Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-04 / 69.szám

Szentgyörgymezőn úgyszólván egyáltalán nincs jó ivóviz! A hódított tartományban levő négy közkút közül csak egy ad iható vizet. Szenttamáson a szó legszorosabb értelmében semmiféle ivóviz sincsen. Az ember igazán csodálatba esik, hogy a csatolt városrészek lakói hogy birják ki szomjan ezt a tűrhetetlen állapotot. Most járvány idején még dunavizet se ihatnak, jóllehet ennek előtte a bacillusokkal és piszokkal alaposan telitett folyamvizet itták. Am ez mégis csak viz volt és mégis lehetett belőle inni, főzni, mosni. Hogy most mit isznak a szerencsétlén elővárosiak, ezt legfeljebb a polgármester tudná megmondani. Hozzászólás a szent István-ünnep rendezéséhez. A sokat hánytorgatott szent István ünnepély mikénti^endezésére vonatkozólag vettük az alábbi sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! A b. lapjuk és a szent István-ünnep főrendezője, valamint egyéb lapok között folyó vitát élénk figyelemmel kisértem és minthogy a vita anyaga kimerittetett már, engedtessék meg nekem, hogy a kérdéshez teljesen objektíve hozzászólhassak annál is inkább, mert én falun élve, a vitatkozó személyeket nem ismerem es igy e hozzászólásomnál csakis az abszolút igazság vezérel. Mindenekelőtt kijelentem, hogy szerény nézetem szerint Esztergomban országos szent István-ünnepet rendezni nem lehet és az erre vonatkozó minden törekvés meddő — Hol van hát a sintér, aki ártatlan fejünkre emeli bárdját ? Hadd köszöntöm őt! — Szép hölgy, majd te maradsz a legutolsó. És a pribék tatárkatonák megragadták egyenként a nőket, a haláltőkéhez szorították a hóselymű nyakat, mely inkább csókra ingerelte őket, mint halálos csapásra. Kádon vezér odaállt a tőke mellé és minden fejet, mely lehullott: a kezébe adtak és ő egyenként megcsókolta a háromszáz esztergomi asszonyok haláltól lilára torzult ajakát. És ezt minden asszony végignézte. A fagyos föld nem itta be a vért. mely borzalmasan csobogott le a tőkéről, hanem dagadt patakban párologva hömpölygette hátán a Kisduna jegére. És a káromszáz esztergomi asszonyok vére elöntötte a jégmezőt és csobogott egy darabig sikamlós testén. Vér, párolgó, sűrű, meleg vér hömpölygött a Kisdunában, mikor az utolsó fejet adták Kádon kezébe borzalmas csókra. És Vizi Mátyás is odalépett a hóhér elé. Maga tette fejét a tőkére. És mégegyet csapott a bárd. Egy férfi vére mégis összekeveredett a magyar asszonyokéval, de annak a fejét már nem csókolta meg senki. % Ez volt a háromszáz esztergomi asszonyok vérének dicsőségesen szomorú története. (Vége.) kísérlet. Esztergom a fővárostól 1—2 órányira lévén, még saját lakosai is Budapestre mennek a szent István ünnepre, annál inkább a környékbeli falvak és városok lakói. Mennek ugyan tőlünk, az egyes községekből processióval Esztergomba, de hát azok csak nem csinálnak idegen forgalmat, hiszen a tarisznyájukban viszik az egész elemózsiát, a jobbmódúak meg úgyis Pestre mennek, ahol mindjárt be is vasalnak. Esztergom Pest környékéhez tartozik, nagyon természetes tehát, hogy a fővárossal a versenyt fel nem veheti. Egészen másként lenne a dolog, ha Esztergom azokkal a tradicionális, nagybecsű emlékekkel Kassa, Pozsony, Pécs vagy Kolozsvár helyén feküdne, mert azok a fővárostól messze esnek és kiterjedt környékük van. Esztergom tehát ünnepelhet ugy mint Székesfehérvár, de semmiesetre se rendezhet országos ünnepet, mert a város fentebb jeleztem helyzetét plakátokkal és országos ünnepet rendezniakarással megváltoztatni nem lehet. B. lapjuk által a szent király jobbjának idehozatalára és itt való őrizetére vonatkozólag felvetett eszmének első részét tartom csak kivihetőnek, de már ez is olyan következményekkel járna, amelyek mindenféle rendezők nélkül is biztosítanák Esztergom idegenforgalmát. Fogjon össze nevezetesen az esztergomi érsek, a kath. klérus és Esztergom város vezetősége és kérje, hogy a szent Jobb Nagyboldogasszony napjára, aug. 15-ére hozassék Esztergomba és itt helyeztessék a diszes és hires bazilika főoltárára, vagy a szent István kápolnába. Hozzák ide a szent Jobbot már előző nap országos ünnep keretében, vezesse e menetet, — jöjjön az hajón, vagy vasúton, — az ország hercegprímása, és kisérjék őt ide az. ország főméltóságai, a kormány képviselői, a hatóságok fejei stb. Akik e körmenetben résztvesznek és a szent Jobb tiszteletére megjelennek, eszközöljön ki azok részére a primás a pápánál teljes búcsút. Augusztus 