Esztergom és Vidéke, 1911

1911-08-03 / 60.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1911. augusztus 1. VASBETON Előállítás, szerkezet, teher­viselés és formaképzés. A takarékpénztár fedett uszodája. Harmadik évtizede annak, hogy a furcsasá­gok országából, Amerikából az építkezésnek egy uj módja szivárgott át az ó hazába. Az eddigi építési rendszerekkel teljesen ellenkező mód a vasbeton épités, mely már nálunk is, bár lassan, terjedőben van. A vasbeton lényegileg vasrudak­kal megerősített kavicsos cement habarcsból áll. Szerkezete még nem teljesen kialakult s a külön­böző tapogatódzó kísérletek szerint más-más rendszerű. A korábbi építési anyagoknál, fa, kő vagy tégla, külön számozlak a nyomó és huzó szilárd-* sággal. Az ókori építészeknél világosan kiérzik, hogy a tető és párkány egy-e7y ponton átadják függőlegesen terhüket a vaskos oszlopfőknek, melyeket testes formájú lábazattal biró oszlopok viselnek. Az egyedüli építési anyaguk a kő, igé­nyeiknek az egyoldalú vízszintes nyomó szilárd­ságnak kiválóan megfelelt. A görögépitők forma világát gazdagabbá tették a rómaiak a boltivek alkalmazásával, mely szerkezeti formával a nyomó erő iránya változott meg. Valójában azonban a keresztény művészet fejezte be e fejlődés sorát a román és főként gót építéssel, hol a csúcs iv függőleges szerkezeti irányt vett és itt már oly elemek is fellelhetők, melyek tisztán húzásra van­nak berendezve. A vas illetve a vasbeton fontos szilárdsági összetétele folytán hivatva van a régi rendszereket pótolni, mert benne ugy a nyomó, mint a huzó szilárdság fellelhető és igy álló, fekvő, függő helyzetben egyaránt használható. Az eddigi tiszta beton készült legyen homok, kavics, vagy salak­ból csupán nyomó szilárdsággal birt s mint ilyen csupán a követ tudta helyettesíteni, szerkezeti ér­téke vajmi kevés volt. A vasbeton elméletének megvilágítása vé­gett képzeljük el, hogy egy gerendát kétvégén feltámasztunk látni fogjuk, hogy ez a terhelés, sőt saját súlya alatt is behajlik; ez pedig ugy történik, hogy az alsó réteg megnyúlik, széthú­zódik ; a felső pedig összenyomódik. Már most egy gerenda akkor felel meg teher viselő céljának, — Kedves barátom, mondta, eljöttem, hogy fáradságodat megköszönjem . , . Mivel védelmed­ért nem akarsz pénzt elfogadni, kérlek, legalább ezt az apróságot, hálám bizonyságát ne utasítsd vissza. . . Igazán nagyon szép dolog. Mikor az ügyvéd az ajándékot meglátta, ha­tártalan volt elragadtatása. — Hisz ez nagyszerű! Csodás! Honnan tudtad ezt előkeríteni ? Amint azonban elragadtatása lecsillapult, az ajtó felé pislantva mondta: — Tudod, Kosolkov, azért csak vidd megint magaddal ... nem fogadhatom el . . . — De miért nem ? — kérdezte ijedten a doktor. —Nos, ha tudni akarod a dolog kissé kelle­metlen ; idejön az anyám, rokonok, cselédek . . . — Csak nem adsz nékem kosarat? Az ördögbe is ostobaságot akarsz tenni. Biztositlag, hogy műkincs. Nézd csak milyen elevenek, kife­jezők az alakjai! Nem barátom, félre az ellen­vetéssel. El kell fogadnod . . . És boldogan, hogy az ajándéktól megszaba­dult, gyorsan távozott barátjától. Amint Kosolkov elment, az ügyvéd minden oldalról megnézte a lámpást és épugy azon törte fejéi, mit kezdjen vele, mint előbb a doktor. — Szép darab — bírálta. — Eldobni kár volna, de mégsem tarthatom meg . . . Legjobb volna odeajándékozni valakinek. De kinek ? Ah most jut