Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-04 / 69.szám

Szentgyörgymezőn úgyszólván egyál­talán nincs jó ivóviz! A hódított tartományban levő négy közkút közül csak egy ad iható vizet. Szenttamáson a szó legszorosabb ér­telmében semmiféle ivóviz sincsen. Az ember igazán csodálatba esik, hogy a csatolt városrészek lakói hogy birják ki szomjan ezt a tűrhetetlen állapotot. Most járvány idején még dunavizet se ihatnak, jóllehet ennek előtte a bacil­lusokkal és piszokkal alaposan telitett fo­lyamvizet itták. Am ez mégis csak viz volt és mégis lehetett belőle inni, főzni, mosni. Hogy most mit isznak a szerencsét­lén elővárosiak, ezt legfeljebb a polgármes­ter tudná megmondani. Hozzászólás a szent István-ünnep rendezéséhez. A sokat hánytorgatott szent István ünnepély mikénti^endezésére vonatkozó­lag vettük az alábbi sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! A b. lapjuk és a szent István-ünnep főrendezője, valamint egyéb lapok között folyó vitát élénk figyelemmel kisértem és minthogy a vita anyaga kimerittetett már, engedtessék meg nekem, hogy a kérdés­hez teljesen objektíve hozzászólhassak annál is inkább, mert én falun élve, a vi­tatkozó személyeket nem ismerem es igy e hozzászólásomnál csakis az abszolút igazság vezérel. Mindenekelőtt kijelentem, hogy szerény nézetem szerint Esztergomban országos szent István-ünnepet rendezni nem lehet és az erre vonatkozó minden törekvés meddő — Hol van hát a sintér, aki ártatlan fe­jünkre emeli bárdját ? Hadd köszöntöm őt! — Szép hölgy, majd te maradsz a legutolsó. És a pribék tatárkatonák megragadták egyenként a nőket, a haláltőkéhez szorították a hóselymű nyakat, mely inkább csókra ingerelte őket, mint halálos csapásra. Kádon vezér odaállt a tőke mellé és minden fejet, mely lehullott: a kezébe adtak és ő egyen­ként megcsókolta a háromszáz esztergomi asszo­nyok haláltól lilára torzult ajakát. És ezt minden asszony végignézte. A fagyos föld nem itta be a vért. mely bor­zalmasan csobogott le a tőkéről, hanem dagadt patakban párologva hömpölygette hátán a Kis­duna jegére. És a káromszáz esztergomi asszonyok vére elöntötte a jégmezőt és csobogott egy darabig sikamlós testén. Vér, párolgó, sűrű, meleg vér hömpölygött a Kisdunában, mikor az utolsó fejet adták Kádon kezébe borzalmas csókra. És Vizi Mátyás is odalépett a hóhér elé. Maga tette fejét a tőkére. És mégegyet csapott a bárd. Egy férfi vére mégis összekeveredett a magyar asszonyokéval, de annak a fejét már nem csókolta meg senki. % Ez volt a háromszáz esztergomi asszonyok vérének dicsőségesen szomorú története. (Vége.) kísérlet. Esztergom a fővárostól 1—2 órá­nyira lévén, még saját lakosai is Buda­pestre mennek a szent István ünnepre, annál inkább a környékbeli falvak és vá­rosok lakói. Mennek ugyan tőlünk, az egyes köz­ségekből processióval Esztergomba, de hát azok csak nem csinálnak idegen forgal­mat, hiszen a tarisznyájukban viszik az egész elemózsiát, a jobbmódúak meg úgyis Pestre mennek, ahol mindjárt be is vasal­nak. Esztergom Pest környékéhez tartozik, nagyon természetes tehát, hogy a fővá­rossal a versenyt fel nem veheti. Egészen másként lenne a dolog, ha Esztergom azokkal a tradicionális, nagybecsű emlé­kekkel Kassa, Pozsony, Pécs vagy Ko­lozsvár helyén feküdne, mert azok a fő­várostól messze esnek és kiterjedt kör­nyékük van. Esztergom tehát ünnepelhet ugy mint Székesfehérvár, de semmiesetre se rendezhet országos ünnepet, mert a város fentebb jeleztem helyzetét plakátok­kal és országos ünnepet rendezniakarás­sal megváltoztatni nem lehet. B. lapjuk által a szent király jobb­jának idehozatalára és itt való őrizetére vonatkozólag felvetett eszmének első ré­szét tartom csak kivihetőnek, de már ez is olyan következményekkel járna, amelyek mindenféle rendezők nélkül is biztosítanák Esztergom idegenforgalmát. Fogjon össze nevezetesen az esztergo­mi érsek, a kath. klérus és Esztergom vá­ros vezetősége és kérje, hogy a szent Jobb Nagyboldogasszony napjára, aug. 15-ére hozassék Esztergomba és itt helyez­tessék a diszes és hires bazilika főoltárára, vagy a szent István kápolnába. Hozzák ide a szent Jobbot már előző nap orszá­gos ünnep keretében, vezesse e me­netet, — jöjjön az hajón, vagy vas­úton, — az ország hercegprímása, és kisérjék őt ide az. ország főméltóságai, a kormány képviselői, a hatóságok fejei stb. Akik e körmenetben résztvesznek és a szent Jobb tiszteletére megjelennek, esz­közöljön ki azok részére a primás a pá­pánál teljes búcsút. Augusztus 20-a