Esztergom és Vidéke, 1911

1911-01-05 / 2.szám

Azért szinte fájó lesz beletekinteni a nép­számlálás eredményébe. De ha már meg kell lenni, hát vonjon is le belőle méltó okulást és méltó tanulságot a kormány és a törvényhozás bölcs szociális politikával egy virágzóbb, szebb jövendő korszak megteremtésére. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezt a ta­nulságot le is fogja vonni. T A kedélyek izgatása miatt... Mult számunkban yezető helyen egy igen égető és fontos kérdéssel foglalkoztunk, nevezete­sen rámutattunk arra, hogy milyen óriási taktikai hiba volt az, hogy a kormánynak június elseji diadala után az esztergomi munkapártot elfelejtették megszervezni s hogy ez mindezideig sem történt meg. Rámutattunk arra is, amit ugyan mindenki tud ebben a városban, hogy a szervezetlenség miatt elvesztette a talajt a munkapárt Esztergom­ban, a városi és megyei választásoknál jelöltjei ki­buktak a pártelnökkel egyetemben, a város és megye sorsát irányító bizottságokba pedig hírmondó sem került belőlük. A szervezetlenség az oka tehát annak, hogy Esztergom vármegyének és városnak ezentúl az ellenzék fog dirigálni. Hogy kiknek a kötelessége lett volna a munkapártot megszervezni, az egyáltalán nem szorul bizonyításra és tény az, hogy a mulasztás elkövetői ezért az óriási bak­lövésért mentegetődzhetnek, de ki nem menthetik magukat. Ezt azért irjuk, mert már hallatszanak mentegetődzési hangok, nevezetesen azt az érve­lést is olvastuk, hogy a munkapárt azért nem lett megszervezve, mert a párt megalakításával nem akarták a kedélyeket izgatni. Hát kérjük alássan, ez a kifogás nemcsak hogy helyt nem áll, hanem egyszerűen megdöbbentően gyönge érv az elkö­vetett mulasztás könnyelműségének csökkentésére. De meg éppen az ellenkezője az igaz, mert éppen a kedélyek további izgatásának elkerülése céljából kellett volna a munkapártot megszervezni, még pedig ama egyszerű oknál fogva, mert egy jól szer­vezett munkapárt létezése esetén a következő ke­délyizgató tények bekövetkezését lehetett volna el­kerülni. 1. Ha a munkapárt meg lett volna szer­vezve, nem is mert volna ellenzéki jelölt Eszter­gomban fellépni, mert hiszen az ellenzék éppen arra támaszkodott, hogy itt munkapárt nincsen. 2. A június elseji diadal után az ellenzékiek közül is igen sokan beléptek volna a szervezett munkapártba, nevezetesen azok, akik tisztán dr. Fehér Gyula személye miatt támogatták az ellen­zéket. Mindezekből önként következik, hogy: 3. A munkapárt joggal állithatott volna jelöl­teket a városi és megyei választásoknál és pedig a győzelem biztos reményével. Magától értetődik tehát, hogy 4. az igy erőben és tekintélyben meggyara­podott munkapárt úrrá lett volna nemcsak a bi­zottságokban, hanem minden vonalon, és igy a a június elseji választás után már megüllepedett kedélyek, beletörődvén a változtaíhatatlanba, tel­jesen megnyugodtak volna és az ellenzék látván céltalan működését, erő hiányában is beszüntetett volna minden akciót s merjük remélni, hogy a váross megye jobb sorsa érdekében elvei fenntartása mel­lett minden kérdésnél szolidaritást vállalt volna a munkapárttal, vagy pedig ugyanolyan sorsra jutott volna, mint most a munkapárt. Mi mossuk L kezeinket, mert bizonyíthatjuk, hogy egy féléven keresztül állandóan napirenden tartottuk a munkapárt megszervezésének szüksé­gességét, és a mai helyzet bekövetkezését előre megjósoltuk. — Újévi üdvözlések. Vaszary Kolos her­cegprímást hagyományos szokás szerint ez évben is üdvözölte ugy a vármegye törvényhatósága mint a város képviselőtestülete. Dr. Perényi alispánnak a vármegye tisztikara nevében Pongrác főjegyző, Wimmer polgármesternek pedig Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsos tolmácsolta a tisztikar jókivánatait. — Szabadságon. Dr. Frey Vilmos a megyei árvaszék helyettes elnöke családi ügyeinek rende­zése céljából hat heti szabadságra ment. — A munkásbiztositó bíróság elnöke. Az esztergomi