Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-08 / 70.szám

Ilyen üres semmi a felekezeti sajtó. Tudjuk biztosan, hogy nem tehet kárt se életben, se vagyonban, mégis undorodva félünk tőle, csak azért, mert van, csak azért — mert mégis üresség: nagy sötét fekete semmi. Hogy lehet az, hogy valami van, és még sincs ? Ez a kérdés tölti el borzongással az embert. Mint egy nagy sötét folt ugy árnyé­kolja be a felekezeti sajtó a kultúra nagy világos mezőit. Elsötétíti azt, ami világos és sötétségben hagyja azt, ami fekete, hogy észre senki ne vehesse. Ott kullog mindenütt a világosság nyomában és a kedvező pillanatban ráboritja fekete leplét. Vigyáz a sötétségre, mert az neki jó, az az eleme és elillan egy erősebb fénysugárra. Képes letagadni a fehéret csak azért, hogy az ő nagy undorító fe­ketesége igaz színben tűnhessen fel. Mindegy az, hogy milyen felekezetű ez a sajtó, mindenképen undorító, mert semmi létjogosultsága nincs. Magyarországon egy felekezetnek sincs mit tartania a másiktól! Nem a felekezetek bántják egymást, hanem csakis és kizárólag a felekezeti sajtóorgánumok harapnak bele egyes fele­kezetek eleven húsába. Nem a felekezeteknek van szükségük a felekezeti sajtóra, hanem a sajtónak va­gyon szüksége a . felekezetre. Mert ez a sajtó abból él, hogy ő bizonyos felekezet­hez tartozik. Nem a házőrző eb hivatását teljesiti, mert hiszen arra nincsen szükség, hanem beleharap tajtékzó szájjal mindenbe, csak azért, hogy észrevegyék. Kizárólag abból él, hogy ő egy fele­kezethez tartozik, csakis ebből és nem másból és ha már a más felekezetek tes­tén nem bir rágódni, beleharap a saját­jába. Ezért nem is bir prosperálni a fele­kezeti sajtó és megnyugtató jelenség Ma­gyarországon a szabad sajtó par excellence hazájában, hogy alig vegetál néhány fe­lekezeti obskúrus sajtóorgánum, mig a li­berálismus lapjai fényesen prosperálnak. A korszellem ma liberális, ennek az ellenkezőjét csak a felekezeti sajtó meri állítani. Mi akik a liberalismus szent jelsza­vát irtuk ki zászlónkra, állandóan küzdeni fogunk a felezeti sajtó ellen. Ne hogy félreértessünk, felekezeti sajtó alatt nem egyházak vagy egyházme­gyék ex offo hivatalos orgánumait ért­jük, hanem kizárólag azokat, ame­lyek csak azért alakultak, mert szerkesz­tőik a felekezetüket nem védeni, hanem kizárólag abból megélni akarnak. Akinek nem inge, ne vegye magára ! A tanítóképzés reformja. A magyar tanítók országos szövetsé­ge egy határozatában majdnem egyhangú­lag kimondotta, hogy a tanítóképzésben mellőzni kívánja a felekezeti oktatást s kívánja az egész egységes állami tanítókép­zés behozatalát. A magyarországi tanítók országos egyesülete tehát, mely magában foglalja az állami és felekezeti tanítókat egyaránt, teljesen az állam kezébe kívánja letenni a tanítóképzést. A határozat jelentőségét az adja meg, hogy ahhoz ilyenformán a ma­gyarországi tanítóság illetékes képviseleté­nek a többsége járult hozzá. A felekezeti tanítóknak az állami tanítóképzéstől nin­csen is okuk félni. Jobban felszerelt állami nvólodásait és összenevetéseit — a gyerekek na­gyon is mohó udvarlásai felbőszítették. A professzori tekintélynek ilyetén sárbahurco­lásatöbb volt, mint amennyit egy Kuklai elviselni képes lehetett. Itt már cserbenhagyta őt Kant, Schoppenhauer és az összes római és görög filo­zófusok. Ha egy bárány megdühödik, az ép olyan vé­rengzővé válik, akárcsak egy oroszlány. A bárány­természetű Kuklai pedig megdühödött. Dühében elkergette a feleségét és sorba buktatta az udvarló maturandusokat. A szellemességről. (Megfigyelések.) A ki arcvonások után itéli meg valakinek szel­lemét, az csalódik. Mert a lélek betűi a jó csele­kedetek hirdetői. Egy soknyelvű tudós került egyszer szelle­mes asszonyok társaságába. A mikor elpárolgott, igy nyilatkozott róla a beszédes háziasszony : — Igaz, hogy