Esztergom és Vidéke, 1911

1911-01-12 / 4.szám

tisztviselő a főjegyző is. Hallottuk már a két párt vezetőinek nyilatkozatait, amelyek­ből csak annyit tudunk megállapítani, hogy valamelyik hazudik, de hogy melyik, azt biztosan tudni nem lehet. Kérjük a polgármester és főjegyző ura­kat, mint teljesen érdekteleneket, hogy nyi­latkozzanak, miként folyt le az a bizonyos „titkos értekezlet", mily határozatok, meg­állapodások történtek, mert végtére is ki kell deríteni, hogy kik részesei a becsapás­nak, avagy kik állítanak valótlanságot, mert egy percig sem lehet tovább hagyni, hogy a város tiz előkelő polgára a hazugság bű­nében legyen. A paktumozók rendes végezete, hogy egymást gyanúsítják és vádolják meg valót­lanság állításával, hazudozással. Az történt most is, mert kétségtelen a kiadott két nyilat­kozatból, hogy egyik párt hazudik. De melyik ?, erre kíváncsi az egész város, ezt döntse el a polgármester és a főjegyző. szerint van kihágás, a mely törvényben, minisz­teri városi rendeletben van annak kimondva. El­képzelhető tehát ezek száma. Hiszen csak 51 különböző törvény állapit meg kihágást, százakra megy a miniszteri és ezrekre a városi szabály­rendeletben megalkotott kihágások száma. És ne feledjük a hány kihágást megalkotó, annyi eljárás, annyi hatóság, annyi jogorvoslati rendszer. Eddig legalább ugy volt. Január 1-től másként lett: egy­séges, egyöntetű. Kell, szükséges, hogy tájékoztatóul tudjunk valamit, hiszen ha majd kinek-kinek a maga bőrére kell megismerni és kitapasztalni, akkor tandijat is kell fizetni. Az eyárásr a vád rendszerre van alapítva. A vádat a hivatalból üldözendő kihágások esetén — a közvád képviseletében eljáró megyei és városi tiszti ügyész, nemkülönben a megbízottak képviselik, de azon szakképviselők, kiket e miniszteri rendelet megjelöl, sértette 'vagy veszélyeztette a: mint pótmagánvádló jár el az indítványra folyamatba tett kii vádló képviseli a * vádat, de ügyész bármikor átveheti a x Az előzetes eljárás a van korlátozva. A tárgyalás A magánjogi igények tekintel járás bármely szakaszában A jogorvoslat háromféle. Pe igazolás. Két fokú felebbezés látozás csak annyiban van, 1 a pénzbüntetés 5-, a másodról felül nem halad, csak az el alaki semmiségi ok alapján \ nek. A büntető parancs ii nonorálja a törvény. Ennek büntetendő kihágás esetén ikkor, ha a pénzbüntetés is laladö összegben mutatkozil nég akkor is előfeltétele a bocsátásának az, hogy a feljí livatal, hatósági közeg hivata (özvetlen tapasztalat alapján íllen né merüljön fel aggod; elentés magánféltől is, de akk< :sas akkor bocsátható ki, ha cöz- vagy magánokirattal valói bíróság a vád alaposságáról V 15 nap alatti elientmonc Hintető parancs végrehajthatati Az eljáró hatóságok é toznak; kis és nagy községekben a főszolgabíró városokban a rendőrkapitány első fokon : — a^ alispán illetve a tanács másodfokon : . és az illető szakminiszter utolsó fokon. Egy a kívánatos és ez az hogy a törvény szelleme és célzata minél gyorsabban menjen át a gyakorlatba, jogérzeíet váltson olt ki és szilárdítsa meg a hitet, bizalmat. Mert a jogérzés megszilár­dulása legbiztosabb alapja a törvény szükséges­ségének és annak, hogy a törvény bevált. Rendőri büntető bíráskodás. Január 1-én lépett életbe a közigazgatási el­járás egyszerüsitéséről szóló 1901-ki XX. t.