Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-16 / 22.szám

újra teremtő" vezérünk, ki születtél a-XIX. századdal és meghaltál a szazaddal, mely­nek Te voltál a legjobb szavú tolmácsa. Nem tud elfelejteni magyar népünk soha bujdosó Kossuth, tó valósággal feláldoztad magadat a magyar hazáért, mint ezt a gö­rög és római történelemben bátor hazafiak­ról olvassuk. Emlékedet a magyar nép áldva fogja emlegetni, mig csak magyar lesz a szabadságra születt Árpád népéből! Örült nemzetünk az 1848-as vívmá­nyoknak, hogy nem kell többé láncokat hordoznunk, nem kell suttogva beszélnünk a honszerelemről; jogainkat törvények isme­rik ei és biztosítják, többé nincs elnyomva se vagyonunk, se lelkiismeretünk; népünk állhatatossága Kossuth lelkével kivívta a szó, a gondolat szabadságát, a teljes, többé el nem vehető függetlenséget. Mert bizony, vájjon mely idő volt gazdagabb csodák­ban ! ? " De ezen teljes függetlenségünket vala­mint akkor mindjárt veszély fenyegette, sőt el is vette tőlünk az irigy bécsi udvar: ugy a nagy küzdelmek és szenvedések árán is­mét, . de csak részben visszaszerzett 48-as alkotmányunkat most is nap-nap mellett végveszély fenyegeti meghunyászkodásunk folytán. Ugyanis a nagy embereink meg­halltak vagy félreálltak; „a hajdani titánok helyét törpék foglalták el; mindenütt bom­lás és kicsinyes harc az érdekek és eszmék terén egyaránt". Most minden vétket dicsői­ienek, minden perversitás felburjanzott. „Roskadozásig indult minden, a jelennel való elégedetlenség izgalma s vele a jövő bizonytalanságának aggodalmai zaklatják a leikeket. Megingott minden hatalom, elha­nyatlott minden tekintély." Hiába „rothadt kor, rothadt sziveket és beteg agyvelőket szü! és nevel!" Hej ! szomorúan szól a magyar nóta, hiszen máskép, hogy mikép is szólna . . .! De azért ne essünk kétségbe. Majd fordul az idő s „lesz még ünnep a világon !" Bébék az utcán. A felszikkadt s nagyritkán tisztára sepert esz­tergomi utcákra immár ragyogni kezd a melengető napsugár. Fényes kévékben szórja ..jótékony suga­rait s szebbé, csillogóbbá varázsol mindent. A kirakatok tükrében a jácintos ablakokban, a korzózó eszteigomi szép asszonyok és leányok hóditó bájában, mindenütt a nap sugár tündöklő képe verődik vissza. ­Szép is ilyenkor minden. De Esztergom utcáinak legbájosabb ékességei mégis a gyermekek. Napfényes, enyhe időkben tolós gyerekkocsikkal tipegő babákkal népesednek meg a Széchenyi-tér napos oldalai meg a Szigetnek kanyargós utai. A felnőttek is örömmel nézik ezeket az aranyos gyermekcsoportokat. Hiszen ez a jöv nemzedék. Szeretet és érdeklődés kel!, hogy kisérje minden gügyögő szavukat. Ám, épen a kis gyermeksereg első gügyö­géseire kezd figyelni a szemlélődő. A kocsikat tolongató dajkák, a tipegő babuskákat vezető guvernántok a bábeli zűrzavar különféle nyelvein csevegnek. A kis aprószentek' pedig gügyögnek, kotyognak, németül, franciául, sőt az sem ritka eset már, mikor sváb dadáktól tanulják az első szót. A magyarszót csak ugy immel-ámmal hall­juk s lassanként a legritkább lesz, ha igy haladunk. Ez olyan baj, amelyen senki sem akad fönn. Már pedig, ha ezek az apró kis jószágok az anyatejjel, az első fogékonyságukkal nem tanul­hatják meg az igazi tökéletes magyar szót, később serdülő korukban csak rontani, nyomorgatni fogják zengzetes, szép magyar nyelvünket. Ezt pedig talán mégsem volna szabad megengednünk ! — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Fülöp