Esztergom és Vidéke, 1911

1911-01-15 / 5.szám

Farsangi naptár. Január 14. Erzsébet nőegylet hangversenye a Fürdőben. " 15. A Szenttamás-Vizivárosi kath. polgári kör farsangi estélye a Fürdőben. " 22. A ref. egyház családias estélye a „Magyar Király"-ban. A 76. gyalogezred hivatásos altásztjeinek táncestélye a Fürdőben, Február 1. Rózsadominó estély a Kaszinóban. " 12. Az esztergomi Kereskedő Ifjak orsz. Egyesületének műsoros táncestélye a Fürdőben. HÍREK. — Széchenyi gróf minisztersége. Egyik budapesti esti lap közvetlen bécsi forrásból azt kolportálta, hogy Széchenyi Emil gróf országgyűlési képviselőnket a király legközelebbi személye körüli miniszterévé nevezi ki. Ezzel szemben a kormány félhivatalosa, a Bud. Tud. a leghatározottabb formában megváltoztatja a hirt. — A hadtestparancsnok engedelme. A pozsonyi 5. hadtest parancsnoka szombaton értesítette a helyben állomásozó zászlóaljak parancsnokait, hogy a tisztikarnak azon határozatához, amelyben kimondotta az esztergomi Széchényi kaszinóba való testületi belépését, hozzájárul, illetve megengedi, hogy a tisztek a nevezett Kaszinó tagjai sorában helyt foglalhassanak. Á hadtestparancsnok rendeletét napiparancsban hozták a tisztikar tudomására. — Pusztulunk veszünk. Esztergom városára szomorú eredménnyel zárult a népszámlálás Az adatok ugyan még nincsenek teljesen összegezve, de az eddigiekből is megállapítható, hogy városunk népessége nemcsak hogy nem emelkedett a legutóbbi 10 év alatt, hanem jelentékenyen megfogyott. Mintegy 1000-el kevesebb lélek lakik ezidőszerint Esztergomban mintamennyi 1900 ban volt. Az elnéptelenedési tendencia állandó náljnk és szomorúan jellemzi a város silány gazdasági helyzetét. Az egyre rosszabbodó megélhetési viszonyok a kivándorlást emelték és a járványok is alaposan hozzájárultak a népesség megfogyatkozásához. Jó gazdasági politika kéne ide és főleg egykét gyár ! — Tisztelgés gróf Széchenyi Emilnél. Tegnap este 6 órakor nagyobb küldöttség tisztelgett a város nevében gróf Széchenyi Emil országgyűlési képviselőnk előtt a primási palotában. Széchenyi gróf tegnap érkezett és a körünkbe primási palotába szállt, hol ezidőszerint Meszleny Pál főispán nejével és két leányával együtt lakik. Az illusztris vendégek tegnap éjjel lezajlott Szt. Erzsébet bálra érkeztek városunkba. Az elül emiitett küldöttség a városi képviselőtestület a tanács és a munkapárt vezetősége sorából került ki és tagjait! a qolgármester hívta össze. A tisztelgőket a pol- j gármester vezette képviselőnkés a megjelenteket Meszleny Pál mutatta be Széchenyi grófnak. egy Tóth Anna nevü barátnéjával együtt követte el a fülbevaló lopást Tóth Annát rögtön becitálták, mert apám mindjárt kijelentette, hogy ez a lány már szolgált nálunk s Ilonkát ismerte. Szembesítették őket és ekkor kiváltották, hogy a kérdéses szeptemberi napon épen a mi házunk felé mentek, a kapun kiszaladó kisleányt megállították, elcsalták egy Nagy Imréné nevü özvegyasszonyhoz és ott kivették a füléből a függőt. Ilonka náluk volt azon az éjszakán és reggel kivitték az aradi sáncok közé. A fülbevalót elzálogosították s ebből a pénzből adott Éva négy forintot a kéményseprőnek. A vallatások során az is kiderült, hogy Nagy Imrénének és a cselédeknek egyéb bűneik is vannak. Kisült, hogy több ilyenfajta ékszerlopást is elkövettek a hely nélküli cselédleányok s a felbujtójuk és orgazdájuk épen Nagy Imréné volt. A rendőrségen engem is kihallgattak s ugy itt, mint később, a törvényszéki tárgyaláson a közbámulat tárgya voltam. * íme, ez az az eset, amely arra ösztökélt engem, hogy a titkosrendőri pályára szánjam magam. Igy lettem én detektív — tizenöt évvel a történtek után — s még most is szívesen gondolok vissza a kis Ilonka eltűnésére és a fülbevaló történetére. A kis Ilonkából asszony lett azóta, de a fülbevalót még mindig hordja. — Eskütétel. Hartmann Gusztáv c. vezérőrnagy szombaton tette le az állampolgári esküt az alispán helyettese, dr. Szilárd Béla kezébe, — A hercegprímás születésnapja. Vaszary Kolos bíboros hercegrimás a jövő hónapban, február 