Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-12 / 21.szám

— Március tizenötödike Párkányban. A párkányi iparosifjuság az állítandó Kossuth-szobor alapja javára március 15-ikén este 7 órakor a nagyvendéglő dísztermében hazafias színielőadást rendez. „Mindnyájunknak el kell menni" cimü darab kerül szinre. Előadás után, este 9 órakor társasvacsora, Egy teríték ára 2 kor. — Jó ivóvizet! Az egészszségre igen nagyfontosságú körrendeletet adott ki a belügyminiszter a községeknek egészséges ivóvízzel való ellátása tárgyában. Az ivásra és a háztartás céljaira szolgáló viz — igy szól a rendelet — az egészségre jelentős befolyást gyakorol. Némely fertőző betegségek (kolera, hasihagymáz stb.) hirtelen és tömeges jelentkezése főképen az ivóvíz fertőzöttségének tulajdonitható. A közegészséghez kapcsolódó nagy érdek szükségessé teszi tehát, hogy minden község gondoskodjék arról, hogy lakossága fertőzéstől óvott, egészséges ivóvízzel legyen ellátva. Mivel ez az érdek ezidőszerint az által, hogy a kolera veszedelme fenyeget, még erősebben nyomul előtérbe, felhívom a Cimet, hogy az egyes községek vizzel való ellátására szolgáló ku<tak, források, vízvezetékek Jókaiban tartása, nevezetesen fertőző anyagoktól való megóvása céljából minden lehetőt megtegyen. Sürgősen gondoskodjék továbbá arról, hogy megfelelő ivóvíz nélkül való községeknek ez a szükséglete a régi kutak tisztítása, mélyítése és jókarba hozatala, uj kutak létesítése (ásás, fúrás) utján, vagy pedig ott, ahol a viszonyok kedvezők, abbesiniai csöves kutak (u. n. Norton kutak) levezetésével találjon kielégítést stb. E szigorú és előrelátó miniszteri rendelet alapján az alispán hatarozatilag, a szükséges intézkedés intézkedések azonnali elrendelése végett oly felhívással adta ki az I. fokú hatóságoknak, tehát a polgármesternek első sorban, hogy hozzá március 25-éig személyes felelősség terhe mellett mulhatlanul jelentsék be, vájjon a hatóságuk alá tartozó város-, illetve a községek el vannak-e látva egészséges ivóvízzel a szükségletnek megfelelőleg? Utasította egyben az első fokú hatóságokat, hogy az összes kutak kitisztítása iránt is sürgősen intézkedjenek és ez esetben, ahol elegendő s egészséges ivóvizet tartalmazó kut nem állna rendelkezésre, uj kutak létesítése iránt intézkedjenek és tett intézkedésekről 25-éig jelentést tegyenek. Már most csak azt várjuk, hogy miként fogja a polgármesrer I. fokú közegészségügyi hatósága a közkutakat kitisztítani, az elrontottakat helyreállítani, de főképen Szenttamás nemcsak egészséges, de egészségtelen ivóvízben is szűkölködő lakóságát élvezhető ivóvízzel ellátni. — Pályázat körjegyzői állásra. A vámosmikolai járás főszolgabirája a kisgyarmati körjegy zőségben nyugdíjazás folytán megüresedett körjegyzői állásra pályázatot hirdet. Javadalmazás: 1. Törzsfizetés 1600 kor. 2. Természetbeni lakás. 3. Küldöncdij 80 kor. 4. Utiátalány 44 kor. 5. Fütésátalány 32 kor. 6. Magánmunkálatok után a szabályrendeleti leg megállapított dijak. A pályázatok f. hó 21-ig nyújtandók be. A választás 23-án délelőtt Kisgyanrat község jegyzői irodájában lesz. — Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. F. hó 12-én vasárnap dr. Prikkel Marián főgim. tanár tart előadást. Tárgya: A magyar nép eszejárása közmondásaiban. Kezdete 6 órakor, belépődíj 20 Hllér. — Államsegély. Kertész József érsekkétyi tanitó a népnevelés terén szerzett érdemei elismeréséül 200 korona személyi pótlékban részesült, mig az esztergomi Szent Anna-kolostor elemi iskolája 480 korona, a szentgyörgy mezei elemi iskola pedig 180 korona állami segítséget kapott. — Köszönetnyilvánítás. Özv. Ivanits Józsefnénak, a 103 éves honvéd özvegyének Renner Géza úr Párkányból 5 K-t. Stupiczky Pál ur Párkánynánáról 2 K-t. küldött be hozzánk. Az összeget postautalványon küldöttük el az elaggott matrónának, a nemesszivü adományért pedig ezúton fogadják hálás köszönetünket. — A helybeli főreáliskola gróf Széchenyi István Önképzőköre március 15-én d. e. az ünnepi mise után a kaszinó nagytermében diszülést tart a következő tárgysorozattal. 