Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-22 / 74.szám

10. szeptember 22. vármegye alispánja ki fogja korrigálni a magánjogokon esett eme indokolatlan sé­relmeket. — Küldöttség a pénzügyminiszternél. A város képviselőtestülete a mult közgyűlé­sén elhatározta, hogy a belváros és Szentta­más kerületeket házbér adó alá vonó pénz­ügyigazgatósági határozat ellen felebbez és an­nak sikere érdekében országgyűlési képvise­lőnk utján küldöttséget vezet a miniszterhez. A küldöttség, melynek tagjai voltak : Meszleny Pál főispán, Roszival István dr. prelátus, Bleszl Ferenc igazgató, Grósz Ferenc, Schalkhász Ferenc, Vimmer Imre polgármester, Hoffmann Ferenc h. polgármester, dr. Wipplinger Ödön, Sternfeld Rezső, Adorján János, Horváth Mihály és Kiffer József képviselők, szombaton kora reggel indult Buda­pestre. Fél 10 órakor már a kereskedelmi minisz­tériumban, Kálmán Gusztáv államtitkárnál voltak, akivel azután a pénzügyminisztériumba hajtattak. Pont 10 órakór fogadta a deputációt Lukács pénzügyminiszter, akihez országgyűlési képvise­lőnk igen szép beszédet intézett, a város jo­gos kívánságát jóindulatú figyelmébe ajánlván. Utána a polgármester vázolta röviden a város helyzetét e kérdésben a miniszter előtt, aki határozottan megígérte, hogy a felebbezést a város érdekeinek megfelelően fogja elintézni. Ezen biztató szavakat a küldöttség tagjai éljen­zéssel vették tudomásul. Azután bemutatták a mi­niszternek a küldöttség tagjait, aki mindegyikkel kezet szorított, Roszival dr.-tól, aki iskolatársa volt, hogyléte iránt kérdezősködött. A fogadtatás után Kálmán Gusztáv Hoffmann pénzügyi taná­csosnak külön is megígérte, hogy a város adózó pol­gáraira oly fontos fellebbezésnek elintézését külön is élénk figyelemmel fogja kisérni. A felebbezés sikere esetén évenkint mintegy 16000 korona ma­rad a város polgárainak zsebében, de emellett megszabadulunk a lakbérek horribilis emelésétől és nem riasztjuk el az építkezéstől az épittetőket. A közönség, háztulajdonosok és lakók érdekében, de a város jövő fejlődésének szempontjából is el­sőrangú ügynek ily stádiumba való hozásáért az érdem oroszlánrésze Hoffmann Ferenc polgármes­terhelyettest illeti, aki a sérelmes pénzügyigazga­tósági határozat vétele után minden lehetőt elkö­vetett, hogy e fontos kérdésben a polgárság ér­deke csorbát ne szenvedjen. A minisztériumban való kedvező elintézést pedig képviselőnk határo­zott érdeklődése is biztosítja. — Hogyan hamisítják meg a közvéle­ményt ? A városi házadó ügyében vezetett de­putáció dolgában Hoffmann Ferenc pénzügyi ta­nácsos még e hó elején érintkezésbe lépett a vá­ros országgyűlési képviselőjével, Kálmán Gusztáv államtitkárral. Az államtitkár táviratozott a mult hét szerdáján a polgármesternek, hogy ő a kül­döttséget pénteken és szombaton vezetheti a pénzügyminiszterhez, de hogy a miniszter mikor fogadhatja, még az időpontot nem tudja, mert a költségvetés tárgyalásával van a miniszter túlsá­gosan elfoglalva. E hiren kapva a hazudozáson rajtacsipett helyi mellékletecske, hazafiúi fájdal­mában felsóhajt, hogy „a város képviselője csak kegyesen fogad, de nem vezeti városunknak azt a küldöttségét, mely az adóktól túlterhelt polgárságon akar segitení. Ilyen fogadásokat többet láttunk már, de eredményeket még nem." Amidőn a fenti, a kül­döttség fogadásáról és az eredményről szóló hí­rünkre hivatkozunk, minden felesleges