hat nyelven társalog. De min­dig csak ostobaságokat mond. A szellemes férfiúnak a jó társaságban épen ugy fékeznie kell saját erényeit, mint hibáit. Kikerülni a posványt nem nehéz. De kiván­szorogni belőle már nagy feladat. Nem olyan feltűnő, ha a szegény dijnok he­nyél, mintha főnöke nem dolgozik. Az igazi mihaszna semmittevőt a mások mun­kája fárasztja. A kinek nincsenek ellenségei, vagy akit senni sem irigyel, az nem ér semmit. Dolgos háziasszonynak mindenre van ideje. A henyélő asszony nem ér rá semmire. Nem nagy érdem megőrizni a reánk bizott hallgatást, de nagy hiba elfecsegni azt, a mit el kellett volna valakinek hallgatnia. Egészséges itéletű, jólelkű, szellemes ember becsülése sokkal többet ér száz üres szivü hízel­kedő udvariaskodásánál. A szellemes nő hallgatása a jó társaságban mindig nyomasztóbb, mint az ostobák fecsegése. Dr. Kőrösy Lásaló. preparandiáki A csak képzett tudományo­sabb, művelt tanítók kerülnének a feleke­zeti iskolába. Arról, hogy buzgó vallásos szellemű emberek legyenek, amúgy is van alkalma gondoskodni az egyháznak s ez a szellem szépen megfér az objektíve taní­tott haladó tudománnyal. A nemzetiségiek ellenben, mint egy jól berendezett őrállo­mást védik a felekezeti oktatást, ők tudják miért s azokból a felekezeti tanítóképzők számára appróbált tankönyvekből lehetne megtudni, amelyek hangsúlyozottan kie­melnek mindent, ami a nemzetiségi fanatiz­mus megerősítésére alkalmas, ellenben a tudományos igazságoknak előbb levágják a körmeit^ nehogy kárt tegyenek a önma­guknak. Áll ez különben is nemcsak a katholikus tanítóképzőkre, de minden fele­kezet tanítóképzőjére egyaránt. . Magyar szempontból csak helyeselni lehet ezt a határozati javaslatot, mely a mellett, hogy a hitbuzgalomnak nem aka­dálya, de akadálya lesz annak, hogy a nemzetiségi tanítókból nemzetiségi agitá­torokat neveljenek. S örülnünk kell, hogy a tanitógyülés az Ember Sándor radikáli­sabb javaslatát fogadta el, nem pedig a Simkó Endre opportunussabb indítványát. Az Ember Sándor határozati javasla­latának azonban volt egy második része is, amivel már nem értünk egyet. Ez a rész azzal foglalkozott, hogy milyen legyen hát az az állami egységes tanítóképzés ? S ugy adta meg a választ, hogy épüljön föl az a középiskola nyolcadik osztályára s a szakképzés álljon két évre terjedő aka­démiából. Kétségtelen, hogy a javaslatnak ez a része, a tanítói kar képzettségének magasabb színvonalra való emelését célozza, amit csak helyeselni lehet. De teljesen el­hibázottnak tartjuk az erre választott esz­közöket, különösen azt, hogy a javaslat a tanítójelölteket a gimnáziumba akarja szo­rítani. Mi nem tudjuk felfogni, mi szüksége van a tanítónak a cosinus alfára és a tan­gens bétára, mi szüksége van a holt latin szavakra ? Az uj tanitó nemzedék számára, oly különleges gyakorlati képzést óhajtunk mi, mely a képzési idő túlnyomó részét nem a gimnáziumok tananyaga számára fog­lalja le, hanem a paedagogiai és a gya­korlati ismeretek tárházába vezeti a taní­tójelöltet. De persze a tanítóképzés reformjának részleteiről még korai egy kicsit beszélni. Sok viz elfolyik a Dunán, mig az Ember Sándor javaslata eleven valósággá lesz. Pedig ugy kellene, hogy hamarosan azzá legyen ! — Személyi hir. Dr. Hulényi Győző a vár­megye tiszti főügyésze szabadságáról visszatért. A főügyész három heti szabadságát a Lidón töl­tötte el. — Áthelyezés. Dr. Janits Károlyt, dr. Janits Imre kir. közjegyző fiát a kassa-oderbergi vasút tescheni igazgatósági központjába helyezték át. — Házasság. Előkelő esküvő folyt le ked­den délben a belvárosi plébánia templomban. Ekkor esküdött örök hűséget dr. Szegedy József ko­lozsi ügyvéd Brutsy Ilonkának, Brutsy Gyula vá­rosi képviselő leányának. A fiatal párra Acsay Ferenc dr. győri főgimn. igazgató akadályozta-

Next

/
Thumbnails
Contents