-c. Ii. fejezete: a rendőri büntető bíráskodásról. Megszűnt az az útvesztő labyrint, a mely az egyes kihágási eljárásoknál hatóságoknak, feleknek annyi zűrzavart és bizonytalanságokat és ebből kifolyólag állandó jogbizonytalanságot teremtett: egységes, egyöntetű lesz az eljárás rendőri ki­hágási ügyben. Nincs tételes törvény, a mely azt mondaná meg, hogy mi képez kihágást. A tudomány csak azt és ugy tanítja, hogy általában valamely rendőri tilalom vagy rendelkezés megszegése: kihágás. Kihágást pedig törvény, miniszteri rendelet, a tör­vényhatóság vagy a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi város, sőt rendezett tanácsú város is alkothat szabályrendeletben. E megbízottak képviselik, de fel vannak jogosítva azon szakképviselők, kiket erre a törvény, vagy miniszteri rendelet megjelöl. A sértett, kinek jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett kihágás, I mint pótmagánvádló jár el az ilyen ügyben. Magán­inditványra folyamatba tett kihágásban a főmagán­vádló képviseli a * vádat, de közérdekből a tiszti ügyész bármikor átveheti a vád képvtselését. Az előzetes eljárás a legszűkebb mértékre van korlátozva. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A magánjogi igények tekintetében a jogvita az el­járás bármely szakaszában egyezkedés tárgya. A jogorvoslat háromféle. Perujitás, felebbezés és igazolás. Két fokú felebbezésnek van helye. Kor­látozás csak annyiban van, hogyha az elsőfokon a pénzbüntetés 5-, a másodfokon pedig 30 koronán felül nem halad, csak az eljárás során felmerült alaki semmiségi ok alapján van helye felebbezés­nek. A büntető parancs intézményét is meg­honorálja a törvény. Ennek csak pénzbüntetéssel büntetendő kihágás esetén van helye, de csak akkor, ha a pénzbüntetés is 30 koronát meg nem haladó összegben mutatkozik kiszabandónak. De még akkor is előfeltétele a büntető parancs ki­bocsátásának az, hogy a feljelentést hatóság, köz­hivatal, hatósági közeg hivatali' hatáskörében vagy közvetlen tapasztalat alapján tegye és valósága ellen né merüljön fel aggodalom. Eredhet a fel­jelentés magánféltől is, de akkor a büntető parancs csas akkor bocsátható ki, ha a kihágás elkövetése köz- vagy magánokirattal valószinüsittetik a rendőri bíróság a vád alaposságáról meg van győződve. A 15 nap alatti ellentmondás következménye a büntető parancs végrehajthatatlansága és tárgyalása. Az eljáró hatóságok és közegek nem vál­HÍREK. mindenkinek. Legkivált az én generális kapi­tányomnak. Hát azért nem haladunk teljes erővel, mert a szén fogytán van. Takarékoskodni kell vele. Egy kis mulasztás történt, nem vettek be eleget. Jó idő­ben elég lett volna, sőt untig elég. De most . . . Ejnye, ennek fele se tréfa! S ezt aztán még erősebb meggyőződéssel mondtam másnap. Most már ugy volt, hogy egyenest a Malta felé törekszünk. De Otrantonál ugy oldalba kapott bennünket a vihar, hogy azt mondtuk, amit az egyszeri török kapitány : Malta jok: (Malta szigeíje nincs.) S immár a comandante is erősen ráncolta a homlokát. A kis kapitány meg sáppadt volt, mint a rongy. Baj van, igazán baj van ! Mert a szén füstté változva, csak egyre gomolygott kifelé a kürtön : s vájjon meddig tart még benne? Hátha csak estig s akkor mi lesz velünk ? A vihar tombolt. A hídon lenni nem lehetett többé veszedelem nélkül, mert az átcsapó hullámok majd elragadták az embert. A comandante szigo­rúan követelte, hogy menjek le a terembe. Ott is rossz világ volt. Kimozdult a helyéből minden és összetört minden, ami mozdulhatott és törhetett. Kapaszkodtam a divánon, egy lámpás meg nem tudom hány tányér cserepei közt. Egyszer csak betántorog az én kis kapitányom s az asztalba fogódzva, megáll előttem : Tisztelendő ur, szeretnék valamit mondani: — Kérem, tessék . . — Emlékszik arra az olasz folyóiratra? — Melyikre? — Arra, amelyikben az a nautikái czikk volt. — Hogyne. — S ugy-e arra is emlékszik, hogy én azt mondtam, hogy azt a czikket én irtam ! — Arra is emlékszem. — Hát tisztelendő ur . . . hát megvallom, meg kell vallanom, hogy . . . hogy a czikket nem én irtam ! Ezt mondta a kis kapitány. És könny csil­logott a szemében. Azzal kiszaladt, azaz, hogy kibotorkált a teremből. De én nem mosolyogtam. Mert eszembe jutott Jónás próféta igéje: Tudom, hogy én miat­tam támadott ez a nagy vihar tireátok. Meghatott pillantásom kisérte a hívőt, az igaz embert. És most kegyeteken a sor, hogy mosolyog­janak vagy ne mosolyogjanak. . . . Félóra múlva elült az orkán. A szél kedvezőre fordult. Alkonyatkor már alig volt fodros a tenger. Este vigan vacsoráztunk Malta kikötőjében. — Széchenyi Emil Esztergomban. Ország­gyűlési képviselőnk — miként értesülünk — szom-T baton városunkba érkezik s több napig marad körünkben, itt tartózkodása alatt résztvesz a szent Erzsébet-egyesület jótékonysági estélyen, amelyen hir szerint Meszleny főispán is megjelenik család­jával együtt. — Képviselőnk mint bálelnök. A főváros­ban január hó 28-án tartják meg az évenként szokásos katholikus bált, amelyen a katholikus világ előkelőségei jelennek meg. Az idei bál elnökei Szécheny Emil gróf országgyűlési képviselőnk és Mailáth György gróf lesznek. — Uj kereskedelmi tanácsos. Melier Ignác győri gyárigazgatóf, a győri kereskedelmi és ipar­kamara alelnökét a király kereskedelmi tanácsossá nevezte ki. Kinevezés. A Czéhner Andornak Szabadkára való áthelyezésével megüresedett esztergomi osztály­mérnöki állásra Fischer Lászlót, mig helyébe Sándor Jenő kiskőrösi mérnököt nevezte ki, illetve helyezte át a kereskedelmi miniszter. — Előléptetések a primacíánál. Az újév alkalmával a primási uradalomban a következő előléptetések, illetve áthelyezések történtek: Szilva György bajcsi intézőt bányafelügyelővé nevezte ki a herczegprimás és szolgálattételre a központi tisztséghez osztatott be. Mayer Ferenc számvevő az elhunyt Vantsó Gyula . helyébe Szögyénbe helyeztetett. Holényi László, Czobor Lajos és Homicsko Kornél jelenlegi beosztásuk fenntar­tása mellett ellenőri cimet nyertek. Aprily Gyula primási segédtiszt Festetich Tasziló gróf keszthelyi uradalmához pénztárosnak neveztetvén ki, legköze­lebb megválik a primaciától. — Épitésellenőrző. A kereskedelemügyi miniszter a megyeház építésének műszaki szem­pontból való ellenőrzésére Fankovich László kir. segédmérnököt Nagyváradról Esztergomba helyezte. — Eljegyzés. Eckstein Vilmos nagysápi kereskedő eljegyezte Weisz Margitka kisasszonyt Vácott. (Minden külön értesítés helyett.) — Közigazgatási ülés. A vármegye köz­igazgatási bizottsága szerdán tartotta rendes havi ülését Perényi alispán elnöklésével. Az ülésen B. Kobek Kornél és dr. Wiplinger Ödön újonnan választott tagok is megjelentek. A különböző bizott­ságok kiegészítése után a megyei tiszti főorvos panaszára a város polgármestere ellen az alispán által elrendelt fegyelmi vizsgálat miatt a polgár­mester által beadott felebbezés tárgyalása került sorra. Fekete előadó ismertette a fegyelmi vizsgálat pontjait, amelyek a városban dult tífusz és kolera­járvány idején keletkeztek. A három pontba foglalt mulasztásos szabálytalanság között nem volt utolsó az sem, hogy Wimmer polgármester belügyminisz­teri jogokat vindikálván magának, a járvány idején megengedte, hogy a dunavizet mosásra használják. A vádak ismertetése után Bleszl Ferenc szólalt fel s az ő érvelésére az alispán által elrendelt fegyelmi vizsgálat alól feloldották a polgármestert, de szigo­rúan utasították, hogy máskor a személyeskedéstől tartózkodjék. K ÉZIMUNKA PAMUTOK, o o o o o EZDETT és ELŐNYOMOTT KÉZIMUNKÁK, CSIPKE, SZALAG o o o o o o o RUHADISZEK, SZABÓKELLÉKEK ooo A LEGJUTÁNYOSABBAN •Y f'7 STEINER LAJOS-nál TC1A 2. SZEREZHE­TŐK BE o TELEFON 120

Next

/
Thumbnails
Contents