polémiát kerülve, csak annak a kijelentésére szorít­kozunk, hogy a pesti „Fűszerkereskedők Lapja" által megtisztelt lapocska hazugságainak számát eggyel ismét szaporította. — A kitüntetett főszolgabíró. Pisuth Kál­mán esztergomjárási főszolgabírónak a földmive­lésügyi miniszter a madárvédelem terén szerzett érdemei elismeréséül hivatalos leiratban köszöne­tet mondott és a járás minden egyes községe részére Hermann Ottó, a hires és tudós madár­védőnek egy-egy kötet könyvét adományozta. — Rágalmazás és becsületsértés. Az „Esz­tergomi Friss Újság"-ot a lapunk ellen elkövetett két rendbeli rágalmazás és három rendbeli becsü­letsértés miatt a komáromi kir. törvényszéknél mint fenyítő bíróságnál feljelentettük. — A vármegye állandó választmánya f. hó 26-án d. e. 10 órakor a városház tanácstermében ülést tart, melynek tárgya: az 1911. évi költ­ségvetés. — Városi közgyűlés. A képviselőtestület f. évi október hó 13-án rendes közgyűlést tart. — Iskolabezárás. A piszkei elemi népisko­lát a gyermekek közt kiütött kanyarójárvány miatt az alispán bezáratta, illetve az iskola megnyitását bizonytalan időre halasztotta el. — Katholikus Gyermekvédelem. E cimen Siposs Antal Félix érseki nőnevelő intézeti igaz­pa tavasz, nekem is mindig jó kedvem volt. . . . Te veled mégis történt azóta valami. Neked mégis urad van. — Velem sem történt semmi, — Tilda — felelte Márta fojtott hangon, a sirást alig tudta visz­szafojtani, a hogy folytatta : — Semmi, semmi sem történt velem. Tilda ajkain keserű mosoly suhant végig, a fejet lesütötte hallgatott. Majd lassan felemelte a tekintetét Mártára s megszólalt: — Én férjhez se mentem . . . pedig mehet­tem volna. Márta hirtelen elsírta magát. Tilda a nyakába borult. Simogatta a Márta arcát, a mint halkan susogta: — Te is szeretted. Rég tudom. Látod tőlem is elvitte . . .de én belenyugodtam. O királynő, mig én . . . Zsuzsika királynő. Igy kellett ennek lenni. Kellett neki, most meg már nem kell. A szemében hirtelen fény lobbant föl s me­legen beszélt: — De azután minden ugy lesz, mint régen, amig Zsuzsika itthon marad. Mesélni fog mint jár­ták az idegen országokat. Beszélni fog róla is .. . És egyszer eljön ő is . . . Kelemen ur is . . . Tudom hogy megint eljön. Legalább látni fogjuk. — Eljön ? — rebegte Márta s a fejét lehaj­totta. Zsuzsika ébredezett. A karját kinyújtotta a leve­gőbe. Édes, egészséges mosoly öntötte el az arcát. Az egész teste remegett a duzzadó erőtől. Fel­nyitotta a szemét. Lelökte magáról á takarót. Ki­ugrott az ágyból. Megtörölte a szemét s a Márta nyakába ugrott. Megcsókolta. — Tudom, hogy nem haragszol Márta, szólt nevetve, hirtelen felkapott a székről egy puha, il­latos, habkönnyű pongyolát és belebujt. Majd ránevetett a szeme Tildára s hozzátette : — Tilda se haragszik. Egy kicsit hirtelen, furcsán mentem el akkor. De megtörténhetik, hogy még egyszer olyan furcsán megyek el. Addig meg­leszünk vígan egymással. Csak egyre kérlek ben­neteket, hogy azt a gazembert, azt a Kelement ne­kem ne is említsétek ! Piha! Rá se szeretek gon­dolni. gató s taniteképzőintézeti hittanár szerkesztésében uj folyóirat jelent meg városunkban. Az avatott tollal megirt első szám úgy tartalom mint kiállí­tás dolgában megfelel ama nemes célnak, ame­lyet mint a „Keresztény szeretet országos gyermek­védő műve" hivatalos közlönye maga elé tűzött. A havonkint egyszer (július és augusztus