József esztergomi járásbirósági dijnokot a csepregi járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — Városi közgyűlés. Egynegyed évi tétlen­ség, téli álom után Wimmer Imre polgármester ma délelőtt 10 órára összehívta a képviselőtes­tületet. — Halálozás. Lipóczy Györgyné szül. Rényi Róza f. hó 10-én, életének 62-ik évében, hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Vasárnap dél­után temették el a farkasréti temetőben. — Az E. H. E. közgyűlése. Az Esztergomi Hajós Egylet március hó 26-án (vasárnap) délután 4 órakor tartja V-ik évi rendes közgyűlését az „Esztergomi Kaszinó" helyiségében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Művezetői és titkári jelentés. 3. A számvizsgáló-bizottság jelentése a zárszámadásokra vonatkozólag. 4. 1911. évi költségelöiráuyzat. 5. Az összes egyleti bizott­ságok és a tisztikar lemondása; 6. Jegyzőkönyv hitelesítés. 7. Esetleges indítványok. — A szabadság napja. Március idusát hagyományos lelkesedéssel és hazafias felbuzdu­lással ülte meg Esztergom városa. A fellobogózott utcák csendjét már kora reggel mozsárdurrogások törték meg és délelőtt 9 órakor a hivatalos város ünnepi misét hallgatott a kegyúri templomban. A délutáni ünnepély a kedvezőtlen időjárás miatt a Széchenyi téren folyt le a lapunk mult számában közölt programm szerint, százakra menő lelkes közönség előtt. A honvédtemetőben nyugvó hősök sirját a város tanács, a 48-as kör, a főgimnázium, főreáliskola, tanítóképző, az ipartestület és a kath. legényegyesület megkoszorúzták. Este a polgári egyesület szabadságlakomát rendezett a Magyar­királyban, ahol több lelkesítő szónoklat közben Dombai Nárcisz bencéstanár mondott hazafias szellemű lelkesítő beszédet a Kossuth serleggel a kezében. — A reáliskola Ünnepélye. Szerdán dél­előtt szépsikerü ünnepély keretében áldozott a reáliskola iljusága március 15-ikének. Mise után a Széchenyi kaszinó dísztermébe vonult az ifjú­ság, ahol a meghívott közönség és szülök jelen­létében Gál János önképzőköri elnök ünnepi be­szédet mondott, Merényi Dezső a „A vén cigány"-t, Demény Géza pedig a „Talpra magyar"-t szavalta el hatásosan. A fiatal énekkar szebbnél-szebb da­lokat adott elő, Raymann János vezetésével. — A 48-as kör közgyűlése. Az esztergomi függetlenségi és 48-as kör vasárnap délelőtt tar­totta évi közgyűlését a Fürdő-szálló nagytermében. A csekély számban megjelent párttagok előtt Brutsy János nyitotta meg a gyűlést, vázolván a párt törekvéseit és ismertetvén a múltban az össze­tartás folyományaként elért eredményeket. Dr. Zvilinger Ferencz pártjegyző olvasta fel ezután nagy gonddal összeállított, tartalmas évi jelentését, amelyben a párt vereségének indokait iparkodott feltárni. Katona Sándor dr. pénztári ellenőr a párt anyagi viszonyait ismertette, mire Draxler Alajos pénztárosnak a felmentvényt megadták. Majd a tisztujiitást ejtették meg s dr. Wipplinger Ödön ajánlatára elnökül egyhangúlag újra Brutsy Já­nos választatott. — Meghívó. Az Esztergom vármegyei Gaz­dasági Egyesület választmánya f. évi márczius hó 18-án délelőtt 10 órakor a saját helyiségében (Esztergom Széchényi tér Viola ház) választmányi ülést tart. — Tárgy: 1. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívása a gazdacimtár ré­szére szükséges adatok beadására. 2. Kernend község képviselőtestületének kérvényére az or­szágos vásárok alkalmával szedhető helypénz ügyében adandó vélemény. 