12-én tölti be életének hetvenkilencedik évét, A nyolcvanadik érforduló küszöbén az egyházfejedelem elsősorban X. Pius római pápát fogja üdvözölni. Az üdvözlés és az újévi jókívánságok átadása végett Kohl Medárd dr. püspök, Nemes Antal dr. pápai prelátus, budavári apátplébános kíséretében, február közepén Rómába utazik. A magyarországi katholikus világ, az egyházi és a világi egyaránt a jubiláris évforduló alkalmából nagy ünneplésben részesiti az országnak első főpapját. — Főispánunk körünkben. Meszleny Pál főispán családjával együtt városunkba érkezett és a primási palotában szállt meg. Ma szombaton este résztvesz az Erzsébet jótékonyegylet mulatságán feleségével és leányával egyetemben. — Kardhordó Árpád meghalt. Az egykori köbölkuti követjelölt, Szemere Miklós ellenfele, a hires agitátor és néptribun nincs többé. Csütörtökön Budapesten elhunyt. E hir a köbölkuti kerület választóit mindenesetre igaz részvéttel fogja eltölteni. Ahol nem volt ellenjelölt, ugyanis — már pedig egyből nem lehet választani — ott Kardhordó mindig megkönyörült a válaszztókon, hajtott a szép szóra és felcsapott —- ellenjelöltnek. Csak a halállal nem bírt ellenkezni. — „A magyarországi pápai nuncius." A fővárosban megjelenő „Est" cimü politikai napilap a fenti cimmel minket, esztergomiakat is közelről érintő, egy katholikus notabilitástól származó következő értesülésekkel szolgál a megürült püspöki székek betöltését és a leendő hercegprímás személyét illetőleg. „Nem hallottam magam, de komoly forrásból arról értesülök, hogy gróf Kimen Héderváry Károly minisztereinök — lévén szó az uj püspöki kinevezésekről — ekként nyilatkozott volna: — Nem nevezte ki püspöknek olyan papot, aki nem tartozik a munkapárt kötelékébe. A nyilatkozat a miniszterelnökre vall, még ha nem is esett szóról szóra ekként. És kormányzati szempontból mindenesetre helyes, hogyha a miniszterelnök nem ültet a püspöki székekbe ellenzéki politikusokat, akik hatalmas állásuk magaslatairól ezernyi bajt és nehézséget okozhatnak a kormánynak. Ellenben éppen olyan helytelen, ha a dus egyházi javadalmak kortescélok megjutalmazására szolgálnak és a kormány derék szolgái kerülnek infula alá, amely csak hitbuzgóság, jótékonyság és szentéletüség jegyében ragyogó homlokra való. Olyan püspökök kellenek, akiknek semmi közük sem az ellenzékhez, sem a kormányhoz, csupán az egyházhoz. Annál feltűnőbben hat a hir, mely szerint Csernoch János Csanádi püspök, a ki mint néppárti került püspöki stallumába és ma is aktiv tagja régi politikai kötelékének, lenne a kormány jelöltje a kalocsai székre. Ez a mindenképpen kifogástalan pap nem hat stilszerütlenűl mint egyházfő, de nem hinnők, hogy az érseki pallium keevéért a régi Lloyd-épületbe téved. Kalocsa nem ér meg egy politikai aposztáziát. A püspöki kinevezések dolgában különben csak a kezdeményezés van a kormány kezében, de más faktoroktól is függ a döntés. Egyszer a Vatikánban, másszor a kabinetirodában semmisül meg egy-e^v kinevezési ötlet, mely Budavárában szülemlet. És ebben a tekintetben különösen döntő a szava egy püspökünknek, akinek szereplését és befolyását nem éppen rosszul jellemezték, amikor azt mondták róla, hogy ő a „magyarországi pápa nuncius". Ez a férfiú gróf Mailáth Gusztáv, erdélyi püspök, akinek képét gyakorta homályosítja el a közvélemény előtt a politikai indulat. Szabadelvű lapjainkban sok igazságtalanság éri ezt a tisztaéletű papot, csak azért, mert ismerik a néppártal való rokonszenvezésél, bizonyos körökben túlbecsülik az ő egyéni kiválóságát, mert erkölcsi és anyagi áldozatokban nem ismer határt, ha az egyház érdekeiről van szó. Vaszary Kolozs piboros hercegprímás a magyar egyház magaslatán tovább folytatja szerzetesi életét és egy pillanatig nem volt aktiv vezére katholikus közéletünknek sem Esztergomban, se Rómában. Á nélkül, hogy kereste volna, de a viszonyok természeténél fogva ez a szerep az erdélyi püspökre esett, akit származása a vezető körök figyelmébe exponált. Feddhetetlen papi jellem, aszkéta természet, tevékeny emberszeretet