kerületi munkásbiztositó pénztár választott elnökévé ez évben is Magos Sándor kir. táblabíró neveztetett ki, mig a helyettesítéssel Lipschitz József járásbiró bízatott meg. — Háziezredünk hazajövetele. A legille­tékesebb helyről nyert értesités alapján jelenthet­jük, hogy háziezredünk, a 26. gyalogezrednek ideig­lenesen Győrött állomásozó három zászlóalja és az ezredtörzs a közel jövőben véglegesen vissza­érkezik városunkba, az itt állomásozó 76. gyalog­ezred ellenben állandó tartózkodásra Bécsbe megy. Már régebben volt szó róla, hogy háziezredünket visszakapjuk, de ez mindig csak jámbor óhajtás­nak bizonyult. Most azonban a legkomolyabban foglalkozik e tervvel a hadvezetőség, s nagyon vaiószinü, hogy már tavasszal véglegesen el fog dőlni a 26-osoknak városunkba leendő áthelyezése. — Az uj rendőri büntető eljárás. Január elsején lépett életbe. Azuj eljárás szerinti bírásko­dást Peterdy Kálmán főkapitány, Gyarmathy Dénes alkapitány és Csernák Béla rendőrfogalmazó fogják gyakorolni. — Folyik a népszámlálás. A minden tíz évben tartatni szokott országos népszámlálás ja­nuár elsején vette kezdetét városunkban s tart tel­jes 10 napig. Ezen idő alatt az összes e városban tartózkodó, avagy csak ideérkező egyéneket szám­baveszik a kirendelt népszámlálók, hogy megálla­píthassák városunk lakosságának jelenlegi számát. — Szilveszter-est a kaszinóban. Decem­ber 31-én társasvacsorával és tombolával egybe­kötött táncestét rendezett az esztergomi kaszinó. A kaszinó termeiben otthonos, fesztelen és hagyo­mányos jókedv töltötte be az estét s akik megje­lentek, néhány kellemesen eltöltött óra emlékével tértek haza. A 76-ik gyalogezred zenekarának kon­certje tette meg élvezetesebbé a kaszinó Szilveszter­estélyét és igen kedves szórakozást nyújtott a nagyszámú díszes és értékes tombolatárgyak ki­sorsolása is. Közben az ifjúság táncra perdült s a kedélyes társaság éjfél elkövetkeztekor jókedvvel köszöntötte az uj esztendőt. — Színigazgató változás. Mezei Béla, a győri szinikerüiet igazgatója a délvidéki szinikerü­letet nyerte el a mult héten. A győri színház tehát árva lett. De ez az árvaság nem tart sokáig, mert már megindult a pályázók serege Győr felé s most minden második ember igazgatójelölt ott. Az ide­genforgalom hallatlan arányokat ölt. Eddig nem kevesebb, mint 24 pályázőt emlegetnek Győr vá­városában, de lehetséges, hogy — népszámlálás lévén — többen fogják kitölteni a számlálólap megfelelő rovatát e szóval: igazgatójelölt Veszprém, Komárom és Esztergom ! Mi is érdeklődjünk! — A községi bíró. Az uj rend értelmében az összes kissebb polgári perek (bagatell) január í-től a rendőrség hatalmas köréből kivétettek és ezen időtói fogva a községi bíráskodást dr. Bren­ner Antal városi tanácsjegyző fogja gyakorolni. — Elismerés a rendőrfogalmazónak. Csernák Béla rendőrfogalmazó, aki nagy szaktu­dással és rátermettséggel vezeti a bűnügyeket, szép elismerésben részesült. A komáromi kir. ügyészség a következő átiratot intézte hozzá: „Királyi ügyész­ség. Komárom. 6110 K. ü. 1910. szám. Holop Já­nos megöletése ügyében az esztergomi rendőr­kapitányság által teljesített nyomozási ügyből ki­folyólag kötelességemnek tartom a nyomozást tel­jesítő Csernák Béla rendőrfogalmazó urnák — a nyomozásnak lelkiismeretes s valóban szakszerit foganatosításáért köszönetemet — és elismerése­met kifejezni. A rendőrfogalmazó ur különösen az által, hogy a nyomozást haladéktalanul még akkor éjjel — a midőn arról tudomást szerzett — foga­natosította — elkövetett mindent, a mi ezen bűn­ügy felderitéséhez szükséges volt. Komárom, 1910. december 29. Dr. Bárdos Géza s. k. kir. ügyész." Ebből is látszik, hogy a rendőrség vezetése Peterdy főkapitánynál jó kezekben van. — Jótékony-est. A párkányi izr. nőegylet Szilveszter-estéjén jótékonycélu teaestélyt rendezett a nagyvendéglő dísztermében. Megjelent a tea­estélyen Párkány egész intelligenciája, sőt Eszter­gomból és a vidékről is számosan