nagyharangja, mozsárlövések és a szent István­napi harangocska az ünneplésben való részvételre szólítják fel a lakosságot és ifjúságot. A diszfel­vonulásban résztvevők 7 1 /, órakor gyülekeznek a Széchenyi-téren. 8 órakor: diszfelvonulás a fő­székesegyházba, a város zászlajának elővitele mellett. Résztvesznek: a tanintézetek ifjúságai, a városban székelő hatóságok és hivatalok képvise­lői, testületek és egyesületek tagjai saját zászlóik alatt. A diszmenethez csatlakozik a kir. városi templomból kiinduló körmenet, melyben dicsőült nagyjaink: Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéi egyházi pompával hordoztatnak körül. A körmenetet vezeti: Fehér Gyula dr., praelátus kanonok. A diszmenetben az élén fel­hangzó katonai zenével felváltva az „Esztergomi Önálló Iparosok Dalköre" és a belvárosi plébánia­templom énekkara egyházi énekeket énekel. Délelőtt 9 órakor: A főszékesegyházban poníifikális nagymise, melyet Rajner Lajos dr., félsz, püspök, érseki helynök tart. A kóruson ifj. Büchner Antal „Missa VII. in B." 4. sz. v. karra irt miséjét éneklik, orgona- és zenekari kísérettel. Graduáléra: P. M. Ortwein „Os justi", Offerto­riumra: M. Haller „In virtute tua" 4 szóllamu vegyeskari betétek. Mise után az ünnepi szentbe­szédet Rott Nándor dr. praelátus-kanonok mondja. 11 órakor: Szent István születési helyének meg­koszorúzása a város közönsége nevében Vimmer Imre polgármester által, a nagyemlékű Simor János hercegprímás által művésziesen és korhűen restaurált várkápolnában. Délelőtt 10 órától 1 óráig a hercegprimási palotában lévő nagybecsű képtár és a Simor múzeum egyéb tárai, a szent beszéd után 11 órától 3 /* 12 óráig a bazilika kincs­megközelithetetlenül zárkózott, mostanában minden nap megjelenik hívei között, végignézi minden csapat útnak indulását s nem törődik azzal, hogy a tova vágtatok lovainak patkóiról mocskos sár fröccsen hófehér köpenyére. A nap ama részében, amelyet nem hívei közt tölt a szultán, hihetetlen fénnyel és pompával berendezett háremében tar­tózkodik. Ez a hárem azonban, amely békés idők­ben talán maga az éden, a szultán távollétének ideje alatt a legelkeseredettebb kétségbeesés ta­nyája. A hárem szépei ugyanis, akik előtt az eseményeket eltitkolják - csak annyit tudnak, hogy háború van: látják az elvágtató csapatokat, ha néha kitekinthetnek az utcára, sürü időközökben eldördülő puskaropogás rémíti őket halálra s kétségbeesésük, amely a látóhatár szélén felper­zselt faluk lángjától pirosra festett felhők láttára ;i végsőkig fokozódik, sokszor hihetetlen önkin­/ásban keres menekvést: a szerencsétlen terem­tések véresre karmolják testüket, kitépik hajukat s a falhoz verik a félelemtől megbomlott agyú fejü­ket. De ha a szultán megjelenik a rettegők kő­zött, akkor mintha éles késsel elvágták volna, el­oszlik minden félelem s a népes hárem bámulni való odaadással igyekszik a nagyúr kedvébe járni, véle a nagy gondokat felejtetni. Mesébe­valóan szép a hárem, mesébeillően ragyogó szép­ségűéit a hárem tagjai. Fehér márvány a lépcső, selyem és bársony, aranyozás és drágakő minden a tágas termekben s nemcsak a szultán kedvencei, hanem a nagyszámú női szolgaszemélyzet tagjai is egytől-egyig megbámulni való szépségek : ki­f »gastalan termet, szabályos, szép arc, pompás hajkorona s arányosság minden porcikájukban, ilyen a hárem minden lakója, urnő és cseléd egyaránt. A pompás csarnokokban egyébként a legszigorúbb fegyelem uralkodik. Mindenkinek van rangja, amelyet a szultántól kap s a rangban magasabbat megsérteni, annak ellentmondani nem szabad, a fegyelem ellen vétőre rendkivül súlyos testi büntetés vár. Az úrnők naphosszat semmit sem dolgoznak s a szórakozásuk nem nagyon változatos. Ha megunják a mandulával töltött datolya evését, a változatosság kedvéért zavartala­nul bagózhatnak, az ő részükre készített illatos macskamesét rágva. Eunuch kevés van Mulay Hafid háremében, mert a megbízható, jó eunuch nagyon ritka. Az a néhány, akiket a szultán megtűr, nagyrészt csak a rendre s a fegyelemre ügyel fel s ők hajtják végre a fegyelemsértésért kirótt büntetéseket, ők korbácsolják véresre undo­rító nemtörődömséggel és lelketlen kegyetlenke­déssel a ragyogó szépségű hófehér, kreol vagy fekete női testeket. A szultán maga mindig jól érzi magát háremében, elfelejti gondjait s jó ke­déllyel beszélget