Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-05 / 19.szám

apáink ajakáról a régi meséket a magyar udvar­házak szeretetéről; hallván nagyanyáink ajakairól, hogy hajdan miként szállta meg az embereket hamvazó szerdán a bűnbánat: — mi a huszadik század bűnös gyermekei, fásultan valljuk be, hogy sem élni, sem lelkünket magasabb eszmék szfé­rájába felvinni képtelenek vagyunk. Olyanná vált az emberi élet mint a mechanika tranformátiós gépsokasága. Óra pontosságra megindulnak a za­katoló gépek s mig csak katasztrófa nincs, működ­nek szüntelen. A zaj egyforma és fülsiketítő. Vál­tozás a gyári műhelyben nincs. Ilyen az ember élete is. Bele vagyunk állítva a tranformátiós gé­pezetbe ; annak egy csávára, szögeként kell mű­ködnünk s csak akkor szűnünk meg, ha mint a költő énekli, a halál azt mondja: csitt! Ezért nincs a mi életünkben se igazi farsang, se igazi böjt, csak szürke hétköznap. Azért nincs a mi életünkben nagy fellendülés az öröm és bánat régiójában. A korszellemnek van ez a böjti, ez a keserű izü hangulata. Azok az eszmeáramlatok, amelyek mind hatalmasabban érintenek, zavarba hoznak Nem sejtjük, nem tudjuk a jövőt. Valami oly nyughatatlan közérzés vesz hatalmába. Ma az állandó eszmekavarodás és ennek nagy áramlatai közepette valóban nem tudjuk, hogy vájjon az emberiség további böjtre van-e kárhoztatva: to­vábbi tespedésre és mozdulatlanságra van-e Ítélve; vagy ez a bizonytalan, ez az izgató uralkodó áramlat csöndesen, vagy nagy rohammal véget ér-e és rásüt az egész emberiségre az egyetemes boldogság ? Az emberiség küzdelmei mindig rend­kivül érdekesek s ennek a kor gyermekeinek fel­tétlenül érezniök kell, hogy ők az uj eszméknek olyan határmesgyéjén állanak, amely az emberiség történetének fejlődésében a legérkesebbek egyike. Egyrészt kár, másrészt boldogság, hogy a jövendő saisi fátyolát nem tudjuk fellebbenteni. — Kinevezés. A király a kereskedelmi mi­niszter előterjesztésére Juraskó Jakab műszaki fő­tanácsosi cimmel felruházott műszaki tanácsost, az esztergomi államépitészeti hivatal vezetőjét főtaná­csossá nevezte ki. — Litániák a Vízivárosban. A vízivárosi plébánia-templomban a szombati és ünnepelőtti, eddigi 4 órakor tartott litániák ezentúl 6 órakor fognak kezdődni. Ugyancsak itt minden vasárnap délután 5 órakor litániával kapcsolatos nagyböjti szentbeszédek tartatnak. — Széchenyi Emil gróf inkompatibilitása. A képviselőház pénteki ülésének elején Hegyi Ár­pád függetlenségi képviselő összeférhetetlenségi bejelentést tett Széchenyi Emil gróf képviselőnk ellen. A bejelentés szerint Széchenyi gróf negyven­öt évre bérbe adta Iábodi birtokát a hadügyminisz­tériumnak és ez a bérleti viszony összeférhetetlen­ségi helyzetbe hozta a képviselői állással. A Ház elnöke az ügyet a házszabályok alapján minden vita nélkül az összeférhetetlenségi bizottsághoz utasította, mely a legközelebbi napokban ül össze tanácskozásra. A beavatottak szerint nagy a kilá­tás arra, hogy képviselőnk ellen az inkompatibili­tást megállapítják, ami természetesen uj választást vonna maga után. — Emlékleleplezés. Néha dr. Weisz Izsák esztergomi főrabbi síremlékének leleplezése ma, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz az izr. temetőben. A felavató beszédet az elhunyt veje, dr. Eisler Mátyás kolozsvári egyetemi tanár mondja. — Képviselőnk adománya. Széchenyi Emil gróf országgyűlési képviselőnk vasárnapi ittléte al­kalmával 100 koronát adott át a polgármesternek a város szegényei között leendő szétosztás céljából. — Gyapay Pál Esztergomban. A koalí­ciós kormány volt főispánja, Gyapay Pál barátai­nak és ismerőseinek látogatására pénteken váro­sunkba érkezett. — Gyász. Kiss Gyula dr. komáromi ügy­védet, a „Komáromi Lapok" szerkesztőjét mély­séges gyász érte. Felesége, született Spitzer Paula 45 éves korában, február 26-án hosszas betegség után elhunyt. Hétfőn temették el a jótékonyságá­ért is közbecsülésben állott úrnőt a komáromiak impozáns részvéte mellett. — Az adókivető bizottság tagjai. A m. kir. pénzügyminiszter az idei adókivető bizottság elnökévé dr. Burián János tb. főügyészt, helyette­sévé dr. Weísz Sándor ügyvédet, tagokul pedig ifj. Heischmann Ferenc és Schrank Béla gyároso­kat, Grósz Ferenc