jöttek össze a jótékonyság gyakorlására. A nőegylet tagjai,élü­kön Manovill Dávidné és Kuffler Hugónéval le­kötelező kedvességgel fogadták a vendégeket, akik nem tudták vájjon a felszolgált ételek avagy a vendéglátó hölgyek figyelmét dicsérjék-e. A mindvégig hagyományos párkányi jókedv és fesztelenségbeh mulató társaságot még a reggeli órák is együtt találták. A jótékony est sikerült voltát legjobban bizonyítja az a mintegy 600 ko­ronányi felülfizetés, amelyet a jelenvoltak a jóté­konyság oltárára áldoztak. — Az alkapitányi állás. Az újévvel életbelépett uj rendőri büntetőeljárás előreláthatólag igen megszaporítja ugy a rendőrkapitány, mint az egész rendőrség teendőit. Hogy ily alacsony lét­számú tisztikar és rendőrlegénység miként fogja az ujabb rászakadó kötelességeket viselni, azt csak azok tudják megmondani, akik vagy nemtörődöm­ségből, vagy csupa szükkeblüségből e kérdéssel nem foglalkoznak. A rendőrség — bizonyság rá a mult — mindig mostoha gyermeke volt a vá­rosnak, de ettől a mostoha gyermektől kívánták azért a legtöbbet és terhelték meg leginkább. Itt van most a tizenkettedik óra, hogy a város gon­doljon a benne lakó 20.000 lélek személy és va­gyonbiztonságára, tegye lehetővé, hogy a rendőr­ségnél végre-valahára rendezett állapotok és odavaló erők legyenek. Töltessék be a második alkapitányi állás, avagy szerveztessék más elneve­zéssel, de feltétlenül szükséges, hogy a hatályba lépő törvény alkalmazását és az esetleges kapitány helyettesitést oly egyénre kell bízni, aki ugy a köz­igazgatási, mint a jogi dolgokban teljes tájékozott­sággal és gyakorlattal bír. Egy végzett és prakti­zált jogász embert kell a rendőrséghez vinni. Ha a városnál ilyen nem akad, kell nézni a megyében, a rendőrségnél a helybe .'ékkel ugy se volt még sok szerencséje a városnak. Mert az, ha oda tesz­nek a városházáról egy gyakornokot, aki legtöbb idejét a tapogatózás és tájékozatlanság között éli majd, nem nevezhető még ideiglenes megoldásnak sem. Itt ne a sógorsági és komasági elv, hanem a személy arravalósága legyen az irányadó. — Kaszinói közgyűlés. December 31-én tartotta a párkányi kaszinó 1910. évi közgyűléstt Ivanits Gyula elnöklésével. A szokásos jelentések tudomásulvétele és a felmentvények megadásaután az alapszabályok módosítására egy öttagú bizott­ságot küldöttek ki. A lemondott tisztikart és vá­lasztmányt újból egyhangúlag megválasztották. — Erzsébet-bál. A magyarországi szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony nőegylet f. é. január hó 14-én, a Fürdő-szállodanagytermében jótékonycélu, tánccal egybekötött hangversenyt rendez. A mulatság kezdete esti 8 órakor. Belépti­díj személyenként 2 korona. Családjegy (3 sze­mélyre) 5 korona. A rendezőség felkéri a hölgye­ket, hogy egyszerű ruhában esetleg fejdísszel szíveskedjenek megjelenni. Jegyek előre válthatók : Brutsy Gyula ur díszműáru kereskedésében és este a pénztárnál. Felülfizetéseket a jótékony célra köszönettel fogad a rendezőség. — 4 napig lesz mozi! A Korona-mozgó­fényképszinház szerdán nem tartott előadást, ellen­ben mától kezdve tehát csütörtökön, pénteken, szombaton, és vasárnap váltakozó dus műsorral állandóan lesznek előadások. A mozi műsora folyton magasabb színvonalú és az idén a legújabb kinematograf termést fogja bemutatni. — Adózók figyelmébe. A III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tár­gyában az adózók kötelesek 1911. évi január hő 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző hárem évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak meg­kezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejtre eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt beval­lani. A föld- és házbirtok után 1911. évre járó " általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatóság közhírré teszi, hogy a vallomás az adóév január hó 1—31-ike közötti időben adandó be a város adóhivatalának. A be-

Next

/
Thumbnails
Contents