Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-19 / 23.szám

eléggé el nem ítélhető közbenjárás folyt n hozott belügyminiszteri döntést éljenzéssel vették tudomásul „a hivek". Ha tudták volna, hogy miként jött e döntés létre, bizonyára nem törtek volna ki üdvrivalgásban. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a dunai nagyhidon villamos kábelt helyezhet el a város, amely a párkánynánai vasúti állomás világítására szolgál. A kövezetvámszedési díjszabályzatot módosította a képviselőtestület a miniszter rendelkezési szerint. A kisduna kotrási és a többi árvédelmi munkálatokra már megszavazott 150,000 koronából a szükséges kisajátítási és egyéb sürgős költségekre 50,000 koronát javasolt a pénzügyi bizottság az Az Esztergomi Takarékpénztárból felvenni 6%-os kamatra. Brutsy János sokalta a 6%-ot, amire Wimmer polgármester ismert modorában támadt Brutsynak. Ismeretes, hogy a városi gyakornokok minden áron fogalmazók szerettek volna lenni, de a megye törvényhatósága — mérlegelvén a megyei közigazgatási gyakornokok munkáját és h:lyzetét — lészállitottta igényeiket és nem hagyta jóvá a képviselőtestület határozatát. A tanács forszírozta e határozat újból való fenntartását, de a képviselőtestület nem állt másodszor már kötélnek és leszavazta. A házbéradó ügyében hozott népgyűlési határozat mellett Bártfay Géza szólalt fel, miután az egész képviselőtestületben nincs két ember, aki e dologhoz értene. Figyelmesen hallgatták fejtegetéseit, a végén pedig egy kényelmes határozatot fogadtak el. A polgármester is hozzászólt a házbéradó ügyhöz, amivel egészen bebizonyította, hogy ő bizony nem ért e tárgyhoz, amin az elkövetett botlások és mulasztások láttára nem is lehet csodálkozni. A munkáslakások felépítve nem lesznek, mert egy 140%-os pótadóval küzdő városnak erre nincs pénze. — A vízvezeték. Hoffmann Károly, a közegészségügyi mérnöki osztály főmérnöke tegnap Esztergomban járt s Tiefenthal Gyula városi mérnökkel egyetemben kijelelték a próbafúrások helyét. A legelső próbofurás valószínűleg a szérűk mögött lesz. — Ezertagu küldöttség a miniszterelnöknél. A miniszterelnökhöz a „Segédjegyzők és községi alkalmazottak országos egyesülete" bejelentette, hogy 1911 március 27-én tartandó nagygyűléséből Khuen-Héderváry miiniszterelnökhöz mint belügyminiszterhez ezer tagu monstre-küldöttség járul, hogy a községi tisztviselők sérelmeinek orvoslását kérjék. A demonstráció és az ezzel kapcsolatos kongresszus igen viharosnak ígérkezik s az egyesületnél már eddig is az ország minden részéből számosan jelentkeztek. A nagygyűlésen több képviselő is felszólal. — Kinek kell ünnepelni március 15-én. Erre a kérdésre az egyszerű felelet, hogy minden jó magyarnak. Igy tanulják, igy tudják ezt széles Magyarország minden városában és falujában, csak Bátorkeszin nem. Akinek pedig ez alkalommal ott különvéleménye van, az nem más, mint a bátorkeszi római katholikus hivek lelkipásztora, a a felekezeti türelmesség mintaképe, Erdőssy István plébános. Ez a buzgó hazafi vasárnapi prédikációjában megemlékezett a közelgő március 15-éről, amidőn arra nyíltak ajkai, hogy március 15-ikét csak a reformátusok és a zsidók ünnepeljék, de katholikus ember ne. Nem tudjuk, megindokolta-e a plébános Ur a fenti kijelentését bővebben is híveinek, mert ha nem — márciusi hangulatban lévén — kérdezzük szeretettel, hogy hát mért éppen e kétféle polgárságnak kell ünnepelnie a szabadság kitörő napját? Nem március 15-én lett-e a bátorkeszi katholikus paraszt is emberré ? Nem akkor lettek-e az egységes magyar hazának tagjaivá a plébános ur híveinek elődei ? Hisz akkor vették le talán a szegény nép nyakáról a nyomorúság jármát: a robotot, a dézsmát, a tizedet és egyéb jókat, amelyeknek megkeresése közben izzadta ki a magyar paraszt azt az erőt, amelyből a plébános ur elődei is bizonyára oly jól meghíztak. Akkor került ki a bátorkeszi földmivesnép is az állati sorból, hogy mint szabad hazának szabad polgára dicsérje Istenét s ennek a szabadsággal őt éltető első napját: március 15-ikét. Ez ünnep volt, nem ugyan pirosbetüs kalendáriumi, hanem egy általános, a magyar polgárt megteremtő márciusi ünnep. 