Esztergom és Vidéke, 1910

1910-11-13 / 88.szám

2. Ml elemi iskolák államosítása, tisztán látni nem tud Politikai és felekezeti kérdéssé fújják fel azt a 60000 kor. évi fenntartási összeg megszavazását, pedig ez az egész csupán zsebkérdésből, a teli és üres zseb szempontjából bírálandó el. Ennél is mint minden dolognál, amely az adófizetőkre könnyebséget, de a klikk térveszteségét jelentené, a kirendelt klikkvezér szólalt meg s túlvilági hangú figyelmeztetéseket intézett a tehertől roskadó polgárság képviselőjéhez, a képviselőtestülethez, amely félvén, hogy ha e kérdéshez nyul, akkor nemcsak nyögni fog az adók súlya alatt, hanem meg is hal, nem bolygatja többé a népiskolák államosítását. Nyergesujfalu polgársága, a község képviselőtestülete a mi ingadozó, bátortalan polgárságunkkal szemben iskoláit államosította, nem félt a „pogány" állami iskolától, mert fiainak egészségét, szellemi fejlődését, a saját zsebének érdekét többre tartotta, mint bármely személyi érdekek által öszetartott klikk vezérének pózát és nagyhangú frázisait. Messze vagyunk mi még Nyergesujfalutól, igen messze ! Községi biró és polgármester. A magas hivatali tisztség, a vezető állás mind szép dolog, értéke azonban csak akkor van, ha az azt betöltő tisztviselő egyénisége, személyi kiválósága, a karakter adja áz állásnak a tekintélyt és dekórumot. Mert minden közhivatalnok és hatósági közeg csak annyit ér, amennyit az állás viselőjének személte nyom. Ahol ez nem igy van, ahol az alak csak figura, ott még az állásnak kijáró köteles tisztelet is nagyon alacsony fokon van. A biró a falu első polgára és a községi hatóság képviselője. A nyergesujfalusi biró azonban nemcsak a kötelességét értő hatósági személynek bizonyult, hanem megmutatta azt is, hogy a „falu első polgára" elnevezésre is érdemes. Az állami iskola uj épülete még nem kész, a volt községi iskola régi termeit pedig a kath. egyház lelakoltatta Nyergesújfalun, mert a község a vitás tulajdonjogu tantermekért nem volt hajlandó 800 kor. bért fizetni. Nyergesujfalu 500 tankötelese ehát az utcára lett kitéve. Mindenki elvesztette a fejét, az elöljáróság, a jegyző, szóval mind. Együtt volt az egész tanács és mégis tanácstalanul állottak valamennyien (mért nem jöttek Esztergomba? !) S midőn a tanácstalanság a tanácsban igen soká tartott, felállt a biró és adjutánsát, a kisbirót magához intve kiment a falu házából. Előhivatta a község kovácsát és az iskolagondnokkal meg a kisbiróval a falu népétől kisérve a beszögezett és lelakatolt tantermekhez vonult. A zárakat az ajtókról leverette, kinyittatta és az állami tanítókat a katedrára állította, hogy ott a helyük, oktassák a már fél év óta iskolázatlana, levő gyermeksereget. S azóta folyik a tanítás zavartalanul. Ez történt Nyergesujfalun, a magyar Róma szomszédságában. Polgármester ur, itt az idő, úgyis szeret szabadságra járni, siessen ez egyszer, hivja össze a képviselőtestületet, kérjen hat heti szabadságot, meg tandijat és iratkozzék be Lóhner István községi bíróhoz a határozott és gyors cselekvés elsajátítására, vala i.int a sajtó kellő értékelésének megtanulására, ott lakik Nyergesujfalun a kereszt utcában. Passiv rezisztencia. Passzív rezisztencia készül. Egyelőre nem nálunk, hanem odaát Ausztriában a tisztviselők között. Szervezkednek a vasutasok, a postások, a távirdászok, miniszteri és városi tisztviselők, a bankok alkalmazottai és szervezettségük nagy erejével akarják rákényszeríteni az államot, a várost, a társadalmat az ő anyagi viszonyaik megjavítására, megélhetésük megkönnyítésére. A drágaság a végsőre kényszeríti őket. Paszsziv rezisztenciába fognak. Teljesíteni fogják kötelességüket, nem tagadják meg az engedelmességet, nem sztrájkolnak, hanem a már bevált recept szerint amerikázni fognak. És még ebben is megtartják a törvényt. Sőt azzal akarnak épen küzdeni, hogy megtartják a törvényt. Mert ha minden hivatalnok megtartja a törvényt, akkor megáll a hivatal, megáll a vasút és nincs rend sehol. Ezzel a módszerrel akarják a tisztviselők ezrei tudtára adni mindenkinek, akit illet, hogy nem tudnak megélni. A kereskedő felemeli az nek, nekik az alacsony kis ember nem törpe, hanem