20-a előtt vigyék azután vissza az itteni ünnepeltetés után Pestre, ahol méltó disszel, fénnyel vigyék a vasúttól fel Budavárába. Szent István Esztergomban született, ott élt, nevelkedett, kormányozta országát, ott koronázták és ott ajánlotta fel éppen Nagyboldogasszony napján koronáját Magyarország Nagyasszonyának, indokolt tehát ha a város érseke utján ily kérelemmel járulna az országgyűlés elé. Teljes tisztelettel Egy plébános. A levélben felvetett eszméket teljes egészükben magunkévá tesszük, a szent Jobbnak Nagyboldogasszony napjára való idehozatalát kivihetőnek tartjuk mi is. Főtisztelendő Úrnak ezen komoly és körültekintő felszólalását honorálni óhajtván, levelét teljes egészében közöltük, de egyben igen csodálkoztunk azon, hogy b. levelét nem az „Esztergom" cimű tisztelt laptársunkhoz intézte, mert mi a b. levelében felhozottakkal már akkor tisztában voltunk és csak a „rendezők" nagyképűsködő országos ünnepcsinálása adta kezünkbe a tollat. — A főispán látogatásai. Meszleny Pál főispán, aki a szerdai megyegyülésre jött városunkba, e héten látogatásokat tett úgy a városban, mint a megyében. Pénteken délután a főispán kocsin Sárkányfalvára ment, ahol Boronkay Jenőéket, Bélán baranyavári Ullmann Adolf-ot, Kismuzslán pedig a Luczenbacher-családot látogatta meg. — Esküvő. Szegedi József dr. kolozsvári fiatal ügyvéd kedden vezeti oltárhoz aráját, Brutsy Gyula városi bizottsági tag leányát Ilonkát, a belvárosi templomban. Násznagyok lesznek : Brutsy László kultur főmérnök és Szegedy Árpád ig. mérnök, a Ferencz József-rend lovagja. Az esketési szertartást Acsay Ferenc, a győri főgimnázium igazgatója végezi. — Bihari Ákos színházi estéje. Kiváló műélvezetben lesz része ma, vasárnap este az esztergomi közönségnek. Ma este rendezi ugyanis Bihari Ákos aVigszinház kiváló művésze egyetlen klaszikus estéjét a Fürdő szálloda kerthelyiségében, kedvezőtlen idő esetén a nagytermében, teritett asztalok mellett. Biharit fölösleges közönségünknek bemutatni, hisz ő a tél folyamán egy hangversenyen már osztatlan fényes sikert aratott Esztergomban. A belépő oly csekély, hogy egész családok könyen megnézhetik. Az estély műsora: 1. Nagy jelenet „Faust"-ból. Irta Gőthe. Fordította báró Dóczi Lajos. (I. felvonás, 1-ső szin) Személyek: Faust Szellem Wagner 2. a) Eredeti kurucversek a XVII. és XVIII. századból, b) Kurucnóták, Endrődi Sándortól. 3. Antonius nagy beszéde Caesar holtteste felett. Részlet „Július Caezár"-ból. — Irta Shakespeare. Fordította Vörösmarty. 4. Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor költemények. 5. Részlet „Cyrano de Bergerác"-ból. Irta Rostand. Fordította Ábrányi Emil. 6. Jehova. (Kiss József) — A vásárcsarnok létesítése. A vármegye alispánja egy, a vásárcsarnok létesítésére vonatkozó a tiszti főorvos által kidolgozott tervezetet küldött le a városnak, hogy annak értelmében foglalkozzék a felállítandó vásárcsarnok ügyével. A megyei főorvos által kidolgozott terv szerint két vásárcsarnok volna létesítendő és pedig egy a Vörösmarty utca felsővégén, a káptalan ház előtt, a másik ellenben a Hévviz utcának a kis Duna felé kiszélesedő végén volna felállítandó francia szisztéma szerint fából. A legújabb módszer szerint tervezett két vágóhíd mindössze 3 ezer koronába kerülne és még az az előnye is megvan mindkettőnek, hogy az e célra kijelelt terek a város két szélén vannak, könnyen megközelíthetők és mindkét utcában jelenleg is piac van. A mostani járványos világban a legégetőbb szükség, hogy a város komolyan foglalkozzék a vásárcsarnok felállításának tervével. Minden esetre jobb volna a vásárcsarnoknak egy helyen való koncentrálása, s nézetünk szerint erre legalkalmasabb volna a kisdunai vashíd mellett feltöltött üres telek, amelyen ezidőszerint mutatványos bódék szoktak elhelyezve lenni. Ez nagyságára és fekvésére is a legalkalmasabb hely volna és egy épülettel tehát jutányosabban lehetne megoldani a vásárcsarnok kérdését. — A Dunából kifogott hulla. Pénteken reggel Ebednél a Duna egy 25—26 évesnek Játszó férfihullát dobott a partra. A községi elöljáróság azonnal értesítette a főszolgabírót, aki kiszállván, megállapította, hogy a hulla Német István rárói illetőségű, 25 éves nőtlen munkásé, aki a mult hó 26-án munkaközben a Dunába esett és eltűnt. — Szekundát kap az a diák kinek szülei nem Steiner Lajos divatáruházában szerzik be iskolai kötényeit, fiu kalapjait és fehérneműit. Cim : Kosuth Lajos utca 2 Telefon 120.