Esztergom és Vidéke, 1911

1911-05-18 / 38.szám

Tűzvédelem a faluban. Most már kitavaszodott és nemsokára nyár lesz, de már felrepült az első vöröskakas Kernenden, Párkányban s a megye több községében is, nyomában a puszta falak merednek az égnek és sok család maradt hajlék nélkül. Ez történt már az idén, de megtörtént ugyanez tavaly Bélán sokkal nagyobb mértékben és ismételve is meg fog történni, ha a mai viszonyok nem változnak meg. És a tűzoltóság ? kérdezheti valamely naiv lélek; a tűzoltóság megvan a papiroson a kötelező tűzoltóság alakjában, van vízipuska is, csak fecskendezni nem lehet vele, nincs aki bánni, tudjon vele, nincs egy fegyelmezett hadsereg, amely tüz esetén tenni tudjon, menteni s ha menteni nem lehet, a tüz terjedését megállitani. Ez a kép úgyszólván általános: minden falu tipikus képe. Teljes tisztelet a kivételeknek, mert hála Istennek ilyen is akad egy kettő, hogy mindjárt a szomszédban kezdjük : itt van Párkány olyan mintaszerű tűzoltósággal, hogy városon nincs különb, fegyelem dolgában pedig csak a katonaság ér fel vele. De hát az országban kevés Párkány van. Igazán roppant szomorú a kép, amelyet a tüzoltóügy falvainkban nyújt. Képzett tűzoltóság alig van 5—6 községben, éppen az ujjainkon lehet felszámolni, a többiben a tűzvédelem ügye az isteni gondviselésre van bizva. Az isteni gondviselés pedig sokfelé van elfoglalva és a közmondás is azt tartja, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít. És mi mégse segítünk magunkon. A hideg borzongás fut végig a hátunkon, mikor az asztagokkal megrakott szük falusi udvarokra gondolunk. Egy eldobott gyufa egy község egy évi munkáját perzselheti fel. Az építkezés már lassan javul, de a tűzvédelem terén még gyermekkorát éli a mi népünk. Lássuk, milyen a tűzvédelem falun. Van egy bódé, abban van egy fecskendő. Olyik helyen kipróbálják, a falu kovácsa tud hozzá, már amelyik tud, és hol visz, hol nem visz. Néhol kiszárad a lelke is a nagy melegekben, sőt arra is volt eset, hogy a fecskendőbe krumpli volt beraktározva, a csősz rejtette oda, mint biztos helyre, ezt a kincsét. A törvény előírja a köteles tűzoltóságot, de legtöbb helyen a törvény e rendelkezéseit nem ismerik, vagy nincs végrehajtva. Hiszen kaputos ember, tanult tisztviselő is akárhány azt vallja: a tűzoltóság úgyse segit, ha tüz van, mindenki tűzoltó és olt mindenki. Ez a felfogás meglehetősen bornírt és hasonlít ahhoz, hogy a járványos betegség majd elmúlik magátul, hogy elmulasszuk, megelőzzük, megállítsuk a bajt, az nem jut a konzervatív és lassan működő agyú urak eszébe. Hát hiszen ostobaság lenne azt állítani, hogy a szervezett tűzoltóság általában megvéd a tüz ellen és ahol'tűzoltóság van, ott nincs is tüz vagy nem is lehet tüz. Szerencsétlenség mindenütt történik és ahol arra el vannak készülve, ahol nem veszítik el a fejüket, ott kisebb a baj és a szerencsétlenség. Erre való a tűzoltóság is. A szerencsétlenségben ott van a helyszínén, nem jajgat, nem bámészkodik, hanem cselekszik, dolgozik, okosan, ésszel dolgozik, nem pedig a nyers, öntudatlan erővel. És ez a munkája a tűzoltóságnak az, amely minden elismerésre érdemes. Ha nem is oltja el az egészen égő házat, ami úgyis veszendőnek indult, de megment tizet, vagy százat. Ez a teendője a tanult tűzoltóságnak. Sajnos, hogy erre még fel kell világosítani az értelmi osztály sok tagját is. Mert ugy látszik a saját kárán se tanul a magyar. Minden esztendőnek megvan a szomorú eseménye. Hány, de hány virágzó község jegyezte fel krónikájában piros betűkkel a veres kakas pusztítását! És sok kár lesz még, sok fáradságos munka eredménye megy tönkre sok sok könny elhull, amig megértik a falun a tűzvédelem fontosságát, a tűzoltó intézmény hasznos voltát. — Főespereai vizsgálat. Szerdán vizsgálta meg a belvárosi plébániát és a számadásokat dr. Roszival István főesperes Wimmer polgármester, Rothnágel tanácsos és Huray számvevő bevonásával. A vizsgálat mindent a legnagyobb rendben talált. Vizsgálat után