jellemzi, továbbá az a kormányzati ügyesség, amellyel megtudja találni a megfelelő embereket, ahol a saját talentuma cserben hagyja. Egész sereg „tanácsosa" van mindenféle téren. Gróf Mailáth Gusztáv, aki állandó levelesben áll a Vatikán vezető köreivel, személyi kérdésekben döntő tanáccsal szolgál és nem tételezhető fel róla, hogy akár egyéni, akár politikai okokból a szorosan vett egyházi szempont ellenére valami konnivenciát akarna gyakorolni. Legutóbb megtörtént, hogy Vaszary hercegprímás és Samassa érsek együttesen kísérletezett egy utódlási joggal (cum jure successions,) kinevezett helyettes elnyerése ügyében és pedig Vaszary — Kohl Medárd érdekében kérelmezett, Samassa pedig Szmrecsányit szerette volna kinevezett utódja gyanánt. A kísérlet nem sikerült, többek között annak okából is, hogy mert precedens nélkül való lenne az ilyen természetű „trónöröklés", primási, illetőleg érseki székről lévén szó. Hogy a terv meghiúsulását éppen csak Mailáth okozta volna, nem hinnők, de bizonyos, hogy ezen a ponton keletkezett a mindenképen téves hit, mintha az erdélyi püspök odatörekedett volna Rómában, hogy őt cum jure successionis Vaszary mellé kínevezzék. Az olyan lépés megtételére nincs Mailáthban sem elég becsvágy, sem önbizalom a saját tehetségében, sem elég tapintatlanság. Pedig, ahogyan a magyar viszonyokat ösmerjük, minden emberi számítás szerint benne kell látnunk Vaszary utódját. Az esztergom megyei főegyházmegye papsága aligha fog örvendeni a változásnak, mert Mailáth a jelenlegi rendszerrel teljesen ellenkező rendet fog behozni. Vaszary tudniillik egyáltalában nem törődik papjainak életével, mig Mailáth az egyetlen főpap, ki a legapróbb részletekig törődik „fiainak magánügyeivel is". Fölemeli kandi kézzel a levesesfazék födelét Sőt számontartja azt is, hogy ki főz. Mailáth uralma mindenesetre az egyházi szellem föllendülését és a hitélet bensőségét fogja jelenteni." — A kaszinó dominó estélye. Az esztergomi kaszinó folyó évi február hó 1-én, (szerdán) Dominó Estélyt rendez, melyre a meghívókat már kibocsájtották. Az estély kezdete 9 órakor. Megjelenés dominóban, esetleg jelmezben. A meghívó a belépés alkalmával az álarcosoknál a rendezőség kívánatára előmutatandó. Belépti dij személyenként 2 korona, családjegy 5 korona. Az estély tiszta jövedelmét a színpad javára fordítják. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyulánál. Itt említjük meg, hogy: Scheiber Rezső és Társa vármegyénk legnagyobb uri és női divatkülönlegességek tárháza az idei farsang legfényesebb rózsaszinü dominó jelmez estélyéhez a hivatalosan választott fakadó rózsabimbó szinü 140 centiméter széles Ottoman 1 for. 30 kr.-ért árusítja. — Altiszti mulatság. Az Esztergomban állomásozó helyőrség (csendőrség) hivatásos altisztjei január 22-én a „Fürdő"-szálloda nagytermében a báró Salis-Soglio nevét viselő cs. és kir. 76-ik gyalogezred hivatásos altisztjei segélyalapja javára zártkörű táncestélyt rendeznek. Kezdete este 8 órakor. A zenét a 76-os ezred zenekara szolgáltatja. — Az állatvásári tilalom megszűnése. A városban uralgó sertésvész, valamint ahasitottkörmü állatok között fellépett száj- és körömfájás megszűnt, a zár feloldatott. Szombati állatvásár már meg is tartatott. A meglehetős hosszú ideig tartott zárlat sok kellemetlenséget és tetemes anyagi károkat okozott az esztergomi és vidéki gazda- és vásárló közönségnek. — Szenzációs híradást képez M. Dükes Nachf (Wien I. Wollzeille A.) bécsi előkelő hirdetési irodánok 1911. évi most megjelent katalógusa. Mataja Viktor osztályfőnök ő kegyelmessége megengedte, hogy a legutóbb oly feltűnést keltő előadását, amelyet „A reklám a kereskedelemben" címen tartott a cégtulajdonos: Augenield Miksa és Lessner Imre az ujságkatalógus előszavához felhasználhassa. Ezen ünnepelt és hivatalos író oly irányító munkát végzett, amely méltán magára vonta az érdekelt kereskedő és iparosvilág figyelmét. A katalógus most is megbízható és világos tájékoztató az egész világ napi és szaksajtójára vonatkozólag és egy kiváló értékű minden kereskedőre.