Esztergom és Vidéke, 1911

1911-07-06 / 52.szám

szerzésére a kedv élénkebb nem volt, mint most, ebben az időben. A gazda, akár milyen földön gazdálkodjék is, érzi, hogy tanulnia kell és gazdálkodási üzemén változtatni sürgősen szükséges. Nem fogadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gazdálkodásokról szóló híreket, amelyek arról szólnak, hogy a németek, az angolok, az amerikaiak a búzatermés átlagát kétszer anynyira fokozták, mig a mi szüzmagyar földünk, amelyet a világ Kánaánjának vallottak és hirdettek, néhány év előtt az uzsora gazdálkodását nyögi, termést mind kevesebbet ad, arról nem is beszélve, hogy a külföldi termésátlagoktól mily messze marad. De hogy nem is szabad többé az egyoldalú kalász termelés ósdi fogását űzni és a gazdálkodás egész uj módszerét kell kezdeni, mely tőkét s mellette egy kis kereskedelmi érzéket feltételez, hogy a gazda az árkülönbözeteket a maga javára használni tudja. Merjük mondani, hogy ha ezeknek a nagy szociális, népjóléti eszméknek a tanitók a maguk működési körében szószólói, vezetői lesznek, ha nemcsak a nevelésükre bizott gyermeksereget nevelik az élet számára, -hanem felnőttek gazdasági kurzusát rendezik, a faiskola és tanítókért e tekintetben példát adnak és mutatnak, — ez fogja valóra váltani azokat a vágyakat, melyek tanítói hajlékukban existentiájukért oly sokszor elhangzanak. A több termelésből bekövetkező teherbírás fogja a népért dolgozó köztisztviselőnek sorsát jobbra fordítani. Nekünk ebben a dologban az tetszik, hogy már nemcsak újságcikkeket írunk. Végre a régi jajszóért teszünk is. Kár volt eddig is várni. De mégis jobb későn, mint soha. (ml.) Alig pár napja még csak annak, hogy utolsó útjára kisértük dr. Berényi Gyulát, s már is egy ujabb szomorú gyászesetről kell beszámolnunk. Geiger Ferencet, a főkáptalani uradalmak nánai jószágfelügyelőjét, néhány napi kinos szenvedés után kiragadta szerető övéi köréből a kegyetlen halál. A szomorú gyászhír mély és őszinte részvétet keltett mindazok szivében, akik Geiger Ferencet ismerték, őszinte, egyenes, puritán jelleméért, barátságos megnyerő, kedves modoráért megyeszerte tisztelték, becsülték és szerették. Lelkiismeretes, pontos munkálkodásáért mindenkori felébbvalóinak eismerését; jósággal és szeretettel párosult szigoráért pedig alantosainak szerető ragaszkodását érdemelte ki. Nagyfokú hivatalos elfoglaltsága mellett is mindig talált időt és módot arra, hogy a köznek is szolgáljon. Mint a vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, valamint a város képviselőtestületének tagja szorgalmasan bejárt a megyei és városi közgyűlésekre, s ott véleménye, különösen gazdasági ügyekben mértékadó volt. Buzgó és munkás elnökét, illetve ügyvezető alelnökét veszítette el benne az Esztergommegyei Halászati Társulat és az Esztergomvármegyei Gazdasági Egyesület. Halálának hirére a városházán, azonkívül a Kath. Kör és Kaszinó épületein, melyeknek az elhunyt választmányi tagja volt, kitűzték a fekete zászlót. Elhunytát a Récsey, Mjazóvszky, Klement, Frey és Burián családok gyászolják. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Geiger Ferencné szül. Majer Ilona ugy maga mint alulírottak, valamint az összes rokonok nevében a sziv legmélyebb fájdalmával tudatja, hogy a felejthetetlen jó férj, fiu, apa, nagyapa és rokon Geiger Ferenc az esztergomi főkáptalan jószágfelügyelője f. hó 2-án este 7 órakor fáradhatatlan munkás életének 61-ik és boldog házasságának 33-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. Kedves halottunk földi maradványai f. hó 4-én délután 5 órakor fognak a gyászházban r. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni, s onnan az esztergom-szentgyörgymezei temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Halhatatlan lelkéért az engesztelő szent mise f. hó 4-én délelőtt 9 órakor fog a nánai templomban az egek Urának bemuttatni. Nána, 1911. évi július hó 2-án. Áldás és béke lengjen porai felett! özv. Geiger Györgyné anyja. Récsey Antalné, szül. Geiger Mária, Geiger Gyula, Mjazóvszky Ákosné szül. Geiger Ilona gyermekei. Klement ístvánné szül. Geiger Anna nővére. Geiger Gyuláné szül. Burián Böske menye. Récsey Mancika, Récsey Gusztika, Récsey Tónika, Récsey Ferike, Mjazóvszky Ákoska unokái. Récsey Antal, Mjazóvszky Ákos vejei. Benedicty Gyuláné szül. Majer Mária sógornője. Klement István, Benedicty Gyula sógorai. Temetése nagy részvét mellett e hó 4-én Nánán volt, onnét kisérték át a szentgyörgymezei sírboltba. A temetést de. Roszivál praelátus végezte fényes assistenciával. A megtört család mellett állott a főkáptalan igen sok tagja, a főkáptalani tisztikar, a főispán, alispán, a város és gazdasági egyesület képviselői a társadalom minden rétegéből, a jó barátok nagy tömege és az uradalmi összes cselédek. Koporsóját elfödték a virágkoszorúk, minden szemben a köny csillogott, midőn elbúcsúztak tőle. Legyen nyugodt az anya föld ölében. Lelke akkor szállt fel a magasba, amidőn a földet ringó aranykalászok, zöld termények borítják, boldogan nézhetett messze útjáról vissza a földre, amelyet oly rajongásig szeretett. Midőn a föld rögével lebocsájtottuk koporsóját, emlékezetét nem temettük el, élni fog az közöttünk és sirja dombján, rögén nem hervadnak el az elismerés és szeretet virágai. Nyugodjék békében ! SZÍNHÁZ. Itt az utolsó hét, vasárnap este végleg bezárulnak az Aréna kapui, hogy csak egy év múlva adjanak otthont, a mostaninál hihetőleg édesebbet Thália gyermekeinek. Az utolsó napokban mintha a közönség is érezné, hogy helytelenül cselekedett, mulasztást követett el akkor, midőn rideg közönyében tudomást sem vett a színészek ittlétéről. Most estéről-estére megtelik az aréna s ha nem is zsúfolt, vagy telt ház, de nem is üres nézőtér előtt játszanak. Hisszük, hogy a közönség kulturérzéke felébredt, s legalább az utolsó napokban nem érezteti bántó közönyét az utrakészülő társulattal. A legjobb, a legpompásabb darabok, a pesti színházak slágerei kerülnek szinre e pár nap alatt is s önmagunkat, e kultúrintézményt becsüljük meg, ha kellemes emlékekkel bocsájtjuk a társulatot, mint ilyent utolsó útjára tőlünk. Szombaton Goldfaden hires keleti operája, a Sulamith került szinre telt ház előtt. Czakó Gyula és Rónai Imre jutalomjátéka volt e mü, mely a héber zene dallamainak szárnyain a csodás, misztikus keleti tájak felé vitte képzeletünket. A címszerepet Vásárhelyi Tessza, Absoiont Oláh Gyula játszotta. Mindkettőnek meleg ovációkban volt része. Turzó Margit Abigail szerepét élethűen alakította. Rendkivül ügyes táncát a közönség kitörő tapssal, fogadta és ismételtette meg. A nagy ovációt meg is érdemelte. A Kohl Nidret Szigethy Bandi énekelte. Erőteljes, kellemes hangjával mindenkit meglepett. Czakó és Rónai, e két kitűnő színész mint kérők jeleskedtek. Ágotái megszólalásig hü szerecsenével köztetszést aratott. Vasárnap délután Luxemburg grófját adták. Brissard festő szerepét a megszökött Medgyaszay helyett Pintye Lajos kórista játszotta. Erős orgánuma kellemesen lepett meg. Este Vécsei