Esztergom és Vidéke, 1911

1911-06-18 / 47.szám

mint mondani szokták, szép ritka közönség gyűlt össze. Ennek az érthetetlen és teljesen indokolatlan eljárásnak következtében Mezei igazgató elhatározta, hogyha a publikum szinpártolása igy tart, rövidesen felszedi sátorfáját és itthagyja Esztergomot. Szomorú és a város lakosságának kulturérzékére mélyen jellemző azon tény megállapítása, hogy rövid három hét alatt is sokszor üres nézőtér előtt kellett a színtársulatnak játszania. Jó társulat, elsőrendű darabok nem vonzanak, hát akkor mi 1 ? Szegények vagyunk bizony mi nagyon, sokkal szegényebb ez a város mint gondoltuk! Szerdán Tolsztoj dramatizált regénye, „Karenin Anna" került szinre a címszerepben Vécsey Ilonával. A darab, melyet regény alakjában olvastunk és a mozik vásznán is láttunk, nagy kiállítást, a szerepek kiváló erőket igényelnek. A francia Guiraud, aki a regényből színdarabot irt, mindkettőre nagy súlyt fektetett, ép ezért igazi hatást, mondjuk frenetikus hatást csak ott tud kelteni, ahol a kiállítás, helyesebben a környezet és a díszletek beállítása a színpadi látványosság minden kellékével bir. Ugy az első felVonási estély, mint a másodikban a versenypálya, végül a vasút környéke mind akként vannak beállítva, hogy fokozzák az előadó művész hatását. Vécsei Ilona elsőrendű drámai erő, a szerelmes asszony vergődését megkapó realitással reprodukálta; különösen hűen jellemezte a csalódott asszony lelki erejének összeomlását, melyet felesleges pózolás nélkül természetesen adott elő. A kis fiával (Rózsa Ilonka) való jelenete meghatóan bájos volt. Vronszkyt Tárai alakította az ő mindig kifogástalan játékával. Magas Karenin gróf szerepében nagy hatást ért el. M. Fekete Rózsi Kittyt személyesítette. Mint mindig, most is bájos jelenségként játszott. Csütörtökön délután a „Kormánybiztos" ment nagyobbára karzati publikum előtt. Magas, Czakó, Rónai és a kedvenc Ágotái kaptak sok tapsot. Este Strausz örökszép muzsikájú opperettjét, a „Czigánybárót" adták félig telt ház előtt. Az esős idő volt bizonyára az oka, hogy Jókai gyönyörű szép mindig ifju és mindig humoros darabjában ezúttal nem zsúfolt ház gyönyörködött. Ugy a szereplők, mint a zenekar — dicséretére Kerner Jenőnek — kitett magáért, ahogy egy Strausz-münél illik és valóságos mintaelőadást produkáltak. Vásárhelyi Tessza cigányleány szerepében gyönyörűen énekelt. A nyilt szinen tapsolták meg minden részlet után. Hangjának iskolázottsága, a legfinomabb árnyalatokat is híven visszaadó képessége, tiszta csengése mindénkit lebilincselt. Arzénát és Mirabellát Á. Turzó Margit illetve L. Krammer Hedvig kreálta nagy sikerrel. M. Tolnai Juliska játéka, éneke kifogástalan volt. Medgyaszay Jenő az elzüllött nemest érzéssel, szépen alakította. Rónai, Szigethy sok derűs percet szerezlek, Ágotái és Halmai oláhcigányokat^megszégyenitő ügyesolvasztották, őt korára való tekintetből félnyugdijjal pihenni küldték. Besze a neki juttatott pmsiót nem fogadta el ; illetőleg arról inkább dacosan lemondott; mert az ország, ő szerinte szinte roskadozott a teher súlya alatt! A megnyugtató halál Aradon érte utói 1892. október 16-án. Azt a mozgalmas emberöltöt, amelynek Esztergomban Besze volt a központja, illik, hogy emlegessük, ha egyébként nem. hát azért az őserőért, amely benne duzzadt, s amely oly praegnans módon jelentkezett mint korában nem tapasztaltuk másban. Olyan legendába tartozó egyéniség volt ő, mint a mi korunkban Békés-Csabán volt Achim, akinek emlékét igen soká fogja őrizni a sociologia. (Vé

ó