magánzót és Renner József búcsi földbirtokost nevezte ki. A pénzügym. bizalmával megtisztelt urak tegnap vették kézhez a budapest­vidéki pénzügyigazgató utján a kinevezésükről szóló értesítést. A törvényhatóság a maga kebe­léből Brutsy Jánost és Magyary Lászlót választotta az adókivető bizottság tagjaiul. — Az iparkamara diszülése. A győri ke­reskedelmi és iparkamara Meiler Ignác kamarai 'alelnök és Zechmeister Kálmán kamarai pénztár­nok ünneplésére, magas kitüntetésük alkalmából március 6-án, délután 3 órakor diszülést tart, melyre az elnökségtől a következő meghívót vet­tük : Meghívó. A győri kereskedelmi és iparka­mara saját székházának üléstermében f. évi már­cius 6-án d. u. 3 órakor diszülést tart, melyre van szerencsénk Címet tisztelettel meghívni. Győr, 1911. február hó 27-én. Jerfy Antal kir. tanácsos, elnök, Szendrői Mór titkár. Az ünnepség sor­rendje: 1. Meiler Ignác kamarai elnök üdvözlése kir. keresk. tanácsossá történt kinevezése alkal­mából. 2. Zechmeister Kálmán kamarai pénztáros üdvözlése és a Ferenc József-rend lovagkeresztjé­nek ünnepélyes átnyújtása. Az ünnepeltedet Jerfy Antal kir. tanácsos, elnök fogja üdvözölni. A disz­ülést követő rendes közgyűlés tárgyai közt szere­pel a párkányi járási ipartestület alapszabály mó­dosítási kérelme. A közgyűlés után, — melyen Budapestről is számos ipari kitűnőségünk fog részt venni — az ipartestület Zechmeister Kálmán tiszteletére a Lloyd termeiben este 8 órakor ban­kettet rendez. Egy teríték 5 korona. Banketjegyek Szommer Ernő dr. kamarai másodtitkárnál és az ipartestület irodájában, Kurucz József jegyzőnél kaphatók. — Az esztergomi dal- és zeneegylet ma este 8 órakor tartja dusprogrammu cabaret-esté­lyét a Fürdő-szálló nagytermében, — Uj magyar. Kaliska János bajóti lakos családi nevét Kápolnaira magyarosította. — Zsolt Nándor hangversenye. Hírt adtunk lapunk egyik mult számában arról, hogy Zsolt (Zsakovetz) Nándor zeneművész, városunk fia március 1-én a budapesti zeneakadémia palotájá­ban hangversenyt rendez. A minden tekintetben elsőrangú müvészestély szerdán este folyt le, mely­ről a Budapesti Hirlap a következőket irja: „Hubay Jenőnek egy Londonban élő tehetséges ma­gyar tanítványa: Zsolt Nándor rendezett ma este hangver­senyt. A műsoron jelentékeny részt juttatott saját kompozi­ciójának. Legértékesebb közöttük a zongora-ötös. Ügyes formaművészettel fölépített melodikus alkotás, mely igen jól hangzik. Csajkovszky gyönyörű hegedűversenyének elő­adásában érvényesült legjobban Zsolt széles, meleg tónusa, elsőrangú technikai készsége. Nagy tetszést aratott még Hubay Jenőnek egy üde, poézistol duzzadó apróságával, melyet meg kellett ismételnie. Az elegáns, nagyszámú kö­zönség a fiatal művészt igen szívesen fogadta és mindegyik szám után elhalmozta tetszésnyilvánítással." Az egyik fővárosi nagy napilap, a klerikális részről annyiszor agyonhánytorgatott „Világ" is, valamint a Pesti Hirlap, de a többi nagyobb lapok zenekritikusai is igen szimpatikus hangon irnak Zsolt Nándor hangversenyéről és a legkiválóbb fiatal zeneművészekkel, mint Dohnányi Ernő, Vécsey Ferenc és Szigeti Józseffel helyezik egy rangba. — A Polgári Egyesület farsangzárása. Kedden este zsúfolásig megtelt a Magyar Király nagyterme, mert a polgári egylet farsangzáró estélyét tartotta. A hagyományos jókedv uralkodott az egész teremben, mert már maga a meghívó is sejtetni engedte, hogy nem közönséges farsangi búcsúzta­tóban lesz a publikumnak része. Taky Gyula bel­városi karnagy dalárdája a kedélybetegek harso­nás felvonulásával kezdte meg a műsort, majd Fényes Henrik „Ügyetlen ember" cimü monológja hangolta derültségre a közönséget. A „Virágok veszekedése" c. virágjátékban Taky Gyula száz­szorszépe állandó derültséget keltett. Udvardy Zsigáné énekei köztetszésben részesültek. Sztahovits Jenó és Simon Endre párjelenete zajos kacagást váltott ki. A tündöklő orrok vonósnégyese sok tapsot aratott. Schwartz Albert sovány viceházmes­tere frenetikus tapsot kapott. Hetényi Nándor eredeti humoros balladája szintén sok tapsot aratott. Taky Gyula vicinális kupiéi után Takyné szép éneke gyönyörködtette a publikumot. A műsor legérde­kesebb száma azonban a bolond népszámlálás, nyilván