1. Szózat. — Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Ünnepi beszéd. — Mondja Gál János VIÍI. o. t. mint az Önképzőkör ifj. elnöke. 3. A vén cigány. — Farkas Imre és Farkas Lajostól. — Melodráma. Szavalja zongorakiséret mellett Merényi Dezső VI. o. t. 4. Kurucdaíok, — Énekli az ifj. énekkar. 5. Talpra Magyar. — Radó Antaltól. Szavalja Demény Géza Vfl. o. t. 6. Adagio Wébertől és Tavaszi Dal Schuberttől. — Előadja az ifj. hegedű négyes. 7. Hymnus. — Énekli az egész ifjúság. Szülők s vendégek ezúton hivatnak meg az ünnepélyre. — A kormány és a kisgazdák. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter intézkedett, hogy az idén 150000 gazdasági ismereteket terjesztő ingyen könyvet oszszanak szét a kisgazdák között. Aki egyszerű levélben a földmivelésügyi minisztérium könyvtárához fordul, ingyen kap ilyen könyvet. — A községi és körjegyzők nyugdija. Az egyes vármegyék jegyzői egyesületei az illető törvényhatóságok erkölcsi .támogatása mellett a/.on kéréssel fordultak a belügyi kormányhoz, hogy engedné meg azt, hogy a falusi jegyzők csekély nyugdijába a magánmunkálatok utján szerzett évi jövedelem egy része — 1000 korona — s a jegyzői lakbér is beszámittassék. A belügyminiszter a vármegyékhez intézett legújabb körrendeletében azt mondja, hogy a jegyzői magánmunkálat és az abból származó mellékjövedelem a jegyző egyéni tulajdonságaitól, megbízhatóságától, kedveltségétől függő és igy bizonytalan, nagy fluktuációknak kitett jövedelem, mit a nyugdíjba beszámítani nem lehet. Ellenben beszámitandónak tartja a miniszter a jegyzői nyugdíjba a lakbért és mert a legtöbb helyen a jegyzői lakást természetben adják a községek, a lakbérnyugdij alapjául 600 korona veendő. Az alispánok most számításokat tesznek, hogy az egyes vármegyei jegyzői nyugdijalapok mennyit birnak el az uj megterheltetésből. Tehát a jegyzők nyugdijmozgalmukban célt értek. A magánmunkálat beszámításának kérdésében is remélhetik majd idővel jogos kívánságuk teljesítését. — Véres családi dráma. A máskor csöndes Káptalan-utca egyik háza véres családi verekedésnek volt a szinhelye szerdán este. Búkor Mihály 52 éves csizmadia már régebben rossz viszonyban élt feleségével. Az első neje meghalt s a mostani özvegy volt, amidőn vele újra magára vette hymen rózsaláncait. A házasság nem volt boldog mert dacára, hogy Búkor szorgalmas, törekvő csizmadiamesternek bizonyult, az asszony még sem szeretett a háznál tartózkodni, hanem inkább az első urától való fiához járogatott. Szerdán is mindjárt ebéd után eltávozott hazulról Bukorné és csak este 6 óra után ment haza. Ekkor a mester vacsorát kért a feleségétől, aki vacsora helyett szitkokkal felelt. Több se kellett a már ugy is dühben lévő gazdának. Szó-szóra ment s a végén hatalmasan összeverekedett a házaspár. A nagy zajra benyitott a szobába Búkor Béla kőmives inas, a csizmadia 16 éves f

;

a, aki addig a konyhában szalonnázott. Véteni kezdte a mostohaanyját, amire apja többször fejbe ütötte. Erre a fiu a kezében levő bicskával — állítólag önvédelemből — apjának oldalába szúrt. Az öreg Búkor csak későbben vette észre, hogy vérzik, midőn a családi háborúskodásnak már vége volt. Felesége és fia a verekedés után elszaladtak hazulról, hozzá meg dr. Berényi Gyula kerületi orvost hívták, aki sebét kimosta és a vérzést elállította. A rendőrség a nyomozást megindította és jelentést tett az esetről a komáromi ügyészségnek. — Utóhangok. A komáromi kir. törvényszék vizsgálóbirájától. 