hó ki­vételével) megjelenő füzetke előfizetési ára 2 kor. A kiállítás Laiszky János jóhirnevű és gazdagon felszerelt könyvnyomdájának elismert Ízlését di­cséri. — Kalászok életem mezejéről cim alatt Pó­lya Lajos nagyölvedi ref. lelkész, lapunk kiváló munkatársa könyvet irt. A nagy érdeklődésre szá­mot tartó, hézagpótló munka az ipar, kereskede­lem, földmivelés és nevelés nagy kérdéseiben igen magvas véleményeket tartalmaz. — Egy olvasókör bajai. A párkányi iparos olvasókör még tavaly ősszel 8000 korona segélyt kapott a kormánytól. Az összeg mindezideig fel­használatlanul hever, mert a kör vezetősége a ho­váforditás iránt nem tud érdemleges határozatot hozni. Két párt áll egymással szemben és ezek csak az örökös torzsalkodásban merítik ki erejü­ket. A kör higgadtabb elemei azt óhajtják, hogy Katula Géza, az ipartestület elnöke vegye kezébe az ügyet. — A vármegyei hivatalok beosztása. A átalakítás kapcsán a vármegyei hivataloknak bér­helyiségekbe való ideiglenes elhelyezése vált szük­ségessé, miért is a közönség kellő tájékoztatása végett az alispán közhírré teszi a hivatalok alább feltüntetett elhelyezését. 1. Alispán és aljegyzők Simor János utca 48. sz. (Spanraft féle ház). 2. Főjegyző, alispáni iktató, kiadó, alispáni iroda és irattár Széchenyi tér 2. szám (Kohn Gábor-féle ház) 3. Levéltárnok iroda helyisége Magyar Király szálloda, földszint kapu alatt balra. 5. Főorvcs és a törvényhatósági m. kir. főállatorvos hivatalos helyiségei a magánlakásukon, Simor János utca és Deák Ferenc utcában. 5. Központi árvaszék és irattár Széchenyi tér (Kollár-féle ház.) 6. Esz­tergom járási főszolgabiróság Simor János utca 57. sz. a. a Grósz féle házban nyert elhelyezést. — Vilsicz Pál temetése. Az ázsiai kolerában szenvedett Vilsicz Pál vasárnap délután váratlanul meghalt. Szombaton a beteg állapota javult és dr. Áldori Mór tanácsorvos remélte, hogy megmenthető az életnek. Vasárnap azonban, délután egy órakor a rettenetes betegség végzett vele: kiszenvedett. A városban a haláleset érthető izgalmat és nyug­talanságot keltett. Az elhunyt hulláját rögtön ko­porsóba tették és hétfőn délelőtt — miután a ko­porsót a mélyre ásott sirban karbollal, mésszel leöntötték — eltemették a halottat az uj temető­ben. A veszedelmes és fertőző bajban elhunytnak felesége és gyermekei messziről — könnyes szem­mel nézték a temetést, mert a kolerás halottban kenyérkeresőjüket vesztették el. Az elhunyt fele­sége és gyermekei a legnagyobb nélkülözésnek vannak kitéve, mert munkát most senki nem ad nekik és be sem fogadják őket. A járványkórház­ban sem lehetnek, miután teljesen egészségesek­nek találtattak. A szerencsétlen család, az öt árva érdekében a rémes veszélytől megkímélt egyének és családok jószive és emberszeretetére apellálunk, kérvén a közönséget, hogy az éhezők számára szánt filléreit lapunk szerkesztőségébe juttatni szíveskedjék és mi ezúton fogjuk az adakozók filléreit a szerencsétlen, sor^sújtott család nevében nyugtázni. — Véres verekedés. Vasárnap éjjel hangos csatazaj verte fel a szenttamási nyilvános ház kör­nyékét. Betértek ugyanis ide Debnár István, Szo­kob Károly és Szecskár Ferenc fiatal mesterlegé­nyek és az ottlevő társaikkal dévaj mulatozásba csaptak. Midőn jókedvük tetőpontra hágott, meg­jelent Klebuschitz János 76-os baka négy 52-es katonával, akik a táborból jöttek be mulatni. A

Next

/
Thumbnails
Contents