a nevezetteket és dr. Fehér Gyula kanonokot, valamint Pehatsek Arthur dorogi esperest Mátéffy Viktor plébános ebéden vendégéül látta. Az adófelszólamlásí bizottság elnöke. Az adókivető bizottságok megállapításai ellen való felszólamlások elbírálására hivatott adófelszólamlásí bizottság elnökévé az 1911. és 1912. évekre a miniszter az 1910. VII. t. c. 5. §-a alapján Halász Zsigmond alsódabasi földbirtokos, volt országgyűlési képviselőt, elnökhelyettesévé pedig dr. Janits Imre kir. közjegyzőt, az esztergomi nemzeti munkapárt köztiszteletben álló, érdemes elnökét nevezte ki. — Hymen. Vettük az alábbi értesítést: Mórász Mariska és ifj. Fray Ágoston jegyesek. — Ülések a megyénél. 27-én délelőtt 9 órakor a számonkérő szék. 27-én délelőtt 10 órakor az állandó választmány és 29-én délelőtt 10 órakor a törvényhatósági bizottság tartja rendes tavaszi közgyűlését a városház nagytermében. — Templomszentelési ünnepély. A bucsi református egyház f. évi május hó 28-án tartja templomszentelési ünnepélyét. Az ünnepély sorrendje : 1. Délelőtt 9 órakor a vendégek fogadása s elszállásolása. 2. Délelőtt 9 és fél órakor mélt. és főtiszt. Antal Gábor Dunántúli ref. püspök ur üdvözlése a község határán, illetve a templom előtt. 3. Délelőtt 10 órakor a templom megnyitása s felszentelése. 4. Délután 1 órakor közebéd a ref. iskolateremben. Egy teríték ára 1 korona. A lelkészi hivatal mielőbbi szives értesítést kér a közebéden való részvételről. Tervbe vették, hogy a felszentelési ünnepélyen Tisza István gróf főgondnok is megjelenik, de menyének váratlanul bekövetkezett megbetegedése Mentoneba szóllitotta a grófot. A bucsi reformátusok ünnepére városunkból is többen készülnek. — Jönnek a színészek! Mezei Béla színtársulata veszprémi tartózkodása után május hó 30-án városunkba érkezik és megkezdi hat hétre terjedő szereplését. — A V. H. O. Sz. közgyűlése. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége 1911. évi rendes közgyűlését június 4-én (pünkösd vasárnap) délelőtt 10 órakor tartja meg Szabadkán, a Nemzeti Kaszinó disztermében. Napirend : 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. Az 1910. évi zárószámadások felülvizsgálása. 3. Az igazgatóság előterjesztése. 4. Az 1912. évi költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. — Magyarnyelvi vizsgálatok a megyében. A vármegye alispánja és kir. tanfelügyelője az évzáró vizsgálatok alkalmával sorbalátogatják a megye másnyelvü községeinek iskoláit, hogy a magyar nyelv tanításáról s mikénti elsajátításáról közvetlen tapasztalatokat szerezzenek. Május 15-től június 28-ig Leányvár, Dorog, Kural, Kirva, Kesztölc, Csév, Sárisáp, Süttő, Mogyorósbánya, Pilisszentlélek, Dág, Tát és Csolnok községek iskoláit fogják meglátogatni s egyalkalommal a magyar nyelv tanításában és tanulásában legtöbb eredményt elért tanítónak, illetve tanulónak a megye kezelésében lévő magyarnyelvi alap kamatait kiosztani. — Pariasz a kéményseprőkre. Valamikor réges-régen, a Bach korszakban — amit külömben kár szidni, mert akkor abszulut rend uralkodott — amikor mindent megrendszabályoztak, a kéményseprő ipart is korlátok közé szorították. A kéményseprő iparnak ez nem ártott, sőt használt. A kéményeket rendesen kotorták és sokáig minden jól ment. A Bach korszak óta azonban némi kis változás állott be a város fejlődése körül is, lakosainak száma körülbelül mégegyszer annyi lett, a kéményseprő kerületek azonban maradtak a régiben és ebből az következik, hogy a tisztításra sok a panasz. Még több érkezik a vármegyéből. E panaszokból pedig az következik, hogy az egész kéményseprő ipart jó lenne megreformálni. Megérett rá. — A Községi és Körjegyzők Országos Bankja működését Budapesten, VIII., Kalvin-tér 11. szám alatt lévő helyiségeiben megkezdte. —• A munkás pénztár és az orvosok. Az egész ország orvosai és munkásbiztositó pénztárai között még az utóbbi létesítése óta éles ellentétek vannak. Néhol anyira ment az érdekellentétből származó harc, hogy mint pl. Aradon az