eszembe, hogy Saskin barátomnak, a ha a felső réteg minél kevésbé nyomódik össze, az alsó pedig csak csekély mérvben húzódik ki, vagyis, hogy a teher súlya dacára egyenes marad. Ezt ismerve, egy vasbeton gerendát ugy ké­szítünk, hogy a felső nyomott rétegbe tiszta be­tont adunk, az alsó rétegbe pedig — a vas­anyaga kitűnő huzó szilárdságú lévén, — behe­lyezzük a vaspálcákat. Az igy készült gerenda a megterhelés alatt kitűnően helyt áll, mert a meg­hajlást alul az összehúzó vaspálcák, a felső összenyomódást pedig a tiszta beton szilárdsága megakadályozza. A vasbetonnak egyedül jellemző sajátsága az, hogy a huzó szerkezetét a vas anyaga segíti és ennélfogva az határozottan kevesebb testtel kivihető már a vasban rejlő summázott erők foly­tán és igy kecsesebbé, vékonyabbá formálható; viszont a nyomási részekel zömekre és vastagra kell terveznünk, mert a cementből nyert műkő merev és törékeny. Helyes felfogás szerint az anyag a meg­munkálás során jellegét mindig magán kell, hogy viselje. A kő mint kő, a fa mint fa jelentkezzék s mint ilyen dolgoztassák ki s ne utánozza egyik a másik velejáró sajátságát. Változván az anyag és annak természete okozta szerkezete, a vasbeton alkalmazásával a jövő építészet formavilága is nagy átalakuláson fog keresztül menni. Az uj világ nézet a jövő építőművészeiének fejlődését is forrongásban tartja. A nagy korok építményei őszintén viselték a teher súlyát és mind igazak tehát szépek voltak. A vasbeton erőviselése burkolt, titkolódzó, hogy ugy mondjam hamis és igy nagy gondot kivan a kivétele, hogy egyúttal csinossá is váljon. Ismeretes tény, hogy a vasbeton müvek formái még forrongásban vannak, még nem ki­fejezők s nem művészies szépek. Azonban a görög, római és keresztény orma világnak is évszázadok tapasztalata adta meg mai kialakult helyzetét, tehát egy csecsemő korát élő uj iránynak még sok próbálgatás árán szerzett tapasztalatra van szüksége. Az ily irányú törekvések betekintést engednek már a jövő épí­tészetére és következtethető, hogy a régi építési módot mint fogja megváltoztatni az uj felfogás. Ma például a házjfala a tetőtől teljesen külön álló, ugy anyag, mint szerkezet szempontjából és komikusnak, ma van a jutalomestélye: az szereti az ilyen csecsebecséket, — neki fogom adni. Ugy történt. Estére Saskin megkapta a kan­delábert. Előadás után vállvonagatva nézte az ajándékot és azt mondta : — Mit csináljak ezzel a lámpással ? Tisz­tes polgári lakásban lakom és csak a színpadon jó a szabadosság. Tehát nem állithatom ki mint egy fényképet . . . Mit ér hát ? — Adja el — tanácsolta a színházi borbély — Itt közelben lakik egy öreg asszony, aki ilyen műtárgyakkal kereskedik. Tudom a cimét. A komikus megköszönte a jó tanácsot és követte is. * Néhány nap múlva mikor Kosolkov doktor épen egy tudományos kérdésben elmerülve gubbasztott íróasztalánál, hirtelen kinyílt az ajtó és — Sasa Smirnov lépett be. Sugárzott a boldogságtól, mo­solygott és a szemei ragyogtak. A kezében megint egy papirosba, csomagolt tárgy volt. — Doktor ur, — kezdte — képzelje örömö­met! Egészen véletlenül sikerült a kandeláberhez egy teljesen megfelelő párt szereznem . . . Édes­anyám most oly boldog . . . Hiszen az egyetlen fia vagyok ... És ön megmentette az éle­temet .... Remegve a hálás, meleg örömtől, Sasa a doktor ámuló pillantásától kisérve, az asztalra helyezte a kandelábert. Kosolkov pedig felnyitotta