Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-08 / 70.szám

Ilyen üres semmi a felekezeti sajtó. Tudjuk biztosan, hogy nem tehet kárt se életben, se vagyonban, mégis undorodva félünk tőle, csak azért, mert van, csak azért — mert mégis üresség: nagy sötét fekete semmi. Hogy lehet az, hogy valami van, és még sincs ? Ez a kérdés tölti el borzongással az embert. Mint egy nagy sötét folt ugy árnyékolja be a felekezeti sajtó a kultúra nagy világos mezőit. Elsötétíti azt, ami világos és sötétségben hagyja azt, ami fekete, hogy észre senki ne vehesse. Ott kullog mindenütt a világosság nyomában és a kedvező pillanatban ráboritja fekete leplét. Vigyáz a sötétségre, mert az neki jó, az az eleme és elillan egy erősebb fénysugárra. Képes letagadni a fehéret csak azért, hogy az ő nagy undorító feketesége igaz színben tűnhessen fel. Mindegy az, hogy milyen felekezetű ez a sajtó, mindenképen undorító, mert semmi létjogosultsága nincs. Magyarországon egy felekezetnek sincs mit tartania a másiktól! Nem a felekezetek bántják egymást, hanem csakis és kizárólag a felekezeti sajtóorgánumok harapnak bele egyes felekezetek eleven húsába. Nem a felekezeteknek van szükségük a felekezeti sajtóra, hanem a sajtónak vagyon szüksége a . felekezetre. Mert ez a sajtó abból él, hogy ő bizonyos felekezethez tartozik. Nem a házőrző eb hivatását teljesiti, mert hiszen arra nincsen szükség, hanem beleharap tajtékzó szájjal mindenbe, csak azért, hogy észrevegyék. Kizárólag abból él, hogy ő egy felekezethez tartozik, csakis ebből és nem másból és ha már a más felekezetek testén nem bir rágódni, beleharap a sajátjába. Ezért nem is bir prosperálni a felekezeti sajtó és megnyugtató jelenség Magyarországon a szabad sajtó par excellence hazájában, hogy alig vegetál néhány felekezeti obskúrus sajtóorgánum, mig a liberálismus lapjai fényesen prosperálnak. A korszellem ma liberális, ennek az ellenkezőjét csak a felekezeti sajtó meri állítani. Mi akik a liberalismus szent jelszavát irtuk ki zászlónkra, állandóan küzdeni fogunk a felezeti sajtó ellen. Ne hogy félreértessünk, felekezeti sajtó alatt nem egyházak vagy egyházmegyék ex offo hivatalos orgánumait értjük, hanem kizárólag azokat, amelyek csak azért alakultak, mert szerkesztőik a felekezetüket nem védeni, hanem kizárólag abból megélni akarnak. Akinek nem inge, ne vegye magára ! A tanítóképzés reformja. A magyar tanítók országos szövetsége egy határozatában majdnem egyhangúlag kimondotta, hogy a tanítóképzésben mellőzni kívánja a felekezeti oktatást s kívánja az egész egységes állami tanítóképzés behozatalát. A magyarországi tanítók országos egyesülete tehát, mely magában foglalja az állami és felekezeti tanítókat egyaránt, teljesen az állam kezébe kívánja letenni a tanítóképzést. A határozat jelentőségét az adja meg, hogy ahhoz ilyenformán a magyarországi tanítóság illetékes képviseletének a többsége járult hozzá. A felekezeti tanítóknak az állami tanítóképzéstől nincsen is okuk félni. Jobban felszerelt állami nvólodásait és összenevetéseit — a gyerekek nagyon is mohó udvarlásai felbőszítették. A professzori tekintélynek ilyetén sárbahurcolásatöbb volt, mint amennyit egy Kuklai elviselni képes lehetett. Itt már cserbenhagyta őt Kant, Schoppenhauer és az összes római és görög filozófusok. Ha egy bárány megdühödik, az ép olyan vérengzővé válik, akárcsak egy oroszlány. A báránytermészetű Kuklai pedig megdühödött. Dühében elkergette a feleségét és sorba buktatta az udvarló maturandusokat. A szellemességről. (Megfigyelések.) A ki arcvonások után itéli meg valakinek szellemét, az csalódik. Mert a lélek betűi a jó cselekedetek hirdetői. Egy soknyelvű tudós került egyszer szellemes asszonyok társaságába. A mikor elpárolgott, igy nyilatkozott róla a beszédes háziasszony : — Igaz, hogy hat nyelven társalog. De mindig csak ostobaságokat mond. A szellemes férfiúnak a jó társaságban épen ugy fékeznie kell saját erényeit, mint hibáit. Kikerülni a posványt nem nehéz. De kivánszorogni belőle már nagy feladat. Nem olyan feltűnő, ha a szegény dijnok henyél, mintha főnöke nem dolgozik. Az igazi mihaszna semmittevőt a mások munkája fárasztja. A kinek nincsenek ellenségei, vagy akit senni sem irigyel, az nem ér semmit. Dolgos háziasszonynak mindenre van ideje. A henyélő asszony nem ér rá semmire. Nem nagy érdem megőrizni a reánk bizott hallgatást, de nagy hiba elfecsegni azt, a mit el kellett volna valakinek hallgatnia. Egészséges itéletű, jólelkű, szellemes ember becsülése sokkal többet ér száz üres szivü hízelkedő udvariaskodásánál. A szellemes nő hallgatása a jó társaságban mindig nyomasztóbb, mint az ostobák fecsegése. Dr. Kőrösy Lásaló. preparandiáki A csak képzett tudományosabb, művelt tanítók kerülnének a felekezeti iskolába. Arról, hogy buzgó vallásos szellemű emberek legyenek, amúgy is van alkalma gondoskodni az egyháznak s ez a szellem szépen megfér az objektíve tanított haladó tudománnyal. A nemzetiségiek ellenben, mint egy jól berendezett őrállomást védik a felekezeti oktatást, ők tudják miért s azokból a felekezeti tanítóképzők számára appróbált tankönyvekből lehetne megtudni, amelyek hangsúlyozottan kiemelnek mindent, ami a nemzetiségi fanatizmus megerősítésére alkalmas, ellenben a tudományos igazságoknak előbb levágják a körmeit^ nehogy kárt tegyenek a önmaguknak. Áll ez különben is nemcsak a katholikus tanítóképzőkre, de minden felekezet tanítóképzőjére egyaránt. . Magyar szempontból csak helyeselni lehet ezt a határozati javaslatot, mely a mellett, hogy a hitbuzgalomnak nem akadálya, de akadálya lesz annak, hogy a nemzetiségi tanítókból nemzetiségi agitátorokat neveljenek. S örülnünk kell, hogy a tanitógyülés az Ember Sándor radikálisabb javaslatát fogadta el, nem pedig a Simkó Endre opportunussabb indítványát. Az Ember Sándor határozati javaslalatának azonban volt egy második része is, amivel már nem értünk egyet. Ez a rész azzal foglalkozott, hogy milyen legyen hát az az állami egységes tanítóképzés ? S ugy adta meg a választ, hogy épüljön föl az a középiskola nyolcadik osztályára s a szakképzés álljon két évre terjedő akadémiából. Kétségtelen, hogy a javaslatnak ez a része, a tanítói kar képzettségének magasabb színvonalra való emelését célozza, amit csak helyeselni lehet. De teljesen elhibázottnak tartjuk az erre választott eszközöket, különösen azt, hogy a javaslat a tanítójelölteket a gimnáziumba akarja szorítani. Mi nem tudjuk felfogni, mi szüksége van a tanítónak a cosinus alfára és a tangens bétára, mi szüksége van a holt latin szavakra ? Az uj tanitó nemzedék számára, oly különleges gyakorlati képzést óhajtunk mi, mely a képzési idő túlnyomó részét nem a gimnáziumok tananyaga számára foglalja le, hanem a paedagogiai és a gyakorlati ismeretek tárházába vezeti a tanítójelöltet. De persze a tanítóképzés reformjának részleteiről még korai egy kicsit beszélni. Sok viz elfolyik a Dunán, mig az Ember Sándor javaslata eleven valósággá lesz. Pedig ugy kellene, hogy hamarosan azzá legyen ! — Személyi hir. Dr. Hulényi Győző a vármegye tiszti főügyésze szabadságáról visszatért. A főügyész három heti szabadságát a Lidón töltötte el. — Áthelyezés. Dr. Janits Károlyt, dr. Janits Imre kir. közjegyző fiát a kassa-oderbergi vasút tescheni igazgatósági központjába helyezték át. — Házasság. Előkelő esküvő folyt le kedden délben a belvárosi plébánia templomban. Ekkor esküdött örök hűséget dr. Szegedy József kolozsi ügyvéd Brutsy Ilonkának, Brutsy Gyula városi képviselő leányának. A fiatal párra Acsay Ferenc dr. győri főgimn. igazgató akadályozta-