745J911. B. szám. Rágalmazás vétsége miatt Kiss Endre esztergomi lakos ellen indított bűnügyben. Végzés. A kir. törvényszéki vizsgálóbíró elrendeli Kaufmann Ferenc és neje, dr. Dénes Aladár, Bártfai Géza és neje esztergomi lakosoknak tanukul való kihallgatását arra, hogy igaz-e az, hogy a sértett hivatkozva arra, hogy 2 lap szerkesztője és városi képviselőtestületi tag Kaufmann Ferenctől 1200 koronát kért és kapott és azonkívül több szekér szenet, ezen tanuknak kihallgatása végett az esztergomi kir. járásbíróságot keresi meg. Fölhívja a terheltet, hogy az Esztergomi Friss Újságnak és azEsztergomnak azon példányait, amelyekben a sértett a terhelt szerint Kaufmann vállalkozását erősen támogatta, továbbá azokat a példányait, amelyekben azt későbben a városra károsnak hirdette, végül azokat a példányait, amelyekben a protestánsokat támadta — csatolja bé, — megkeresi Esztergom szab. kir. város polgármesterét arra nézve, hogy közölni szíveskedjék azt, hogy a katonai barakkok miatt tartott közgyűléseken a sértett fölszóllalt-e, az ügyet támogatta-e, ha igen, kéri a jegyzőkönyvnek vonatkozó részei szives közlését. Komárom, 1911. évi március hó 2-ik napján. Dr. Strausz s. k. kir. trvszéki biró. A kiadmány hiteléül Petróczy kezelő. 693—1911 B. szám. A komáromi kir. törvényszék vádtanácsa nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt terhelt Dwihally Géza elleni bűnügyet főmagánvádlónak az 1911. évi 97-B. sz. alatt kelt vádirata folytán, miután kifogások nem adattak be, az 1911. évi február hó 25-ik napján Nádasdy Aladár kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt, Gergelyi József kir. törvényszéki biró, mint előadó és Kövér Lajos kir. törvényszéki bíró mint szavazó, valamint Stojanovits Sándor kir, törvényszéki jegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett megtartott zárt tanácsülésében vizsgálat alá vévén, a következőleg Végzett: A kir. törvényszék vádtanácsa Dwihally Géza 32 éves, róm. kath. érsekújvári születésű, esztergomi lakos, nős, vagyontalan, irni olvasni tudó büntetlen lapszerkesztő terheltet az 1848. évi 18. t. c. 33. §-a alapján a Btkv. 259. §-ban irt módon elkövetett 1. r., a Btkv. 258. §-ba ütköző rágalmazás és 1. r. a Btkv. 261. §-ban meghatározott becsületsértés vétsége miatt, melyet elkövetett az által, hogy a szerkesztésében Esztergomban megjelenő „Esztergomi Friss Újság" c. lapjának 1910. évi szeptember hó 15-én megjelent 209. számában „Megvilágositás" c. vezércikkében azt állította, hogy a főmagánvádló tulajdonát képező és szerkesztésében megjelenő „Esztergom és Vidéke" c. lap a szent ereklyék körülhordozását középkori butaságnak nevezte, és ugyanazon cikkben azt is állította, hogy főmagánvádló lapjának szándéka, nem a tárgyilagos kritika, hanem a rendezőség elleni rossz indulat és az ünneplés egyházi jellege feletti nem tetszés volt, továbbá az által, hogy a terhelt szerkesztésében Esztergomban megjelenő „Esztergomi Friss Újság" c. lapjának 1910. szeptember hó 17-én megjelent 211. számában „Hogyan szolgálják nálunk a közérdeket?" c. hírben terhelt a főmagánvádló tulajdonát képező és szerkesztésében megjelent „Esztergom és Vidéke" c. lapról ezen kitételeket használta: „Ha itt nem látszik ki a lóláb, akkor sehol, és ha még valaki nem akarja észrevenni, hogy a lap milyen érdekek védelmére és kicsikarására szegeződik közéleti szereplőink mellének, akkor az szintén abba a társaságba tartozik. Esztergom minden tisztességes gondolkodású polgárának gyomra fordul fel az ilyen piszkolódástól" a Bp. 266. §-a alapján vád alá helyezi. A főtárgyalásra illetékesnek a komáromi kir. törvényszéket mondja ki. A főtárgyalás határnapjának kitűzése végett az összes iratokat a főtárgyalási elnökhöz átteszi. Komáromi kir. törvényszék 1911. évi február hó 25-ik napján. Zsindely Ferenc kir. ítélőtábla biró, kir. törvényszéki elnökhelyettes Dr. Gräbel Károly jegyző. NYILT-TÉR.