ajkait, hogy valamit szóljon, de nyelve hirtelen felmondta a szolgálatot. Némán meredt maga elé. igy nem egyöntetű. Az uj irány megfogja való­sitni, hogy az épület fala, boltozata, menyezete megszakítás nélküli egy testet képezhet. A lakó­házak igen valószínűen teraszokkal betetőzött hasábalakot fognak felvenni, a nagyobb épületek pedig látható külfelületü hajlított boltozatokat. Elfognak tűnni aJaragott, domborított diszek fő­leg pedig a gipsz és vakolat ál-szobrászát, a tel­jesen céltalan párkány-disszel együtt, mint a hogy kiveszett az ízléstelen vak ablak is, és helyt adnak a színezett díszítésnek és a falsíkba rakott színes majolikának. A vasbeton tehát már célszerű, de még nem szép, burkolt szerkezetű és sima felületű egyséf es test, melyen a kiálló részek feleslege­sek lévén a plasztikai hatás pótlására csupán a színnek van tere, mely egyedül alkalmas a szürke anyag egyhangúságát megtörni. Hegy óriásként fekszik a vasbeton művészi formája még az építészet méhében, melynek meg­teremtése a jövő évtizedek feladata. t* Az Esztergomi Takarékpénztár R.-t. Hübschl Kálmán épitész mérnök tervei alapján, Kósik Fe­renc építőmester és Leimdörfer Nándor vállalko­zókkal egy fedett vasbeton uszodát épitett Hévviz fürdő telepének fokozatos fejlesztése során. Hübschl a tervező, ki saját lakóházát és több állami épületet emelt már vasbetonból, egyike azoknak, kik é szakma rejtett titkait kut­tatják és abban elsőrendű áttekintéssel rendel­keznek. Uszodája üreges beton falakból áll, melye­ket deszka-vár közé csömöszölt kavics, homok és portland cementből készült vasbetonból emel­tek fel; a tető szerkezete tiszta vas és leszedhető ablaktáblákkal lesz ellátva. Részleteiben érdekesek lesznek, egy lábon álló hatalmas vasbeton víz­tartálya, karcsú oszlopai, szabadon álló teraszai „ és modern dekorációi. Városunk ez egyetlen modern épülete vál­lalkozóinak a helyi talaj viszonyokkal járó alapo­zási nehézségek folytán nagy gondot okozott; speciális szaktudást és különös gondosságot igé­nyelt; a kivitel érdekében semmi áldozatot sem kíméltek és például a betonhabarcsot villamos­üzemü e célra szolgáló kedvező müvei állítot­ták elő. A mai szokásos építési láz és vele járó gyors munka azonban, mint látjuk nem érvénye­sülhet a betonnál, mert már a tervező rajzainak a vasbetonhoz mulhatlanul szükséges tökéletessége is hátráltatja a munkát. Időt kell adni a tervezés és kivitelnél, hogy a rendszer megkívánta pon­tosság és kifogástalan minőség biztosittassék mert az ily természetű mü, csak helyes és ok­szerű kivitel mellett lehet tökéletes. A beton meg­szilárdulása időhöz kötött, a vele járó állványo­zás költséges munkát és teljes pontosságot igé­nyel, mert megkötése után azon módosítani lehe­tetlen. Az uszoda még a nyár folyamán rendelte­tésének átfog adatni és nem sokára városunk egy nevezetességgel szaporodni fog. Szabolcs E. Ferenc. — Személyi hirek. Vimmer Imre polgár­mester szabadságáról f. hó 1-én hazaérkezett s friss egészségben elfoglalta hivatalát. Hoffmann Ferencz pü. tanácsnok, ki a polgármestert helyet­tesitette, néhány heti szabadságra ment. — Ma­rosi József iparbanki igazgató egészségi okokból három heti tartózko-dásra Ischl fürdőre utazott. — Ezüstlakodalom. Kreutz Antal köztisz­teletben álló kenyérmezői állomásfőnök f. hó 5-én ünnepli boldog. házasságának 25-ik évfordu­lóját.

Next

/
Thumbnails
Contents