Ilona jutalomjátékául Szigligeti Czigánya került szinre telt ház előtt. Ágotái Ferenc Zsigája a megtévesztésig hü volt. E szezonban ebben a szerepben ért el legnagyobb hatást. A leánya bukásán, fia elvesztésén búsuló cigány keserve könnyekig meghatotta a közönséget. Minden felvonás után az egész publikum osztatlan tapsviharában részesült Agotai. Vécsei Ilona Rózsi szerepében mesés alakítást nyújtott. Bár nem ép szerencsésen választotta meg a darabot, mégis nagy hatást ért el. Ez estén kapta a második csokrot. Oláh Gyurit, Kertész Petit és Magas a dúsgazdag nagybácsit kreálta. Szigethy, Márton gazdája harsogó kacajra ingerelte a publikumot. Halmai Sándor valóságos kisbirótipust mutatott be. Hétfőn Reichenbach Bilincsek cimü drámáját adták telt ház előtt. Ez volt az első bérlet nap s ugyancsak meg lehettek elégedve a bérletesek, mert mintaelőadást produkáltak a szereplők. Magas Béla legszebb sikerét aratta az Öreg zsidó szerepében. Méltó partnere volt Breznai Anna. Tárai, a darab hőse szinte elragadta a nézőket játékával. Vécsei, Rónai, Kertész és Márkus tehetségük legjavát vitték bele szerepükbe. Szigethy Bandi szónokló német tanácsosa a jóízű alakitások legkacagtatóbbja volt. Halmai jó katona-orvost mutatott be. Kedden az Édes öregem cimü egyfelvonásos daljátékot adták elő Oláh, A. Turzó Margit és Fekete Rózsi. A bájos apróságot nagy tetszéssel fogadták. Utána Meguntam Margitot c. francia vígjáték került szinre. Tárai, Fekete Rózsi és Kertész volt a darab lelke. Gerzsó Szeréna és Magas nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. A szépszámú közönség igen jól mulatott és melegen ünnepelte az összes szereplőket. Csütörtökön Az arckép, pénteken a rendőrök nyugdijalapja javára, bérletszünetben a Cigányszerelem, szombaton A narancsvirág, utána Kox és Box kerül szinre. Vasárnap délután a Sulamithot, este bucsu előadásul Az igmándi kispapot adják. HIREK. — Tisztelettel felkérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési dijakat a csatolt utalványlap felhasználásával címünkre beküldeni szíveskedjenek. — Képviselőnk adománya. Gróf Széchenyi Emil országgyűlési képviselőnk a kövelkezö levelet intézte a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetéhez : A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete harminc éves fönnállásának jubileuma alkalmat ad nekem, hogy a magyar sajtó munkásai iránt érzett nagyrabecsülésemnek adjak kifejezést. Amikor ezt szívesen teszem, egyszersmind az intézetnek szükséges anyagi alapozottságát is szerény erőmhöz képest elő kívánom mozdítani. Ezért ezennel bejelentem, hogy négyezer koronával a Magyarországi Hir-* lapirók Nyugdíjintézetének alapitói sorába lépek. Teljes szívből kívánom, hogy az intézet azt a célt, amelyet maga elé tűzött, mihamarabb teljes mértékben érje el a közérdekéből is. Budapesten, 1911. július 1. Széchenyi Emil gróf. Képviselőnk e nagylelkű adományával megmutatta, hogy hűséges követője Széchenyi István gróf hagyományainak. Mig ugyanis nagybátyja áldozatkészségével az ország első kultúrintézményének alapjait vetette meg, addig ő a rokon példáján buzdulva e szép tettével a magyar sajtó kiérdemesült munkásainak öreg napjait óhajtotta elviselhetővé tenni. Az áldozatkészségnek ily frappáns módon való gyakorlása és a szerénység, amely a gróf leveléből kiárad, mind képviselőnk nemesleikének kifolyásai. Széchenyi Emil e tettével tanúbizonyságát adta annak, hogy a kulturhivatást teljesítő hírlapírók fáradtságos, nehéz munkáját miként kell megbecsülni.