orvosok sztrájkolni voltak kénytelenek a munkásbiztositó követelései miatt. A hatósági orvosok ugyanis nem hajlandók a pénztár által kivánt esküt letenni arra való hivatkozással, hogy ők már egyszer hatósági orvosi minőségükben felesküdtek s igy nem akarják kitenni magukat annak, hogy előbb letett esküjükkel ellenkezésben jöjjenek. A pénztár azonban szabályzatára való hivatkozással nem enged merev álláspontjából. Ugy hisszük, hogy ha ez a harc megkezdődik, abból nem az orvosok kerülnek ki vesztesekként, de.nem is a munkás biztosító pénztár, hanem egyedül a beteg munkások fogják megsinyleni a merev álláspontot. — Gyárbővités. A messze vidéken is jóhirnévnek örvendő Schrank Béla és Ödön likörgyáros cég üzemének kibővítését határozta el. Hétfőn kérvényt nyújtott be a cég a város tanácsához, amelyben a villanytelep és a faiskola között elterülő részból két hold ingyen telket és 15 évi adómentességet kér egy uj gyár létesítéséhez. A létesítendő likőr és gyümölcslepárló gyár mintegy félmillió korona fokozatos befektetésével létesülne. Nagyon természetes, hogy a város közgazdasági helyzetére elsőrendű fontossággal biró ezen alapítást a képviselőtestületnek a legmesszebb menő kedvezmények megadásával kell előmozdítani. — Visszavezetés elrendelése azonnal eszközlendő. Munkából jogtalanul kilépett segédek visszavezetése tárgyában az ipartörvény 159. §-a alapján hozott határozatok a beadott fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó, minthogy a munkából jogtalanul kilépett segédet, vagy munkást hónapokig esetleg évek múlva, akkor, mikor ez a visszavezetés már uj magánjogi viszonyokat sértene, visszavezetni nem lehet. 71230/1910. számú keresk. min. határozat. — Felhőszakadás a megyében. Vasárnap délután óriási felhőszakadás borult a párkányi járás néhány községére. Különösen a két Szőgyén és Bart községekre zúdult a nyári veszedelem és pedig oly erővel, hogy majdnem ki mostan az aláhulló hatalmas víztömeg a három községet helyükből. — Végre öntöztek! A Lőrinc-utcai vasúidtól a nagydunai hídfőig terjedő útszakaszon ugyancsak ritkán szokott vendégszerepelni a városi öntöző lajt. A kikövezetlen, nagyforgálmu uton minden egyes kocsi után valóságos porfelhő száll fel, amely ellen a sűrűn arra járókelők csak arcuk elfordításával tudnak védekezni. Nincs is a városnak több ily állapotban lévő utja, mint ez, meg az esztergomi állomáshoz vezető. Ezzel az előbbi poros úttal történt meg az a csoda vasárnap délután, hogy felöntözték. A vízhordó lajt megkönyörült végre a több mint poros utacskán s megöntözte. 5—6 óra felé, nyilván ennek az örömére, tele volt a — hogy is hívják — Mária Valéria-ut sétáló közönséggel, akik a Dunáról és a szigeti kertek virágos fáiról ömlő illatos friss levegőt szívták magukba, mig a hid mellett a vasárnapi kimenős lányok és vitéz hadfiak hancúroztak a hajóhintán. A régi Róma népe csak kenyeret és cirkuszijátékokat kért a hatóságtól. A mai népnek se kenyeret, se szórakozást nem ad a hatóság, sőt annyira szűkkeblű, hogy még az utcákat sem öntözteti. Hát az ilyen imdolentia miatt kit terhel a felelősség? — Sétatér — pad nélkül. Egyik olvasónk arra hivja fel figyelmünket, hogy a szigeti Primáskerti sétatéren egyetlen egy pad sincs. Az előző években a megnyitáskor már fel voltak állítva a padok a sétáló közönség kényelmére, az idén azonban ezideig megfeledkeztek e jó szokásról. Az ősz folyamán összehordott falevél is ott rothad rakáson, ahelyett hogy elvitetné az, akinek a kert gondozása és tisztántartása kötelességévé tétetett. Nag> hálával van a közönség a kertet részére megnyitó bíboros hercegprímás iránt, de kéri az odajáró közönség, hogy ha már kert és sétatér, akkor a padok is szükségesek belé, a rothadt levélrakásoknak pedig már csak egészségügyi szempontból sem ott van a helyük. — A moziban csütörtökön „A züllés utján" cimü 3 felvonásos remek színdarab kerül bemutatásra. E teljes egy óráig tartó rendkivül érdekfeszítő dráma szenzációs látványosságot képez.