knirps, vagy zwergli; a barátság nem szoros, benső, hanem dick, az énekes nem hamisan, hanem falschul énekel, az ékszer schmuk, a szőnyeg teppich, leányaik nem libasorban, hanem „Gansmarschban" sétálnak és világért se viselnének ővet, csakis „gürtlit". A divat. — A Divat Ujság-ból. — Az uj szövetek feldolgozásáról. Az utolsó divattudositásunk arról szólt, milyenek a divatos szövetek, amelyekből a séta-, látogatási- és egyéb öltözékeket készítik. Most essék néhány szó a szövetek feldolgozásáról. Mindenekelőtt azt kell megemlítenünk, hogy ujabban fekete a divatszin. Sietve jegyezzük meg, hogy ez az előszeretet a fekete szin iránt nem csupán a kabátos ruháknál, köpenyeknél és díszesebb öltözékeknél észlelhető. Nagyon sok a fekete bársony gyermek-köppeny és ruha, másrészt meg a más színű ruháknak legalább a disze feltétlenül fekete. Nagy újdonság számba megyén egy szinte érdekesnek mondható szövet: a szatin foutré;erős, fekete atlasz ez, durvaszőrü, hozzászőt béléssel, melyből nagyon szeretik készíteni a kabátos és látogatóruhákat, látogató- és sétaköpenyeket. A köpeny különben rendesen megfelel a ruha színének és anyagának. A karcsú vonal természetesen itt is meg van, mint ahogy „vezet" az idény kezdetén a nem túlságosan szük szoknya is. Ámde megnyugtatásul mondhatjuk, hogy már tul vagyunk az ízléstelenül szűken összekötött és szűkre szabott szoknyákon. Ennek a haladásnak mindenkép örülhetünk, mert hiszen a szük szoknya korlátot vet a szabad mozgásnak, ami viszont ellenkeznék Poiret, a nagy divatmüvész kísérletével, aki ujitást kockáztat a fűzetlen öltözködési móddal. Ugy ám, bármily hitetlenül hangozzék is, a bilincsek, amelyekbe a csipőn tul érő fűző által szorítják a testet le fognak hullani; Poiret hajlékony, kecses mozdulatokat akar adni a testnek. Most, amikor a fűzetlen alak ellentétéül nem nagyon tetszetős, de idővel meg fogjuk szokni az egyenes, gyengén ives vonalat és érvényre jut a divatban az is, ami egészséges. Hogy az elkényeztetett testnek mégis legyen némi tartása, a ruhán belől van egy 6—12 cm. magas fűző ővszalagból. A bélésderékba halcsont már sohsem kerül. Gyakran csak könnyű selyemből készül a bélés. A derék szabása, mint eddig, most is a lehető legegyszerűbb. A felső derék majdnem kivétel nélkül egybe van szabva az ujjakkal. Láttunk egy különösen szép modelt, a melyen a fekete és piros szin rendkívül Ízlésesen van összeállítva. Mint minden uj modellen, ezen is féloldalu a disz. Mig a ruha felét fekete libertiből készítették, a másik fele fekete bársony. A nyakkivágásnál a sötét feketeséget piros libertivel enyhítették, mely a váll egy részének alakjában folytatódik. Bő fekete ttilldudor teszi szebbé a ruhát, mely sűrűn ki van varrva apró tejüveggyönggyel. Még mindig nagy előszeretettel viseltetnek a himzés iránt; nyitott selyemmel végzik, közvetlenül a ruha szövetére. Igy egy fekete libertiatlasz ruhára borított fátyol szövettunikán széles fehér hímzett szélpánt díszelgett. Ha a kivágott, fekete estélyi ruha nagyon szép kerete is a bőrnek és nem egy olvasónk örül ennek a divatnak, egészben véve mégis nagyon egyhangú a hatás, ha vesszük, hogy egy kisebb összejövetelen ne lássunk egyebet, mint fekete estélyi ruhát a sok fekete frakk közt. Ezért azt tanácsoljuk, hogy csak az a hölgy ragaszkodjék a fekete ruhához, akinek a hófehér bőréhez ez különösen illik; Mások válasszanak inkább a szebbnél szebb világos színekből. A legdivatoseéb szin az aranysárga, lombzöld, pezsgő- és lazac-szin, a szamócapiros stb. Csupa csillogó szin, melyet a fátyolboritással nagyon szépen lehet enyhíteni. A fényes liberti-szatén vagy erős atlasz alsó töbnyire szorosan a testhez simul és az alján egy 40 cm. széles, közel 150—200 errr. bő bársonydarab szegélyezi. Leggyakoribb az ilyen szegély fekete bársonyból, ami különösen világos ruhának nagyon szép disze. Érdekes megjegyezni való még az, hogy az estélyi ruha is majdnem kivétel nélkül rövid, melyre rövid, legfeljebb 50 cm. széles, lazán lehulló uszály van tűzve. A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel két korona husz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. számú házban van.