3 A síkvidéki szöllők­kel szemben a hegyvidéki szöllőknek igazságos­sabb megadóztatása tárgyában adandó vélemény. 4. Pozsony vármegye gazd. Egyesületének köszö­nete, hogy az 50 éves jubiláris ünnepségén Esztergom vármegye Gazdasági Egyesülete részt vett. 5. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által f. évi május hó 6—7—8 napján rendezendő IX. országos gazda kongresszusra 2 kiküldött választása. 6. A tenyész üszők beszerzésének be­jelentése és a módozatok tárgyalása. 7. Időközben még érkező iratok és indítványok tárgyalása. — Községi biroság illetékessége. Ha a per bírósága a községi biróságot a kielégítési végre­hajtás foganatosítása végett megkeresi: akkor a végrehajtás foganatosításával felmerült költségek megállapítására a végrehajtást foganatosított köz­ségi bíróság illetékes. (A hatásköri bíróság 1910. évi 91. sz. hat.) — Egyenes adó felebbezés visszautasí­tása. (Közigaz. biz. 29,500j909. sz. hat.) Az egye­nesadó kivető bizottság ellen elkésetten beadott felebbezés visszautasítása nem tartozik a kir. adó­felügyelő vagy pénzügyigazgatóság, hanem az adó­felszólamlási bizottság hatáskörébe. — Adófelszólamlásí bizottság hatásköre. (Közig. biz. 1489J910. sz. hat.) Ha az adózó az adótárgy hiányára alapított törlési kérelmet az adókivetési eljárás során terjeszti elő, annak el­bírálása nem a pénzügyigazgatóság és a közigaz­gatási bizottság, hanem az adófelszólamlásí bizott­ság hatáskörébe tartozik. — Ötletes segéd. Egy helybeli divatüzletbe belépett egy kisasszony és keztyüt kért. A segéd nagy választékkal rendelkezettjés készséggel ajánl­gatta áruit a hölgynek, aki miután feltúrta az egész készletet és mindegyikben talált valami ki­fogásolni valót, végre egy zergebőrkesztyü ára után tudakozódott. A segéd már örült, hogy végre sikerül egy pár keztyüt eladni és uj svunggal fogott hozzá dicsérni a keztyüket és igen olcsó árakat mondott. A kisasszony felpróbálta a keztyüket, aztán levetette, aztán megint felpróbálta, végül kijelen­tette, hogy a keztyü ugyan olcsó, de nem elég meleg. — De bocsánatot kérek nagysád, ez csak jó meleg keztyü? — Mégis attól félek, hogy fázni fog benne a kezem. A segéd bosszús lett. — De nagysád, — jegyezte meg, — ha a zerge nem fázott benne, nagysád sem fog fázni. — Tüz a szomszédban. Vasárnap este hangos tülkölés verte fel a várost. Párkányban tüz ütött ki a szérűkön s tűzoltóink siettek a se­gítségre. Négy kazal szalma égett el a szérűkön 500 kor. értékben. A tüz gyujtogatásból keletkezett. — Rajzkiállitás a főreáliskolában. A hely­beli főreáliskola a húsvéti szünidő alatt kiállítja az ifjúság iskolai rajzait. A kiállítást Háber János rajztanár rendezi és azt április 15-étől a nagy­közönség számára is megnyitja. — A takarékpénztár közgyűlése. Az Esztergomi takarékpénztár r. t. f. hó 12-én tartotta rendes évi közgyűlését, melynek lefolyását jövő számunkban fogjuk részletesen ismertetni. — Ismeretterjesztő előadás a főgimná­ziumban. F. hó 19-én vásárnap dr. Gedern Endre, főreáliskolai tanár tart előadást. Tárgya: Versailles. Az előadást vetített képek kisérik. Kez­dete 6 órakor, belépődíj 20 fillér. — Gergely-vásár. Hétfőn, Gergely-napján tartották az esztergomi tavaszi állatvásárt. A fel­hajtás a négylábuakból igen nagy volt. A vásár­lási kereslet gyöngének bizonyult. egérkezett a kitűnő tavaszi idénysör a „Koroná"-ba. Mesés izü, üditő HaTví ÉPA^"* AllcHldÓcin ffíSS kßSZlßt.

Next

/
Thumbnails
Contents