előtt vigyék azután vissza az itteni ünnepelte­tés után Pestre, ahol méltó disszel, fénnyel vigyék a vasúttól fel Budavárába. Szent István Esztergomban született, ott élt, nevelkedett, kormányozta országát, ott koronázták és ott ajánlotta fel éppen Nagyboldogasszony napján koronáját Ma­gyarország Nagyasszonyának, indokolt tehát ha a város érseke utján ily kérelemmel járulna az országgyűlés elé. Teljes tisztelettel Egy plébános. A levélben felvetett eszméket teljes egészükben magunkévá tesszük, a szent Jobbnak Nagyboldogasszony napjára való idehozatalát kivihetőnek tartjuk mi is. Főtisztelendő Úrnak ezen komoly és kö­rültekintő felszólalását honorálni óhajtván, levelét teljes egészében közöltük, de egy­ben igen csodálkoztunk azon, hogy b. levelét nem az „Esztergom" cimű tisztelt laptársunkhoz intézte, mert mi a b. leve­lében felhozottakkal már akkor tisztában voltunk és csak a „rendezők" nagyképűs­ködő országos ünnepcsinálása adta ke­zünkbe a tollat. — A főispán látogatásai. Meszleny Pál fő­ispán, aki a szerdai megyegyülésre jött városunkba, e héten látogatásokat tett úgy a városban, mint a megyében. Pénteken délután a főispán kocsin Sárkányfalvára ment, ahol Boronkay Jenőéket, Bé­lán baranyavári Ullmann Adolf-ot, Kismuzslán pedig a Luczenbacher-családot látogatta meg. — Esküvő. Szegedi József dr. kolozsvári fiatal ügyvéd kedden vezeti oltárhoz aráját, Brutsy Gyu­la városi bizottsági tag leányát Ilonkát, a belvárosi templomban. Násznagyok lesznek : Brutsy László kultur főmérnök és Szegedy Árpád ig. mérnök, a Ferencz József-rend lovagja. Az esketési szertartást Acsay Ferenc, a győri főgimnázium igazgatója vé­gezi. — Bihari Ákos színházi estéje. Kiváló mű­élvezetben lesz része ma, vasárnap este az eszter­gomi közönségnek. Ma este rendezi ugyanis Bihari Ákos aVigszinház kiváló művésze egyetlen klaszikus estéjét a Fürdő szálloda kerthelyiségében, kedve­zőtlen idő esetén a nagytermében, teritett asztalok mellett. Biharit fölösleges közönségünknek bemu­tatni, hisz ő a tél folyamán egy hangversenyen már osztatlan fényes sikert aratott Esztergomban. A belépő oly csekély, hogy egész családok könyen megnézhetik. Az estély műsora: 1. Nagy jele­net „Faust"-ból. Irta Gőthe. Fordította báró Dóczi Lajos. (I. felvonás, 1-ső szin) Személyek: Faust Szellem Wagner 2. a) Eredeti kurucversek a XVII. és XVIII. századból, b) Kurucnóták, Endrődi Sán­dortól. 3. Antonius nagy beszéde Caesar holtteste felett. Részlet „Július Caezár"-ból. — Irta Shakes­peare. Fordította Vörösmarty. 4. Vörösmarty Mi­hály, Arany János, Petőfi Sándor költemények. 5. Részlet „Cyrano de Bergerác"-ból. Irta Rostand. Fordította Ábrányi Emil. 6. Jehova. (Kiss József) — A vásárcsarnok létesítése. A vármegye alispánja egy, a vásárcsarnok létesítésére vonatko­zó a tiszti főorvos által kidolgozott tervezetet küldött le a városnak, hogy annak értelmében foglalkozzék a felállítandó vásárcsarnok ügyé­vel. A megyei főorvos által kidolgozott terv szerint két vásárcsarnok volna létesítendő és pedig egy a Vörösmarty utca felsővégén, a káptalan ház előtt, a másik ellenben a Hévviz utcának a kis Duna felé kiszélesedő végén volna felállítandó francia szisztéma szerint fából. A legújabb mód­szer szerint tervezett két vágóhíd mindössze 3 ezer koronába kerülne és még az az előnye is megvan mindkettőnek, hogy az e célra kijelelt terek a város két szélén vannak, könnyen megkö­zelíthetők és mindkét utcában jelenleg is piac van. A mostani járványos világban a legégetőbb szük­ség, hogy a város komolyan foglalkozzék a vásár­csarnok felállításának tervével. Minden esetre jobb volna a vásárcsarnoknak egy helyen való koncent­rálása, s nézetünk szerint erre legalkalmasabb volna a kisdunai vashíd mellett feltöltött üres te­lek, amelyen ezidőszerint mutatványos bódék szok­tak elhelyezve lenni. Ez nagyságára és fekvésére is a legalkalmasabb hely volna és egy épülettel tehát jutányosabban lehetne megoldani a vásár­csarnok kérdését. — A Dunából kifogott hulla. Pénteken reg­gel Ebednél a Duna egy 25—26 évesnek Játszó férfihullát dobott a partra. A községi elöljáróság azonnal értesítette a főszolgabírót, aki kiszállván, megállapította, hogy a hulla Német István rárói illetőségű, 25 éves nőtlen munkásé, aki a mult hó 26-án munkaközben a Dunába esett és eltűnt. — Szekundát kap az a diák kinek szülei nem Steiner Lajos divatáruházában szerzik be is­kolai kötényeit, fiu kalapjait és fehérneműit. Cim : Kosuth Lajos utca 2 Telefon 120.

Next

/
Thumbnails
Contents