e.) seggel játszottak. Oláh Gyula Gábor diákja a gukkerozókat élénkebb figyelemre késztette. Geszti Rózsi és Laksz Sári toborzó kettőse megismétlésben részesült. Pénteken dr. Kuncz Jenő győrmegyei főjegyzőnek „Bálványok bolondja" cimü négyfelvonásos müvét hozták szinre. Az országos nevü iró, akinek már több darabját adták elő az ország nagyobb városaiban, Győr város és megye társadalmi életében nagy szerepet játszik, az ottani irodalmi életnek meg úgyszólván egyik vezetőembere. Irodalmi működését, megjelent színdarabjainak méltatását hozták annak idején a fővárosi lapok. Hogy nálunk kevesen voltak kíváncsiak a Bálványok bolondjára, az mit sem von le a mü és irója értékéből, mert az egész napon át tartó szeszélyes szeles eső, már sok mulatságról mosott el közönséget. Akik ott voltak, honorálták az iró és alakítók igyekezetét, s az ováció, ha nem is lehetett nagyméretű, annál őszintébben és melegen hangzott. A szerelmes grófnőt Gerzsó Szeréna játszotta azzal a biztonsággal és graciozitással, amelyet már első fellépésénél tapasztaltunk. E darabot különben itt kreálta először. Tárai. Tibor szerepében az elképzelhető legtökéletesebbet nyújtotta. M. Fekete Rózsi, Magas Béla, Czakó és Rónai jeleskedtek még. Szigethy nagyszerű választópolgárt, Déri Sári eleven házikisasszonyt mutatott be. A helybeli városi és megyei tisztikar tagjai közül senki sem jelent meg. Heti műsor. Vasárnap délután félhelyárakkal Ohnet világhirü színmüve, a Vasgyáros kerül szinre elsőrendű szereposztásban, este az Obsitost adják másodszor a bemutató szereplőivel. Hétfőn Gerzsó Szeréna, a soproni nemzeti színház művésznőjének vendégfelléptével Sudermann világhirü színmüve az Otthon kerül szinre. A vendégmüvésznőn kivül Breznay Anna, M. Fekete Rózsi, M. Tolnay Julia, Magas-, Táray, Kertész és Czakó Gyula jutottak jelentősebb művészi feladathoz a kitűnő darabban. Kedden Kadelburg és Presber kacagtató bohózatát a Sötét pontot mutatja be a társulat. A Sötét pont az összes világszinpadokat bejárta még pedig oly sikerrel, amely páratlan a maga nemében. A néző egész este ki nem jön a kacagásból. Jávor Aranka, Fekete Rózsi, Breznay Anna, Tolnay Julia, Magas, Rónai, Kertész, Táray és Vihary mellett a címszerepet Czakó Gyula játssza. Szerdán Henry Bernstein szenzációs szinmüujdonságát, az Utánam (Aprés Moi) színműt mutatják be a legtökéletesebb előadásban. A Baccarat, a Tolvaj stb. világhirü szerzőjének jelen -Utánam cimü darabja nagy port vert föl Parisban a szerző elleni személyeskedés miatt. A müveit külföld több helyén, ahol az Utánam eddig csak szinre került, mindenütt a legnagyobb elismerés és siker kisérte a darab minden egyes előadását. A három főszereplő Vécsei, Magas és Kertész lesznek. Csütörtökön Straus népszerű Varázskeringőjét adják Vásárhelyi, Á. Thurzó, M. Tolnai, Oláh, Szigethi Rónai és Medgyaszaival a főszerepekben. Pénteken kerül bemutatóra Kazaliczky híres katona drámája a Kard becsülete. A nagy személyzetű darabban a társulat összes tagjai szerepelnek. Szombaton Rubens Pál angol zeneszerző világhirü operettje a Balkáni hercegnő kerül először szinre. A szép zenéjü táncos operetté szövege is oly kitűnő, hogy mint vígjáték is fényesen megállná a helyét. A főszerepeket Vásárhelyi Tessza, Á. Thurzó Margit, Oláh, Czakó, Szigethi játszák. A Balkáni Hercegnő, mely ' Budapesten 75-ször került szinre, méltán számithat itt is a legnagyobb érdeklődésre. HIREK. — Személyi hirek. Meszleny Pál főispán kedd óta városunkban tartózkodik. A főispán elnökölt a szerdai közigazgatási ülésen, résztvett az urnapi körmeneten, vasárnap pedig* Bátorkeszire megy a megyei tűzoltó szövetség gyűlésére, amelynek védnöke. — Dr. Berényi Gyula tb. főorvos, hitközségi elnök két heti szabadságon van. Teendőit dr. Áldori Mór tanácsorvos végzi. Miként részvéttel értesülünk ár. Berényi szabadságát Badenben óhajtotta tölteni, el is utazott már, midőn útközben hirtelen megbetegedett. Betegen tért vissza, s most lakásán ápolják. Pénteken Liebermann Leó dr. orvostanárt hozatták le a fővárosból, aki konstatálta, hogy egyszerű gyomorbaj kínozza. — Csernák Béla rendőrfogalmazó ké heti szabadságáról visszatérvén, hivatalát átvette. — Székely Henrik városi állatorvos állapotában lényeges javulás