számlálandók hiányában elmaradt. A nagyon vidám hangulatban lévő közönség a tánc végezté­vel reggel felé oszlott széjjel. A vidám hangulat­keltéshez és ébrentartásához nagyban hozzájárult Meizler János, aki a kö-lekedési akadályok da­cára is mindenek megelégedésére teljesítette ven­déglősi tisztét. — Egy főispán az újságírókért. A vidéki hivatásos hírlapírók, azok, akiknek becsületes ke­nyérkereső pályájuk a hirlapirás, 14 évvel ezelőtt országos egyesületbe tömörültek, megalakítván a vidéki hírlapírók országos szövetségét. Tagja lehet ennek a szövetségnek minden hivatásos újságíró. Célja a vidéki hírlapírók érdekeit megvédeni, anyagi szükségben segiteni, őket elhelyezni. E nemes céljaiban hathatos támogatóra talált a ma­gyar társadalom részéről, amely a tisztességes sajtó munkásságát méltányolni tudja. A szövetség­nek ma 130.000 korona vagyona van. Egy évvel ezelőtt a szövetség közgyűlése elhatározta, hogy betegsegélyző pénztárt fog létesíteni, hogy a vidéki hírlapírók hosszabb betegség esetén szükséget ne szenvedjenek. Ennek létesítéséhez a társadalom támogatását is kérték. A szövetség elnöksége kö­zelebbről fölkérte a főispánokat is, hogy a kor­mányzatukra bízott vármegyék és városok pénz­intézetei figyelmét hivják föl a vidéki hírlapírók betegsegélyző pénztárára. Goda Béla, Győrvár­megye és Győr sz. kir. város főispánja az első volt, aki a kérésnek eleget tett, sziveshangu kör­levélben hiván fel a pénzintézetek figyelmét a jó­tékony cél támogatására. — Nagyidők halottja. A 48-as önvédelmi harcnak közöttünk élő katonái közül ismét kidőlt egy. (Képíró) György Imre, a legendás idők har­cos veteránja szerdán reggel 82 éves korában jobblétre szenderült. Pénteken délután 3 órakor temették el az agg harcost övéinek és az ismerő­söknek részvéte mellett. Most már csak egy élő jár közöttünk az esztergomi 48-as honvédek közül, Nagy Ferenc, aki 82 évvel a vállán többi bajtársait már mind elkísérte utolsó útjukra. — Újítások a pénzügyőrségnél. A pénz­ügyminiszter a pénzügyőrség színvonalának eme­lése érdekében több újítást tervez. A hadügymi­niszter külön rendeletben meghagyta, hogy ezen­túl a katonaság és a pénzügyőrség hozzátartozói közt a kölcsönös tisztelgés kötelező. Ujitáskép fel­említendő még, hogy a vizsga nélküli fővigyázó két csillagot, a vizsgázott fővigyázó három csilla­got, a szemlész pedig őrmesteri jelvényt kap. A kardbojtokat is ki fogják cserélni. — Gőzmalom Dorogon. Miként értesülünk* Sacelláry Györgynek, a dorogi kerület országgyű­lési képviselőjének kezdeményezésére egy részvény­társaság alakult, amely Dorogon nagyszabású gőz­malmot akar létesíteni. A társaság 200,000 kor. értékű törzsrészvényt bocsájt ki, amelynek nagy részét Sacelláry maga jegyzi. — A visegrád—dömösi hajó. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság a Kisdunán Budapest, Visegrád és Dömös között ak'-ént indítja meg hajójáratait, hogy az első hajó Budapestről Dömösre vasárnap, Dömösről Buda­pestre pedig hétfőn indul. E hajójáratokkal egy időben a kisdunai állomások személy- és árufor­galma is megnyílik. — Irodai teendőket végző gépeléshez is értő hivatalnok szerény díjazásért délutáni foglalkozást keres. Bővebbet a kiadóban. — Árufelvétel a hajókon. A cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság esztergomi ügynöksége értesiti a szállító közönséget, hogy a társaság hajóállomásain s igy az esztergomi hajóállomáson is az árufelvétel folyó évi március hó 1-ével meg­kezdődött. — 103 éves asszony nyomorban. Özvegy Ivanits Józsefné szentgyörgymezei lakos, egy 48­as honvéd özvegye a legnagyobb nyomorban, be­tegen fekszik hideg szobájában. Eddig 70 éves leánya tartotta fenn koldulásból a szabadsághar­cos özvegyét, de a napokban egyetlen támasza is itthagyta, mert a nyomor elől egy jobb hazába költözött. A könyörületes sziveknek a magával te­hetetlen matróna részére szánt adományait kérjük vagy szerkesztőségünkbe, vagy az özvegy lakására : Balassa Bálint-utca 22. sz. alá küldeni, ahol egy a betegséggel és nyomorral küzködő nő életének utolsó napjait teszik legalább elviselhetővé. — Az erdőtalaju legelők vásárlása. A földmivelési miniszter rendeletet intézett a várme­HÍREK.

Next

/
Thumbnails
Contents