63 évvel ezelőtt született meg tehát a magyar polgár, az összes jogok és terheknek akkor vált viselőjévé, lett légyen az bármily felekezethez tartozó. Ekkor törölték el a derest is, ezt a jobbágy könnyel annyiszor megöntözött szégyenalkotmányt. De kár, hogy legalább egyet nem hagytak mutatóba. — A jegyzők családtagjainak menetdijkedvezménye. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter értesítette a községi és körjegyzők országos egyesületét, hogy azt a kívánságot, hogy a községi és körjegyzők saját személyére engedett vasúti menetdijkedvezményt a családtagokra, továbbá a segédjegyzőkre és a nyugalmazott jegyzőkre is kiterjessze, a menetdijkedvezményekte vonatkozó minisztertanácsi határozat értelmében teljesíthetőnek nem találta. Amit tehát a legutolsó megyei hivatalnok felesége és gyermekei már régen megkaptak, azt a munkával, közigazgatási teendőkkel agyonterhelt jegyzők családjának tagjai a miniszter szerint nem érdemlik meg. — Fel a Curiához! A győri törvényszék esküdtbiróságának felmentő ítéletébe sehogyan sem akar belenyugodni Dvihali. Semmiségi panaszt jelentett be a győri kudarc után, mert az esküdtszék nem honorálta nagyhangú mellveregetését. Az ügy iratait most terjesztik fel a kir. Curiához. amiről a következő végzést hozta a törvényszék: „1194J911. B. Irattárnok jelenti, hogy a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Kiss Endre elleni bűnügyben hozott 886|1911. B. sz. esküdtbirósági Ítélet ellen bejelentett panasz írásban nem indokoltatott. Végzés. Az 1911. évi február hó 17-ik napján 886J1911. B. szám alatt hozott esküdtbíróság} ítélet ellen Dvihally Géza főmagánvádló semmiségi panasszal élvén, az összes iratok a m. kir. Curiához felterjesztetni rendeltetnek. Győrött, 1911. évi március 10-ik napján. A győri kir. törvényszék, mint esküdtbíróság. Szabó Jenő s. k. elnök. Fehérpataky László s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: Szita Gyula kiadó." A magas Curia ezt a diplán indokolatlan semmiségi panaszt természetesen nem Dvihali szájaize szerint fogja elintézni. — Március 15-ike vidéken. Szépen ünnepelte meg március 15-ikét Bucs község hazafias népe. Emelte az ünnepély fényét, iiogy résztvett azon a köbölkuti kerület népszerű képviselője, B. Kobek Kornél is, a kit Nagy András gazda fogadott talpraesett beszéddel. Az ünnep díszközgyűléssel kezdődött, ahol Nagy József biró tartott beszédet. Majd ünnepi istentisztelet volt, melynek befejezése után Kobek Kornél képviselő méltatta lelkes szavakkal az ünnep jelentőségét, amit a nagyszámban egybegyűlt közönség véget nem érő éljenzéssel jutalmazott. Nagy Lajos tanitó szép szavalata után Sóós Károly ref. lelkész az ő ismert szónoki erejével mondott gyújtó beszédet. Csekes Lajos gazdalegény szavalt még nagy hatással s az ünnepélyt Zsemlye Péter rektornak az ifjúság hoz intézett beszéde fejezte be. Ezen követésre méltó hazafias ünnep rendezéseért Marton Viktor községi jegyzőt illeti meg a dicséret. — Az iparostanulók márciusa. Az esztergomi iparostanonciskola ifjúsága a szabadságharc ünnepe, március 15-ének évfordulójára a kath. Legényegyesület helységében f. évi március 19-én, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor hazafias ünnepélyt rendez. Ünnepi sorozat: 1. Szózat. Énekli az intézet ifjúsága. 2. Nemzeti dal. Szavalja Földváry Béla. 3. Március 15-én. Irta dr. Földváry István. Szavalja Sághy Gábor. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Bárdos József tanitó. 5. Imádság a hazáért. Irta Pósa Lajos. Szavalja Salamon Rezsó. 6. Március 15. Alkalmi színjáték egy felvonásban. Irta Pásztor József. Szereplő személyek: Kósa Ferenc, Földváry Béla és Lábady Mariska. 7. Himnusz. — Az ünnepély után az ifjúság zászli alatt istentiszteletre vonul a kir. városi plébánia-templomba. — Mérték*és mérőeszközök'hitelesítése. A kereskedelemügyi^miniszter most kiadott rendeletével azokra való tekintettel, kiknek mértékeik és mérőeszközeik átmeneti bélyeggel még ellátva nincsenek, arra utasította az állami mértékhitelesítő hivatalokat, hogy meghatározott kellékek szerint készült mértékek és mérőeszközök 1911. évi december hó 31-ig még az esetben is elfogadtassanak hitelesítésre, ha az átmeneti bélyeggel még nincsenek is ellátva és hogy az ily mértékek és mérőeszközök a folyó év folyamán akár időszakos, akár első hitelesítésre való bemutatásuk alkalmával az átmeneti bélyeggel is elláttassanak. — Járványos tyúkbetegség. Az egész város és megye tyúkállományát már hetek óta pusztítja, tizedeli egy újfajta járványos betegség, amelyet sokan tyúkpestisnek neveztek "el s azt hiszik, hogy e tyúkragályos betegség előhirnöke az|?Ázsiából hozzánk érkező pestisbetegségnek.'.Sokan tréfásan fogják fel a gázdákra súlyos kárral nehezedő baramfivészt, mert egyre hajtogatják, hogy most az ennivaló tyúkokon, de tavasszal majd rajtunk lesz a sor. Ékesy Ede a város gazdája a tyúkveszedelem oka felől az állatorvosi főiskolától kérdezte meg, s az intézet a következőkben felelt a kérdésre: Folyó évi március hó 9-én kelt levele kíséretében beküldött tyúkhulla boncolása az elhullás okául tyúk-pestist derített ki. E fertőző természetű betegség ellen való védekezésül az egészséges baromfiaknak a betegektől való elkülönítését, továbbá az ólaknak, az udvaroknak, az etető és itató edényeknek alapos és többszörös tisztogatását és 5%-os karból-, vagy kreolin-oldattal való fertőtlenítését ajánljuk. A fertőzött állatoktól származó tojások fogyasztásra alkalmasak ugyan, de tenyésztésre csak a fertőzéstől mentes egyedek tojásait célszerű felhasználni. — Egyben kérem, hogy a szervezeti szabályzat 55. §-a értelmében 1 korona vizsgálati dijat ide beküldeni szíveskedjék. Budapest, 1911. március 12. Dr. Rátz ny. r. tanár, a kórbonctani intézet v ti elő — Tüz. Hétfőn éjjel veszedelmes tüz pusztított Nagyölved községben. A veszedelmes elem Danis Lajos lakásában keletkezett és a szomszédos lakóházak fedele is martalékául esett. A kár mintegy 6—7000 korona. — Segédjegyzők kongresszusa. A Segédjegyzők és községi Alkalmazottak Országos Egyesület március 27-én tartja Budapesten, az uj városháza közgyűlési termében országos gyűlését, melyre már eddig is tömegesen jelentkeztek. A gyűlésen helyzetüket vitatják és megbeszélik a féláru vasúti jegy kedvezményének megszerzése iránti lépéseket. A közgyűlés után az Uránia Színházban nagyszabású müvészestély lesz, melyen neves művészek működnek közre. A gyűlésért résztvevők kedvezményes utazásban, elszállásolásban és ellátásban részesülnek. — A „Vasárnapi Újság" március 19-iki száma a szép aktuális képek egész sorát közli: a kis sármási gázkutról, Apponyi amerikai útjáról, a repülőgép legújabb diadaláról, Rippl-Rónai József kiállításáról, az Operaház és a Vígszínház újdonságairól stb. Szépirodalmi olvasmányok: Rákosi Viktor regénye, Móricz Zsigmond novellája, Lampérth Géza és Peterdi Andor versei, Marcelle Tinayre franciából fordított regénye. Egyéb közlemények: cikk és kép az 1849-iki aradi csatáról, cikk a legrégibb esőmérőről, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónika"-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest. ÍV. ker., Egyetem-utca 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. NYILT-TER.