állott be. Ha igy tart tovább is, a beteg rövidesen elhagyhatja a szanatóriumot. — Vojnits Döme szt. benedekrendi jószágkormányzó, ez esztergomi főgimnázium egykori igazgatója pénteken városunkba érkezett. Wimmer Imre polgármester hétfőtől kezdődőleg négy heti szabadságra megy. Nejével együtt Herkulesfürdőre utazik a polgármester. Távollétében Hoffmann Ferenc lovag pénzügyi tanácsos helyettesíti. — Hymen. Schneider Rezső biai gazdatiszt csütörtökön tartotta eljegyzését városunk egyik szépével, Mack Micikével. — A custozzai csata évfordulója. Junius 24-én lesz 45-ik évfordulója a hires custozzai csatának, amelyben Albrecht főherceg parancsnoksága alatt a helybeli 76-ik gyalogezred is részt vett és oroszlánrész illette a győzelem kivívásában. A diadalmas csata évfordulóját az idén is meg ünnepli az ezred. Junius 21-én délután tiszti- és legénységi dijlövészettel kezdődik az ünnepély 23-án este zenéstakarodó lesz a városban, 24-én az évforduló napját pedig zenés ébresztővel köszönti az ezred legénysége, utána délelőtt 9 órakor a belvárosi kegyúri templomban ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz, melyen a tisztikar és a legénység együttesen vesz részt. Délben lakoma lesz, a legénység jobb ebédet és bort kap, délután pedig hadijátékok és más vigasságok lesznek a kaszárnyában. — Előléptetés. A m. kir. honvédség főparancsnokának adlátusa, Jahl Gusztáv nemsokára nyugalomba vonul s helyébe Rupprecht Henrik altábornagyot, a pozsonyi honvédkerület parancsnokát szemelték ki. Rupprecht altábornagy mintegy tiz évvel ezelőtt a helybeli 76-osoknak volt az ezredese. — Űrnapja. A katholikus egyház legszebb, legpoetikusabb ünnepét: Űrnapját hagyományos kegyelettel és fényei ünnepelte meg a magyar Róma hivő serege. Ac oltáriszentség ünnepét mint az előző években, az idén is a legméltóképpen szentelte meg az egyház. A főszékesegyházban a pontifikális nagymisét dr. Rajner Lajos püspök, érseki helyettes mondotta, amelyen óriás közönség vett részt. 9 óra felé körmenet indult ki a bazilikából, amelyet ugyancsak az érseki helyettes vezetett. A körmenetben közvetlen a püspök mögött haladt Meszleny Pál főispán, a megyei és városi tisztikar tagjai diszmagyarban. Az iskolák növendékei, a fő- alsó- és növendékpapság, az egyesületek zászlóik alatt, a Mária-congregatio tagjai mind példás rendben vonultak az oltáriszentséget vivő püspök előtt. A kanonoki házak kapujában felállított oltárok előtt a püspök áldást adott, mire a kivezényelt katonaság diszlövést tett. 10 óra volt már, midőn a körmenet visszatért és a bazilikában Te Deumot intonált a püspök. Az ünnepségen kevesebben jelentek meg, mint más években, mert az esőre hajló, hűvös időjárás sokakat visszatartott a körmenetről. — Az alispán jubileuma. E hó vége felé 25 éve lesz annak, hogy dr. Perényi Kálmán, vármegyénk alispánja Esztergom megye szolgálatába lépett. 1886. júniusában nevezték ki közigazgatási gyakornoknak s ő azóta e megyét szolgálja szüntelen. A nevezetes évfordulót június 28-án fogják megünnepelni, s amint értesülünk díszközgyűlés keretében. A programmot most állítják össze. — Ferencz napja. Városunk több érdemes polgára ülte meg névnapját pénteken. Rothnágel Ferenc gazdasági tanácsost tisztviselő társai és számos ismerőse üdvözölte. Oltósy Ferenc iparbanki tisztviselő kollégáit látta vendégéül névünnepe alkalmából lakásán, ahol a bankfiuk és a szinésztársulat három kedves tagja bohémestét rendeztek. — Iskolatársak üdvözlete. Kedden megható módon emlékeztek meg a 42 évvel ezelőtt itt éretségizett iskolatársak egyik barátjukról, Szmatlik Antal primási tisztviselőről. Névnapja alkalmából testületileg jelentek meg a jubiláns előtt s tiszteletükről, szeretetükről és igaz diákkori barátságukról biztosították a friss egészségnek örvendő kortársukat. Az ünnepejt férfiú meghatottan köszönte meg pajtásai figyelmét. — Ugyancsak ked-