hölgyeivel, akikkel úriemberhez méltó unvariassággal bánik s akik mindannyian lelkes odaadással csüngnek a nagyúron. tára megtekinthetők. A főszékesegyház egyéb látnivalói, a szent István kápolna, a prímások temetkezőhelyei és a város egyéb nevezetességei egész napon át megnézhetők. Délben 12 órakor : Egyháztörténeti hang­verseny a főszékesegyházban, melyet Bogisich M'hály v. püspök rendez. Az ének-előadásokban ifj. Büchner Antal karnagy vezetése alatt a fő­székesegyházi énekkar működik közre. Műsora: I. rész. 1. Boldogasszony Anyánk. (Török hódoltság kora.) 2. Palestrina (1514—1594): A cendit Deus. 5 sz. v. kar. 3. Id. Buchner An­tal : Ajkainkról zengjen ének. (Uj ének szent István királyról.) 4. sz. v. kar. 4. Vittoria (1540— 1613.) Ave Maris Stella 4 sz. v. kar. 5. Ifj. Büchner Antal: Ave Mária. Énekli: Udvardyné Csukass Etel úrasszony, vonósnégyes és orgona­kiséret mellett. II. rész. 6. Angyaloknak nagysá­gos Asszonya. (1508. év.) 7. Kersch Ferenc: Tenebrae facta sunt. 4. sz. v. kar. 8. Ifj. Büchner A.: Veni Sancte 4. sz. v. kar, orgona kísérettel. 9. Kersch F.: Ki ismered Magyarország 4 sz. v. kar. 10. L. Ebner: Adoramus te Christe. 6 sz. kar. A régi magyar énekeket írott és nyomatott könyvekből összegyűjtötte, négyszóllamu vegyes­karra átírta és az „Őseink buzgósága" cimüzene­és nyelvtörténeti ima- és énekkönyvben közre­bocsátotta: Bogisich Mihály herpályi prépost, budavári esperes plébános 1888. évben. Délután 3V S órakor: Népmulatság a Mária Terézia-utcában. A zenét a párkányi tüzoltó-banda szolgáltatja. Rendező: Pelczmann László. 5 órakor: Lawn-tennis-verseny az „Eszter­gomi Hajós Egyesület" primáskerti tennispályáján. Az egylet tenniszosztályának mérkőzése az esz­tergomi helyőrség katonatiszti tenniszező csapatá­val. Footbal-verseny a primásszigeten. Résztvesz­nek benne az esztergomi középiskolai ifjúság labdarugói. Versenybíró: Krizsán István főreál­iskolai tornatanár. 7 órakor: A sportversenyek győzteseinek a város által veretett- szt. István-napi érmek, mint versenydijak kiosztása. Este 8 órakor: Lampionos csónak-verseny a Nagydunán, Lipovniczky Pál mérnök rendezése mellett, mely alatt a nagydunai uszoda tetején egy műkedvelői-énekkar hangversenyez. Karnagy : Táky Gyula. Az egyes énekszámok között Henning Árpád tárogatón régi magyar és kuruc nótákat ád elő. Szent István születési helyének kivilágí­tása és vizitüzijáték a Dunán. Rendezi: Cziglényi Lajos. 9 órakor: Az „Esztergomi Kath. Legény­egylet" nyári mulatsága a „Fürdő" vendéglő kert­helyiségében. — Ő Felsége 81 éves. F. hó 18-án nagy katonai diszfelvonulás mellett ünnepelte meg ugy a vármegye, mint a város Ő Felségének 81-ik születésnapi évfordulóját. A várban nagy katonai mise volt, melyen a főispán ur és a vármegyei tisztikar valamint a katonaság élén Hartmann tábornokkal s Winner Imre polgármester vettek részt. A belvárosi plébánia templomban Mátéffy Viktor plébános tartotta a hálaadó istentiszteletet, melyen a város képviseletéeen megjelent Roth­nagel Ferenc és több tisztviselő. Érdekes meg­figyelései! k közé tartozik, hogy hosszú évek óta ez az első katonai parádé, melynél lőttek a ka­tonák. A másik megfigynlésünk az, öogy mig a vármegyei szabályzat szerint a király születés­napján szünetel a hivatal, a városházán nem tar­tanak hivatal szünetet. — Szabadságon. Pongrácz Kázmér megyei főjegyző és dr. Szilárd Béla tb. főszolgabíró f. hó 16-án 6 hétre terjedő szabadságra mentek. — Birói kinevezések. Lipsiiz József esztergomi és dr. Rudolf Béla párkányi kir. járásbirókat, valamint Fődi Károly dr. esztergomi származású törvényszéki biró a VII. fizetési osz­tályba léptette elő a király. Haán Béla kir. táblai elnöki titkár a székelyudvari kir. törvényszék elnökévé, dr. Gönczy Gyula -bpesti. törvényszéki biró (dr. Gönczy Béla kórhoz ig. bátyja) a bpesti kir. tábla birájává neveztetett ki. — A törvényhatóság közgyűlése. Esz­tergomvármegye törvényhatósága f. hó 22-én á.e. 10 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, amelyen sok apró számadás között tárgyalni fogják a verseci átiratot az ált. választói jog törvénybe iktatása és a parlamenti obstrukció elitélése tár­gyában. Amint értesülünk ez a két pont lesz üt­köző próbája a két politikai pártnak s nem lehe­tetlen, hogy heves vihart fog előidézni.

Next

/
Thumbnails
Contents